Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 3. rész

Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 3. rész

London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki:
* Bakerloo Line (1906)
* Central Line (1900)
* Circle Line (1871)
* District Line (1868)
* Hammersmith & City Line (1864)
* Jubilee Line (1979)
* Metropolitan Line (1863)
* Northern Line (1890)
* Piccadilly Line (1906)
* Victoria Line (1968)
* Waterloo & City Line (1898)

A vonalak teljes hossza 402 km, a legelső, a Mertopolitan Line 1863-ban nyílt meg, akkor Paddington (régi nevén Bishop's Road) és Farringdon Street megállók között.

Naponta majd 5 millió embert szállít a londoni metró és legtöbben úgy suhanunk keresztül az állomásokon, hogy nincs tudomásunk a neveik mögött megbújó történelemről. Ezen most egy kicsit változtatunk.

Earl's Court
A 11. században a normannok jöttek és elfoglalták Anglia jelentős részét, sőt mi több Európa déli felé is terjeszkedtek. Élt akkoriban Londonban egy arisztokrata család - bizonyos De Vere - akik nevüket egy normandiai, azaz a normannok által elfoglalt észak-franciaországi település nevéből származtatják. Ez a család a normannok elvonulása után királyi adományaként megkapta a kensingtoni majorságot ahol törvényszék (azaz court) is állt, majd a család feje Oxford grófja is lett (gróf angolul earl), innen származik a londoni kerület mai neve, Earl’s Court. A régi bírósági épület az Old Manor Yard utcácska mentén állt, habár 1886-ban azt végleg elbontották. Az eredeti metró megálló 1871-ben nyitott, de egy pár évvel később teljesen kiégett, így felújítás után 1878-ban nyiották meg újra.

megjegyzés: A normann skandináv eredetű nép, jelentése „északi ember”, és eredetileg a mai Dánia, Norvégia és Svédország lakóit jelölte, más néven a vikingeket. A pogány vikingek a 9. században többször is betörtek a Nyugati-frank Királyság területére, egészen addig, míg III. Károly fracia király le nem telepítette őket a Szajna alsó folyásánál. A normannoknak adományozott területet ettől fogva Northmanniának, az „északi emberek” földjének kezdték nevezni, de a név hamarosan Normanniára, majd Normandiára változott.

Earl's Court megálló / mattbuc, CC BY-SA 2.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.0, via Wikimedia Commons

Elephant and Castle
Az első történet szerint I. Károly angol király egy spanyol hercegnőt jegyzett el, akinek neve ’Infanta de Castille’ volt. Az emberek Londonban ezt úgy hallották, mintha azt mondanák ’Elephant and Castle’ melyet igen viccesnek tartottak, még egy ivót is elneveztek a furcsa spanyol hölgyről. Mivel ez a pub egy igen forgalmas csomópontban nyílt, ahol rengeteg utazó is megszállt, a szokatlan név híre gyorsan elterjedt és hamarosan az egész környéket ’Elephant and Castle’ néven kezdték emlegetni.

A masodik történet szerint a terület, mely ma az ’Elephant and Castle’ nevet viseli, korábban rengeteg különféle mesterségnek adott otthont, többek közöttük elefántcsont műveseknek is. Az elefántcsont kereskedelem szimbóluma akkoriban egy elefánt volt, hátán egy míves ülőalkalmatosságot viselve, melyet alkalmanként az emberek úgy láttak, mintha az elefánt egy kastélyt cipelne a hátán. Egy helyi pub címereként kezdte használni az elefánt motívumot, mely egy forgalmas csomópontban nyílt. Az utazók szívesen megálltak egy kis pihenőre, vagy evésre-ivásra a helyen, melynek híre hamarosan elterjedt, s később az egész környéket ugy emlegették csak, mint ’Elephant and Castle’.

A harmadik és legjobban alátámasztott történet szerint - melyet írásban egy 1661-es kiadványban említenek - néhányan a régi London Bridge-en álldogálva a felhőkből kibontakozva egy látomást véltek felfedezni, mely egy elefánt volt, aki egy kastélyt cipelt a hátán. Abban az időben egy-egy ilyen látomás alkalmával a tömeg összecsődült és szinte isteni jelként értkelték a látottakat. Valószínűleg egy pub ezen történet alapán vette fel az ’Elephant and Castle’ nevet, mely azután később már az egész környéket jelentette ahol az ivó állt.

Maga az Elephant & Castle metrómegálló 1906-ban nyílt a Bakerloo Line vonalán.

Elefánt szobor az Elephant & Castle metrómegállónál / Sue Wallace at en.wikipedia, CC BY 2.0 https://creativecommons.org/licenses/by/2.0, via Wikimedia Commons

Golders Green
A név Golder már 1612-ben felbukkant a környéken mint családnév, írásos bizonyítékát azonban nem találni az egyházközösség korabeli könyveiben. Úgy tűnik a név a Godere és a Godyer nevekből eredhet, Golder formája az említettek hibás formája. A Green (zöld) rész onnan eredhet, hogy Middlesex ezen része egészen a vasút megjelenéséig érintetlen, vidékies helyszín maradt. A megállót 1907-ben nyitották.

Great Portland Street
1710-ben a Maryebone majorság területe a newcastle-i herceg tulajdonába került, melyet 1734-ben tovább adott Jerome Weston-nak, Portland második hercegének. Mikor a mai utcát a 18. században kialakították, annak északi része a herceg tiszteletére a Portland nevet kapta. A Great (nagy) előtag nem az utca fontosságát hivatott jelöli, hanem mint egy megkülönböztető jelzés volt, akkoriban ugyanis több kisebb utcácska is létezett hasonló névvel. Az itt található metrómegállót 1863-ban nyitották Portland Street néven, majd 1917-ben átkeresztelték Great Portland Street-re.

Jerome Weston, Portland második hercege / Anthony van Dyck and workshop, Public domain, via Wikimedia Commons

Hammersmith
A terület legelső említése 1294-ben történt, akkor még Hammersmyth néven, mely 1834-ig gyakorlatilag egy aprócska falvat jelölt Fulham kerületben. Magának a névnek az eredete nem teljesen világos, van aki szerint az ó-angol ’hamor’ (=hammer azaz kalapács) szóból valamint a ’smydde’ vagy ’smithy’ szóból ered mely egy valaha itt élt lakatos foglalkozású emberre emlékeztetnek. 1675 óta emlegetik a területet Hammersmith néven, a Hammersmith&City vonal metró megállóját pedig 1864-ben nyitották, majd ehhez csatlakozott 1874-ben a District Line is.

folytatása következik...

A sorozat további részeit az alábbi linkeken találod:

Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 1. rész
London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki: * Bakerloo Line (1906) * Central Line (1900) * Circle Line (1871) * District Line (1868) * Hammersmith & City Line (1864) * Jubilee Line (1979) * Metropolitan Line (1863) * Northern Line (1890) * Piccadilly Line (1906) * Victoria Line (1968) * Waterloo & City Line
Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 2. rész
London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki: * Bakerloo Line (1906) * Central Line (1900) * Circle Line (1871) * District Line (1868) * Hammersmith & City Line (1864) * Jubilee Line (1979) * Metropolitan Line (1863) * Northern Line (1890) * Piccadilly Line (1906) * Victoria Line (1968) * Waterloo & City Line
Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 4. rész
London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki: * Bakerloo Line (1906) * Central Line (1900) * Circle Line (1871) * District Line (1868) * Hammersmith & City Line (1864) * Jubilee Line (1979) * Metropolitan Line (1863) * Northern Line (1890) * Piccadilly Line (1906) * Victoria Line (1968) * Waterloo & City Line
Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 5. rész
London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki: * Bakerloo Line (1906) * Central Line (1900) * Circle Line (1871) * District Line (1868) * Hammersmith & City Line (1864) * Jubilee Line (1979) * Metropolitan Line (1863) * Northern Line (1890) * Piccadilly Line (1906) * Victoria Line (1968) * Waterloo & City Line
Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 6. rész
London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki: * Bakerloo Line (1906) * Central Line (1900) * Circle Line (1871) * District Line (1868) * Hammersmith & City Line (1864) * Jubilee Line (1979) * Metropolitan Line (1863) * Northern Line (1890) * Piccadilly Line (1906) * Victoria Line (1968) * Waterloo & City Line

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

Buy Me A Coffee