VIII. Henrik és Boleyn Anna kapcsolata

VIII. Henrik angol király (uralkodása: 1509-1547) nevét mindenki ismeri és általában amit tudni szoktak róla az mindössze az, hogy összesen hat felesége volt, akik közül kettőt kivégeztetett.

Nyilván Henrik élete ennél jóval összetettebb volt, csakúgy mint feleségeivel való kapcsolata, ezért most meg is nézzük egy kicsit közelebbről, hogy mi volt Boleyn Annával való kapcsolatának a története.

Hogy Anna pontosan mikor született, arról nem sokat tudni, de nagy valószínűséggel valamikor 1501-1502 tájékán. Elsősorban édesanyjának voltak kapcsolatai a királyi udvarral, ugyanis ő Surrey grófjának lánya volt, míg Anna édesapja egy kereskedő volt Norfolk városából.

Anna remek neveltetést kapott, gyönyörűen míves betűkkel írt, megtanult franciául, tehetséges zenész volt és hímzései is kiemelkedően szépnek számítottak abban az időben.

1513-ban, amikor nagyjából 11-12 éves lehetett, elszegődött Hollandiába a királyi udvarba, ahol Ausztriai Margit kormányzónő szolgálatába állt. Ugyanebben az évben, amikor VIII. Henrik angol király testvére Tudor Mária XII. Lajos francia király jegyese lett, Anna és szintén Mária nevű nővére átkerült Tudor Mária udvarhölgyei közé.

Azonban a királyi jegyesség kútba esett, ugyanis kitört a háborúság az angolok és a franciák között, így a Boleyn lányok hazakerültek angol földre, egészen pontosan VIII. Henrik király udvarába, ahol Boleyn Mária egy rövid időre a király szeretője is lett.

Henrik hamarosan ráunt Máriára és érdeklődése ekkor fordult a fiatalabb Boleyn lány, Anna felé, akinek akkoriban már Henry Percey udvarolt. A király elrendelte, hogy távolítsák el Percey-t a királyi udvarból, amire Anna meglehetősen hevesen reagált, így jobbnak látták őt is száműzni egy évre a Londontól délre fekvő Hever kastélyban élő szüleihez.

Amikor 1524 környékén visszatért a királyi udvarba, munkája a királyné, Aragóniai Katalin közvetlen közelébe szólította, aki akkor már 15 éve VIII. Henrik felesége volt. Katalin Spanyolországból származott, édesanyja Izabella volt, a spanyol királyné II. Ferdinánd spanyol király hitveseként, akik nem mellesleg unokatestvérek is voltak.

Aragóniai Katalin, VIII. Henrik első felesége eredetileg Henrik testvérének, Artúrnak volt a hitvese - a fiatalok 16 éves korukban esküdtek meg, de sajnos a férfi hat hónapon belül meghalt.

Henrik és Katalin házassága szerelmi házasságnak volt mondható, de a tény hogy nem született férfi utód a családba, komolyan rányomta bélyegét a kapcsolatukra. Henrik egyébként nem önös érdekből erőltette a férfi utódlást - amikor akár leány gyermek is örökölhette a trónt - hanem azért mert a vérvonalat angol kézben szerette volna tudni. Ha ugyanis egy női uralkodó mellé beházasodik külföldről egy férfi, akkor az angol vérvonalnak lőttek, amit Henrik mindenképpen szeretett volna elkerülni a jövőre tekintettel.

Henrik egyre türelmetlenebb lett Katalinnal, aki bár volt néhány szerencsétlen várandósága, fiú utódot mégsem tudott adni férjének. Egyetlen életben maradt közös gyermekük született, ő lett a későbbi I. Mária királynő.

1526-ra Henriknek elfogyott a türelme és egy fiatalabb nő után nézett, akit meg is talált közvetlen a környezetében, a neve pedig Boleyn Anna volt. Anna a nővére példáján okulva nem adta magát egykönnyen még a királynak sem, sőt mi több azt kérte tőle, hogy előbb vegye őt feleségül, ami a korabeli, római katolikus Angliában komoly nehézségbe ütközött, mivel az egyház nem ismeri a válás fogalmát.

Hogy a király a kibúvót mégis megtalálja, a Biblia egy eldugott passzusát húzta előtt, mégpedig azt, ami arról rendelkezett, hogy egy férfinak elhunyt testvérének özvegyét elvennie nem törvényes. Mivel Katalin korábban Henrik bátyjának a felesége volt, ezért az a megoldás működni látszott Henrik számára, még ha meglehetősen megalázó is volt Katalinnak.

Eközben Boleyn Anna családja is vérszemet kapott, meglátták a házasságban a lehetőséget így Anna nagybátyja, Norfolk grófja teljes vállszélességgel támogatni kezdte a válás ügyét, míg Wolsey bíboros, a király jóbarátja és a római pápa angliai helytartója pedig kategórikusan ellenezte azt.

Anna természetesen megvetette Wolsey bíborost mindazért amit képviselt és addig mesterkedett a háttérben míg 1530-ban sikerült Henriket rávennie hogy árulás vádjával tartóztassa le a bíborost, akit végül a londoni Tower falai mögé száműztek.

Henrik 1531-ben elveszítette türelmét a római pápával szemben, külön költözött Katalintól, vagyis egészen pontosan Katalint száműzte különböző kastélyokba, kisebb-nagyobb udvarházakba, folyamatosan nyírbálva az ellátására szánt összeget.

Mindeközben Anna főnemesi rangot kapott a királytól és a nép támogatásának híján is egyre nyíltabban beszélt az ő és Henrik közelgő frigyéről. 1533-ban azután bejelentette, hogy várandós az uralkodótól és Henrik nem is habozott, azon nyomban feleségül vette Annát egy titkos ceremónia keretei között, hogy remélt jövendő fiú utódja mindenképpen igényt tarthasson majd a trónra. Igaz ekkor még első házassága is érvényben volt Katalinnal, de látszólag Henrik ezzel nemigen foglalkozott.

A pápa viszont annál is inkább, rögvest kiátkozással fenyegette meg Henriket, akinek azonban ekkorra már más tervei voltak, mégpedig egy saját vallás, az anglikán vallás megalapítása ahol az egyház feje a mindenkori uralkodó, tehát ő maga lesz. Így is történt, házasságát Katalinnal azon nyomban fel is bontotta és 1533. június 1-én Boleyn Anna lett az angol uralkodó felesége.

Ugyanezen év szeptemberében megszületett a pár első gyermeke, aki Henrik legnagyobb sajnálatára lány lett és Erzsébetnek neveztek el. Első szülése után Annának már nem volt egyetlen sikeres várandóssága sem, az utókor azt feltételezi, hogy talán Rhesus negatív lehetett, azaz az első várandóssága után a többi magzat már nem élte túl a genetikai össueférhetetlenséget az anyai vérkeringéssel.

Mindössze három év házasság után Henrik már más nők után kezdett érdeklődni és hamarosan rá is talált az udvarban a meglehetősen visszahúzódó Jane Seymour-ra, akit azonban két élő feleség mellett az uralkodó nem vehetett már el harmadiknak. Henrik szerencséjére 1536-ban Katalin természetes körülmények között meghalt, temetésének másnapján pedig Anna egy újabb babáját veszítette el, mely a királynál az utolsó cseppnek bizonyult a pohárban.

Alig három hónappal később Anna már a bíróság előtt állt felségárulás vádjával, egészen pontosan megcsalással, melyben érintettnek gondolták a saját bátyját is, sok más férfi mellett. A Tower-be vitték raboskodni, majd 1536. május 19-én lefejezés általi halált halt, testét a vár falai között ma is álló St Peter ad Vincula nevű templom oltára alá temették.

Másnap Henrik bejelentette eljegyzését Jane-nel és három hónapon belül az országnak új királynője lett.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf