London királyi parkjai: Hyde Park

A Londonba látogatóknak feltűnhet, hogy világvárosi státusza ellenére London egy meglehetősen zöld város. A statisztikák azt mutatják, hogy a város (külvárosaival együtt) nagyjából 47%-ban zöld, amiből 33% természetes élőhely, további 14% pedig a magán kert kategóriába esik.

A londoni közparkok egy része azonban csak mostanában került a köz használatába, hosszú évszázadokig inkább mint királyi parkok funkcionáltak, azaz közvetlenül a korona tulajdonába tartoztak és látogatásukra csak engedéllyel kerülhetett sor, ott is csak a kiválasztottaknak.

Ezen kiráyi parkok Londonban a következők és róluk szól ez a 8 részes sorozat is:
* Bushy Park
* Green Park
* Greenwich Park
* Hyde Park
* Kensington Gardens
* Regent's Park
* Richmond Park
* St. James's Park

Hyde Park, London

területe: 142 hektár

Londonban a Hyde Parkot tartják az igazi angol parknak, méretét tekintve pedig London tüdejeként is emlegetik. Története majd 500 évvel ezelőtt kezdődött, egészen pontosan 1536. július 1-én, amikor VIII. Henrik király (uralkodása: 1509-1547) rákényszerítette a Westminster kolostort, hogy adja át a területet királyi kezelésbe. Az uralkodót elsősorban önös érdekei vezérelték, ugyanis a helyszínt vadászparknak szánta, bekerítette és hogy tulajdonát megvédje, az itt elfogott orvvadászokat halállal büntette.

Fia VI. Edvárd (urakodása: 1547-1553) folytatta apja hagyományait, de ő már külföldi látogatóit és az ide érkező követeket is itt szórakoztatta.

Később I. Jakab király (angol uralkodása: 1603-1625), aki szintén nagy vadász volt, kedvenc vadászkutyáival hajtotta itt a prédát, akiknek a neve Jowel and Jewel volt, sőt sűrűn látogatta a Whitehall-on álló Banqueting House-t is.

Azonban csak I. Károly király (uralkodása: uralkodása: 1625-1649) alatt, egészen pontosan 1635-ben kaptak a londoniak is belépést a parkba, és eleinte akkor is csak a lóversenyek látogatása céljából.

Nem sokkal később, az Angol Polgárháború (1642-1651) idején, amikor a parlament támogatói I. Károly királynak fejét vették a parkot szórakozás helyett inkább mint katonai bázis használták, az észak-keleti sarkában még egy őrbástyát is építettek, hogy onnan szemléljék az ellenségesnek vélt emberek mozgását. A polgárháború alatt london népe meglehetősen szenvedett és amikor a tüzelőjük is elfogyott, betörtek a parkba ahol leöldösték a vadakat és a fák nagy részét is mind kivágták.

A polgárháború vége felé, 1652-ben a parlament némi készpénz reményében a királyi család ingóságaival egyetemben a Hyde Parkot is magán kézbe adta, ami három magánember kezébe került, kb. £17 000-ért, ami mai értéken nagyjából £3 000 000. Ezt a hatalmas összeget a következő férfiak tudták kifizetni:
* Richard Wilcox (a park északi része lett az övé, ami akkoriban kavicsbánya volt)
* John Tracy kereskedő (a park mai Kensington Palota felé eső rész lett az övé)
* Anthony Dean hajóépítő mester (a park déli része lett az övé)

Az új tulajdonosok a kapukat kulcsra zárták és a londoniak immár csak belépti díj ellenében látogathatták a parkot. Azonban örömük nem tartott soká, ugyanis a polgárháború befejeztével és II. Károly király visszatértével a monarcia újra megerősödött és az adásvételt is semmisnek tekintették.

Az új uralkodó a kapukat újra megnyitotta, a kor előkelőségei pedig előszeretettel sétálgattak és kocsikáztak a fák között. Emellett katonai parádékat is tartottak itt rendszeresen, de a jó világ nem tartott sokáig, ugyanis 1665-ben megérkezett a pestis a városba és a legtöbben a szabad ég alá, a parkba menekültek egészségtelen, szük lakásaikból.

Nem sokkal később, immár III. Vilmos király (uralkodása: 1689-1702) és felesége II. Mária királynő (uralkodása: 1689-1694) közös uralkodása alatt a Hyde Parkot újabb csapás érte, ugyanis nagyon megszaporodtak az előkelő közönségre vadászó útonállók. A kor gazdag családjai közül sokan a park mai, Kensington Palota felöli oldalán laktak és esténként amikor hazafelé tartottak, sokszor estek áldozatul a különböző rablóbandáknak.

Akkoriban azonban a mai Kensington Palotának még híre-hamva sem volt, állt azonban itt egy majorság, ami Nottingham grófjának tulajdonában volt. Az uralkodó, III. Vilmos ezt a birtokot megvásárolta a gróftól és a St James Palace, azaz a korabeli királyi palota és a birtok között, a parkon áthaladó nagyjából egyenes utat majd 300 olajlámpással kivilágíttatta, hogy biztonságban tudjon közlekedni. Ő volt az az uralkodó is, aki a park történetében először katonai őrséget állíttatott a parkba, hogy este 11-ig biztosítsák a nyugalmat. Ha azonban az újdonsült birtokán kaszinó partikat rendezett, akkor az őrséget is megduplázta, ezzel is védve magas rangú vendégei biztonságát.

Amikor azonban I. György király (uralkodása: 1714-1727), az első Hanover házból származó uralkodó átvette a trónt, komoly jakobita felkelés kerekedett Londonban, ugyanis sokan voltak akik inkább a skót származású Stuart családott látták volna szívesebben a trónon. A jakobiták állásaikat a Hyde Parkba telepítették, amely a londoniakból, azon belül is a nőkből különös vonzalmat váltott ki. Sok volt itt ekkoriban a párbaj is, de végül a trón maradt a hanoveriek kezében, a jakobiták pedig szégyenszemre elvonultak.

A következő uralkodó, II. György király (uralkodott: 1727-1760) és felesége Caroline királyné volt az, aki a Hyde Park nyugati oldalán álló majorság mellett csörgedező Westbourne folyó által elöntött területeket lecsapoltatta, valamint a folyót is szabályozta oly módon, hogy a mai és látható Serpentine nevű tavat kialakíttatta. A munkálatok 1773-ra fejeződtek be, de a korábban a parkban dúló erőszakos rablások száma egyáltalán nem csökkent, sőt mi több ekkoriban harangszóra gyűltek össze a környékről az emberek, akik a parkot éppen elhagyni kívánták és így együtt, a csapat biztonságában tudtak csak közlekedni a park fái között.

Az országnak 1820-ban új királya lett, IV. György (uralkodott: 1820-1830) aki a történelemben először, 1821-es koronázásakor az ünnepségsorozatot a Hyde Parkba tervezte. Ekkoriban került híd a Serpentine tóra és a ma látható, a lovak húzta kocsik számára készült, park körül futó út, azaz a Ring is ekkor készült el. Lebontották a II. Károly korából származó téglakerítést is és kovácsolt vas kerítéssel helyettesítették, valamint a főbb, díszes kivezető kapukat is felállították a park több pontján.

A soron következő koronázáskor, IV. Vilmos király (uralkodott: 1830-1837) beiktatási ünnepségét újfent a Hyde Parkban tartották.

Őt követte az egyik legnagyobb formátumú női uralkodó, Viktória (uralkodott: 1837-1901), aki a Hyde Parkot meglehetősen aktívan használta mindenféle ünnepségekre és eseményekre, többek között saját koronázásának megünneplésére is. Alberttel való házasságának elején minden este 17.00 és 19.00 óra között kikocsikáztak a Hyde Parkba, ahol az ünneplő tömeg mindig hangos ovációval várta őket. Azonban a legnagyobb esemény melyet valaha a parkban tartottak, mégiscsak a 141 napon át nyitvatartó 1851-es világkiállítás volt, a Great Exhibition, ahol 15 000 kiállító mutatta be portékáját a világ minden tájáról, többek között magyarok is.

Eközben a Buckingham Palotánál is munkálatok zajlottak, ugyanis a történelemben először Viktória királynő ezt az épületet tette meg központi palotájává. A Buckingham bejáratát képező egykori boltív 1850-ben került át a Hyde Park sarkára, mely ma a Marble Arch nevű metrómegálló közvetlen szomszédságában található. A tömegek szívesen használták a hatalmas parkot lovaglásra, piknikre, sétálgatásra, télen a befagyott Serpentine tavat korcsolyázásra, de alkalmanként különböző tüntetéseket is tartottak itt.

A 20. század azonban véget vetett a boldog békeidőknek, az I. világháború alatt a különböző katonai alakulatok vették birtokba a parkot akik itt masíroztak és tartottak gyakorlatokat.

A háború után azonban visszatért az élet a parkba, sőt mi több a korábban csak férfiaknak, és azoknak is csak a reggeli órákban engedélyezett fürdőzést a Serpentine tó vizében, kiterjesztették a nőkre is, sőt immár egész nap lehetett a tóban lubickolni.

A park legutóbb 1993-ban kapott egy új kaput a keleti oldalon, melynek neve Queen Elizabeth Gate és II. Erzsébet királynő édesanyja emlékének, az Anyakirálynőnek (Queen Mother) ajánlották.

2004-ben Diana, az 1997-ben tragikusan meghalt egykori királyi hitves is kapott egy játékos emléket a parkban, számára egy szökőkutat avattak, melynek hivatalos neve Diana, Princess of Wales Memorial Fountain lett.

Napjainkban a parkban nyaranta hatalmas zenei koncerteket tartanak a legnagyobb nevekkel, de például a 2012-es Londoni Olympia hivatalos közvetítése is a Hyde Parkban zajlott, hatalmas kivetítőkön.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf