Herendi porcelánok a brit királyi asztalokon

Magyarország iparművészete a 19. század végén, Európa-szerte ámulatba ejtette az embereket, sorra nyertük a rangos díjakat, elismeréseket és a világkiállításokon mindenki a csodánkra járt.

Ebben a bejegyzésben a kor híres magyar porcelán manufaktúrájának, a Herendi porcelánnak a termékeit vizsgáljuk meg, elsősorban azokat, amelyek meghódították a brit kiráyi családot is.

A Herendi manufaktúra története egészen 1826-ig nyúlik vissza, így a londoni világkiállításra 1851-ben már egy komoly cégként jelentkeztek. Ekkortájt vezettek be egy új mintát is a gyárban, kínai porcelánok motívumait felhasználva egy stilizált lepkékből és virágzó ágakból álló dekorációt festettek.

A gyár tulajdonosa ekkoriban Fischer Mór volt, egy fazekasmester, porcelánfestő és porcelángyáros aki az új lepke mintás porcelán készletét kiküldte Londonba a nagyszabású világkiállításra, ahol azt az osztrák császárság számára fenntartott termekben mutatták be.

A grandiózus nemzetközi kiállítás kezdeményezője, szervezője és védnöke Viktória királynő férje Albert, Sachsen-Coburg Gotha hercege volt, így nem csoda hogy a kiállítás megnyitása után Victoria maga is több alkalommal kilátogatott a Hyde Parkba telepített forgatagba, ahol mintegy 100 ezer tárgyat állítottak ki több mint 15 ezer kiállító részvételével.

Aznap, amikor a királynő szembetalálta magát a magyar porcelánokkal, azonnal szerelembe esett a mintával és helyben rendelt is egy teljes készletet, innen is kapta a szett a ma már világszerte ismert Victoria minta elnevezést, immár több mint 170 éve.

Ide kattintva megnézhetitek a herendi Victoria minta fejlődését az 1851-es világkiállítástól egészen napjainkig, ide kattintva pedig akár egy teljes készletet is rendelhettek az eredeti Victoria mintákkal.

Magát a porcelángyárat egyébként 1826-ban Stingl Vince alapította, eredetileg azzal a szándékkal amivel a többi nyugat-európai porcelángyár története is kezdődött: a főurak, királyok, császárok kínai porcelánjainak pótlása könnyebb és olcsóbb volt Európában, mint a selyemúton keresztül drágán újra beszerezni őket.

Stinglnek porcelángyára megteremtéséhez sok pénzre volt szüksége, így rendszeresen kölcsönökre szorult, amit többek között Fischer Mór is biztosított, de amikor Stingl már nem tudta a kölcsönöket visszafizetni, 1839-ben a manufaktúrát Fischer Mór vette át.

Fischer halála után örökösei nem tudták apjuk sikerét folytatni, a cég hanyatlásnak indult így 1884-ben a magyar állam vásárolta azt fel, majd részvénytársasággá alakították. 1914-től az első háború okán a porcelánok forgalma minimálisra csökkent és a legtöbb munkás katonai szolgálatát töltötte, de azután 1926-tól Gulden Gyula irányítása alatt a cég ismét virágzásnak indult.

Később az államosítást követően Herendi Porcelángyár néven folytatódott a munka, ám a többi vállalattal szemben jelentős szabadságot élvezhetett, elsősorban azért, mert export termékei okán a magyar állam jelentős mennyiségű devizához juthatott. 1990-ben azután a céget privatizálták, a részvényei 75%-a pedig munkavállalói tulajdonba került és van mind a mai napig.

Persze nem a Victoria királynő által megvásárolt herendi készlet az egyetlen amit a brit királyi asztalokon találunk, ugyanis Vilmos és Katalin esküvőjére is készült a gyár valami egyedi kollekcióval, melynek neve Royal Garden és ide kattintva ezt is szemügyre vehetitek.

Herenden 1999-ben megnyílt a Porcelánium, az érdeklődők a látogatóközpontban pillanthatnak be a gyár életébe. A gyárban a nyers porcelánmassza megmunkálása, a korongozás, az öntés, a kiégetés és a festés is az utolsó simításáig mind kézi úton történik a mai napig, a Herendi Porcelán Hungarikum, a Magyar Örökség része.

Ha ide kattintotok részt vehettek egy virtuális túrán a Herendi Porcelánművészeti Múzeumban.

Érdekesség az is, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra az egyedüli olyan magyar cég, amely szerepel a luxusipari vállalatokat tömörítő francia szövetség, a Comité Colbert tagjai között.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

cover photo: Aangelo, Public domain, via Wikimedia Commons