VIII. Henrik hat felesége: a második, Boleyn Anna

Ebben a hat részes sorozatban végignézzük VIII. Henrik angol király (uralkodása 1509-1547) mind a hat feleségnek történetét. Viszontagságos történelmi idők voltak, de ha Henrik szóba kerül, az emberek nagy többségének csak a hat feleség története urgik be.

Nem csoda, hatalmas botrány volt ez a korában is és valljuk be, még napjainkban is az. Azonban a legtöbben csak a nőfaló, a senkit és semmit nem tisztelő királyt látják a történetben, de mint minden más az életben ez sem ennyire egyszerű.

Az eredendő ok, amiért VIII. Henrik mindenáron egy fiú utódot szeretett volna, az a trónutódlás biztosítása volt ugyanis. Természetesen egyetlen törvény sem zárta ki a lányokat az utódlásból és hát ugye Henriknek első és második házasságából is született egy-egy lánya, azonban egy fiú örökös nélkül az angol trón nagy veszélyben volt, hiszen bármelyik lánya is örökli majd a koronát, annak nagy valószínűséggel külföldről kerül majd házastárs, tehát a Tudor vérvonal azonnal eltűnik és meglehet hogy egy holland, egy német vagy akár egy spanyol ház veszi át a hatalmat az országban.

Alalpvetően ezt szerette volna Henrik elkerülni, ehhez pedig mindenképpen szüksége volt egy olyan nőre, aki életképes, stramm kisfiút tud a világra hozni...

A második feleség: Boleyn Anna (1501-1536)

Anna nem származott előkelő családból, habár nagyapja tehetős kereskedő volt, a további generációk pedig feltörekvő királyi szolgálók lettek. Elsősorban édesanyjának voltak kapcsolatai a királyi udvarral, ugyanis ő Surrey grófjának lánya volt, míg édesapja Thomas Boleyn Franciaországban lett angol nagykövet. 1514-ben az akkor 13 éves lányát Annát, Thomas beajánlotta a francia udvarba, hogy ott kiemelt nevelésben részesítsék, mely később talán megnyithatja majd előtte az utat VIII. Henrik angol király udvarába is.

Anna eredetileg Tudor Mária szolgálólányaként dolgozott a francia udvarban, aki VII. Henrik ötödik gyermeke volt (VIII. Henrik testvére) majd XII. Lajos francia király felesége lett. Anna sajnos csak egy évig szolgálhatott XII. Lajos király udvarában, ugyanis az uralkodó 53 évesen meghalt így őt I. Ferenc király követte a trónon. Az udvarban továbbra is szükség volt Annára aki a franciáknál remek neveltetést kapott, gyönyörűen míves betűkkel írt, megtanult franciául, tehetséges zenész volt és hímzései is kiemelkedően szépnek számítottak abban az időben.

Anna magas volt, elegáns és életrevaló, sötét szemei, keskeny hófehér hosszú nyaka különleges szépséggé tette, a férfiak nehezen tudtak kisugárzásának ellenállni. Nagyon szerette a nemes kelméket és a jól szabott ruhákat, valamint a flörtöket és imádta rajongói társaságát. Vágott az esze, de igen lobbanékony természet is volt.

1521-ben, 20 évesen Anna visszatért Angliába és hamarosan Aragóniai Katalin királyné szolgálatába állt, ahol gyorsan kitűnt a többi udvarhölgy közül kiváló neveltetésével és elevenségével. Az udvarban szolgált Anna testvére is, Boleyn Mária, aki egy rövid időre a király szeretője is lett. Henrik hamarosan ráunt Máriára és érdeklődése ekkor fordult a fiatalabb Boleyn lány, Anna felé, akinek akkoriban már Henry Percey udvarolt. A király elrendelte, hogy távolítsák el Percey-t a királyi udvarból, amire Anna meglehetősen hevesen reagált, így jobbnak látták őt is száműzni egy évre a Londontól délre fekvő Hever kastélyban élő szüleihez.

Amikor 1524 környékén, 23 évesen visszatért a királyi udvarba, munkája ismét a királyné, Aragóniai Katalin közvetlen közelébe szólította és 1526-ra Henrik már nem nagyon tudott parancsolni magának a lány közelében. Anna a nővére példáján okulva nem adta magát egykönnyen még a királynak sem, sőt mi több azt kérte tőle, hogy előbb vegye őt feleségül, ami a korabeli, római katolikus Angliában komoly nehézségbe ütközött, mivel az egyház nem ismeri a válás fogalmát.

Hogy a király a kibúvót mégis megtalálja, a Biblia egy eldugott passzusát húzta előtt, mégpedig azt, ami arról rendelkezett, hogy egy férfinak elhunyt testvérének özvegyét elvennie nem törvényes. Mivel Katalin korábban Henrik bátyjának a felesége volt, ezért ez a megoldás működni látszott Henrik számára, még ha meglehetősen megalázó is volt Katalinnak.

Eközben Boleyn Anna családja is vérszemet kapott, meglátták a házasságban a lehetőséget így Anna nagybátyja, Norfolk grófja teljes vállszélességgel támogatni kezdte a válás ügyét, míg Wolsey bíboros, a király jóbarátja és a római pápa angliai helytartója pedig kategórikusan ellenezte azt.

Anna természetesen megvetette Wolsey bíborost mindazért amit képviselt és addig mesterkedett a háttérben míg 1530-ban sikerült Henriket rávennie hogy árulás vádjával tartóztassa le a bíborost, akit végül a londoni Tower falai mögé száműztek, majd ki is végeztek. Anna a bíboros halálhírét meghallva bankettet is rendezett az udvarban.

Henrik 1531-ben elveszítette türelmét a római pápával szemben, külön költözött Katalintól, vagyis egészen pontosan Katalint száműzte különböző kastélyokba, kisebb-nagyobb udvarházakba, folyamatosan nyírbálva az ellátására szánt összeget.

Mindeközben Anna főnemesi rangot kapott a királytól és a nép támogatásának híján is egyre nyíltabban beszélt az ő és Henrik közelgő frigyéről. 1533-ban, 32 évesen azután bejelentette, hogy várandós az uralkodótól és a 42 éves Henrik nem is habozott, azon nyomban feleségül vette Annát a Westminster Abbey-ben egy titkos szertartás keretei között, hogy remélt jövendő fiú utódja mindenképpen igényt tarthasson majd a trónra. Igaz ekkor még első házassága is érvényben volt Katalinnal, de látszólag Henrik ezzel nemigen foglalkozott.

A pápa viszont annál is inkább, rögvest kiátkozással fenyegette meg Henriket, akinek azonban ekkorra már más tervei voltak, mégpedig egy saját vallás, az anglikán vallás megalapítása ahol az egyház feje a mindenkori uralkodó, tehát ő maga lesz. Így is történt, házasságát Katalinnal azon nyomban fel is bontotta és 1533. június 1-én hivatalosan is Boleyn Anna lett az angol uralkodó felesége.

A királyi esküvőt látványos és drága utcai felvonulással ünnepelték, mely a Tower of London épületétől a Westminster Abbey-ig tartott, másnap pedig a koronát is megkapta Anna a Canterbury érsektől, Thomas Cranmer-től, melyet egy nagyszabású bankett követett a Westminster Hall-ban, a mai Parlament épületében.

Ugyanezen év szeptemberében megszületett a pár első gyermeke, aki Henrik legnagyobb csalódottságára lány lett, Erzsébetnek nevezték el. Első szülése után Annának már nem volt egyetlen sikeres várandóssága sem, az utókor azt feltételezi, hogy talán Rhesus negatív lehetett, azaz az első várandóssága után a többi magzat már nem élte túl a genetikai összeférhetetlenséget az anyai vérkeringéssel.

Mindössze három év együttlét után a házasságuk megromlott, Anna már nem igen tudta megvetését palástolni, amikor a már hízásnak indult király a megcsappant libidójával őt okolta amiért nem születik a kapcsolatukból fiú utód. Henrik első szülött lányát, Máriát sem szívelhette, amivel tudta bántotta és az udvarban is csak rossz hírét keltette.

Henrik más nők után kezdett érdeklődni és hamarosan rá is talált felesége udvarhölgyei között a meglehetősen visszahúzódó Jane Seymour-ra, akit azonban két élő feleség mellett az uralkodó nem vehetett már el harmadiknak. Henrik szerencséjére 1536-ban Katalin természetes körülmények között meghalt, temetésének másnapján pedig Anna egy újabb babáját veszítette el idejekorán, mely a királynál az utolsó cseppnek bizonyult a pohárban.

Alig három hónappal később Anna már a bíróság előtt állt felségárulás vádjával, egészen pontosan megcsalással, melyben érintettnek gondolták a saját bátyját is, sok más férfi mellett. A Tower-be vitték raboskodni, ahol a szolgálatába állított négy nő mind kém volt, információkat gyűjtöttek, amelyekkel esetleg méginkább megtámogathatnák a vádakat, mert mind tudtak Anna éles nyelvéről.

Anna 1536. május 19-én lefejezés általi halált halt, a kivégzést pedig egy francia, megbízhatóan dolgozó hóhér végezte el. Testét a vár falai között ma is álló St Peter ad Vincula nevű templom oltára alá temették.

A lenti kisfilmben a mesterséges intelligencia segítségével "életre kelnek" a festmények, melyek Henrik 6 feleségéről fennmaradtak.

Olvasd el a sorozat többi részét is:
* VIII. Henrik hat felesége: az első, Aragóniai Katalin
* VIII. Henrik hat felesége: a harmadik, Jane Seymour
* VIII. Henrik hat felesége: a negyedik, Klevei Anna
* VIII. Henrik hat felesége: az ötödik, Catherine Howard
* VIII. Henrik hat felesége: a hatodik, Katherine Parr

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf