Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 2. rész

Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 2. rész

London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki:
* Bakerloo Line (1906)
* Central Line (1900)
* Circle Line (1871)
* District Line (1868)
* Hammersmith & City Line (1864)
* Jubilee Line (1979)
* Metropolitan Line (1863)
* Northern Line (1890)
* Piccadilly Line (1906)
* Victoria Line (1968)
* Waterloo & City Line (1898)

A vonalak teljes hossza 402 km, a legelső, a Mertopolitan Line 1863-ban nyílt meg, akkor Paddington (régi nevén Bishop's Road) és Farringdon Street megállók között.

Naponta majd 5 millió embert szállít a londoni metró és legtöbben úgy suhanunk keresztül az állomásokon, hogy nincs tudomásunk a neveik mögött megbújó történelemről. Ezen most egy kicsit változtatunk.

Camden Town
Ez az észak-londoni kerület nagyjából 1791-re alakult ki, eredendően a St. Paul's Cathedral egyik majorja volt és házasság révén jutott Charles Pratt, Camden első grófjának tulajdonába. A gróf haszonbérleti szerződés fejében átengedte a területet beépítésre, így akkoriban kezdték el a városrészt Camden Town-nak hívni. 1907-ben nyitották meg itt a metrómegállót, melyet eredetileg Camden Road-nak neveztek volna, de azután mégis a Camden Town mellett döntöttek.

Charles Pratt, Camden első grófja / Nathaniel Dance-Holland, Public domain, via Wikimedia Commons

Canary Wharf
A vízi kirakodóhely 1936-ban nyílt és a terület akkori tulajdonosa - a Fruit Lines Limited - építtetett ide egy raktárházat, ahol a Canary Islands-ról származó import áruikat tárolták, innen a név. Az állomás 1999-ben nyilt Canary Wharf néven.

Chancery Lane
Maga a Chancery Lane (Kancellár utca) az 1160-as évekből származik, a Templomos Lovagok építették, de az idők során többször is nevet cserélt. Többek között volt Newstrate (New Street) is a 13. században, később III. Henrik király (1216-1272) egy épületet húzatott fel az utcán, amely a zsidók keresztány hitre térítésének központja lett, így lett az utca neve Convers Lane. Később I. Edward (1239-1307) skót származású uralkodó törvényben tiltotta meg a zsidók angol földön való tartózkodását így az intézményre sem volt többé szükség. Helyette a skót szokásokon alapuló 'Keeper of the Rolls' intézmény költözött ide, amely gyakorlatilag a korabeli központi bíróság irattára volt, így az utca neve is változott, Chancellor's Lane (Kancellária utca) lett belőle. 1454-ben azonban visszakapta eredeti nevét, újra Chancery Lane lett, a metrómegállót pedig évszázadokkal később, 1900-ban nyitották itt meg.

megjegyzés: A kancellár eredetileg az uralkodó mellett működő főtisztviselő volt, aki a királyi rendeletek, kiváltságlevelek, egyéb közokiratok szerkesztését és kiadását végezte.

Charring Cross
A legendárium szerint azért van a Cross (kereszt) az állomás nevében, mert I. Edward (1239-1307) király 1291-ben keresztet állíttatott itt, mintegy megjelölve azt a helyszínt, ahol szeretett felesége Eleanor királynő halottas menete megpihent amint Harby városából Wesminsterbe tartott. Egy kereszt ma is látható az állomás előtti téren, amiről ide kattintva bővebben is olvashattok.
A valóság azonban az, hogy a Cross szócska egy 9. századi Cyrringe nevű település nevéből származik, ugyanis a cierring szó ó-angol nyelvjárásban azt jelentette hogy kanyar, fordulat, így valószínűleg inkább a Temze folyó közelben található kanyarulatára utalhat. A Charring Cross metrómegálló az 1880-as években épült.

Covent Garden
A terület a múltban a Wesminster Abbey szerzeteseinek tulajdonába tartozó, fallal körülvett kis kert volt, melyet 1491-ben Convent Garden néven ismertek (convent jelentése kolostor). Miután az ország anglikán lett (erről többet ide kattintva olvashattok) és a kolostorokat feloszlatták, a terület a korona tulajdonába került, mely 1552-ben eladta azt John Russell-nek, Bedford első grófjának aki magánházat építtetett a területre, később Francis Russell, Bedford negyedik grófja lakónegyedet alakított ki a területen. Az 1660-as évektől híres gyümölcspiac működött itt, mely később átköltözött mai helyére, Vauxhall állomás környékére.
A metrómegálló neve azonban egy helyesírási hiba folytán nem Convent hanem Covent Garden lett, melyet 1907-ben nyitottak.

folytatása következik...

A sorozat további részeit az alábbi linkeken találod:

Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 1. rész
London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki: * Bakerloo Line (1906) * Central Line (1900) * Circle Line (1871) * District Line (1868) * Hammersmith & City Line (1864) * Jubilee Line (1979) * Metropolitan Line (1863) * Northern Line (1890) * Piccadilly Line (1906) * Victoria Line (1968) * Waterloo & City Line
Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 3. rész
London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki: * Bakerloo Line (1906) * Central Line (1900) * Circle Line (1871) * District Line (1868) * Hammersmith & City Line (1864) * Jubilee Line (1979) * Metropolitan Line (1863) * Northern Line (1890) * Piccadilly Line (1906) * Victoria Line (1968) * Waterloo & City Line
Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 4. rész
London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki: * Bakerloo Line (1906) * Central Line (1900) * Circle Line (1871) * District Line (1868) * Hammersmith & City Line (1864) * Jubilee Line (1979) * Metropolitan Line (1863) * Northern Line (1890) * Piccadilly Line (1906) * Victoria Line (1968) * Waterloo & City Line
Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 5. rész
London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki: * Bakerloo Line (1906) * Central Line (1900) * Circle Line (1871) * District Line (1868) * Hammersmith & City Line (1864) * Jubilee Line (1979) * Metropolitan Line (1863) * Northern Line (1890) * Piccadilly Line (1906) * Victoria Line (1968) * Waterloo & City Line
Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 6. rész
London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki: * Bakerloo Line (1906) * Central Line (1900) * Circle Line (1871) * District Line (1868) * Hammersmith & City Line (1864) * Jubilee Line (1979) * Metropolitan Line (1863) * Northern Line (1890) * Piccadilly Line (1906) * Victoria Line (1968) * Waterloo & City Line
Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 7. rész
London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki: * Bakerloo Line (1906) * Central Line (1900) * Circle Line (1871) * District Line (1868) * Hammersmith & City Line (1864) * Jubilee Line (1979) * Metropolitan Line (1863) * Northern Line (1890) * Piccadilly Line (1906) * Victoria Line (1968) * Waterloo & City Line

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

Buy Me A Coffee

Read more

Magyarok Londonban: Sass Flóra, az első magyar női Afrika-kutató

Magyarok Londonban: Sass Flóra, az első magyar női Afrika-kutató

Megkockáztatom, hogy alig néhányan hallottatok Sass Flóra (helyenként Szász) magyar származású, londoni kötődésű Afrika kutatóról, pedig nem csak felfedezései de élete is meglehetősen érdekes. Sőt mi több, Ugandában emléktáblát találunk az emlékére, de erről egy kicsit később. Kezdjük a történetet ott, hogy 1841-ben egy székely kisbirtokosi családba Nagyenyeden megszületett egy

By Agota