Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 1. rész

Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 1. rész

London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki:
* Bakerloo Line (1906)
* Central Line (1900)
* Circle Line (1871)
* District Line (1868)
* Hammersmith & City Line (1864)
* Jubilee Line (1979)
* Metropolitan Line (1863)
* Northern Line (1890)
* Piccadilly Line (1906)
* Victoria Line (1968)
* Waterloo & City Line (1898)

A vonalak teljes hossza 402 km, a legelső, a Mertopolitan Line 1863-ban nyílt meg, akkor Paddington (régi nevén Bishop's Road) és Farringdon Street megállók között.

Naponta majd 5 millió embert szállít a londoni metró és legtöbben úgy suhanunk keresztül az állomásokon, hogy nincs tudomásunk a neveik mögött megbújó történelemről. Ezen most egy kicsit változtatunk.

Aldgate
Az állomás a nevét egy korabeli városkapuról kapta, eredeti neve Aelgate volt, jelentése pedig 'mindenki előtt nyitva'. Magát a városfalat, melyen összesen 6 nagy és számos kisebb kaput nyitottak (Aldgate, Bishopsgate, Newgate, Aldersgate, Cripplegate és Ludgate), eredetileg az itt állomásozó rómaiak építették 190 és 225 között. 1609-ben az Aldgate nevű kapu még mindig használatban volt, de 1761-ben végleg elbontották azt. Amikor 1876-ban a területen metró megálló nyílt, az hivatalosan is felvette az Aldgate nevet.

London városfala a távolban a Tower of London épülete / photo: Idegenvezetés London

Angel
A megálló nevét egy 1638-ból származó, itt álló fogadóról kapta. A középkorban nagyon kedvelték az Angel (angyal) elnevezést, így volt időszak amikor 23 Angel Alley (sikátor) és 30 Angel Court (udvar) is létezett Londonban. Az eredeti fogadó épülete a Pentonville Road és Islington High Street sarkán állt, ma az egyetlen emlékeztető hajdan volt fénykorára az épület mögött futó Angel Mews, azaz a valamikori istállók utcája. Az állomás eredetileg 1901-ben nyílt, majd 1992-ben teljesen átalakították, hogy ki tudja szolgálni a megnövekedett forgalmat.

Baker Street
Az utca maga 1799-ban nyílt meg, de névadója kiléte nem teljesen ismert. Lehetséges, hogy Sir Edward Baker of Ronston volt az, akinek ingatlanjai voltak a környéken, de az is lehet hogy inkább William Baker volt az, aki viszont az egész területet birtokolta a 18. században. Ma az utcát a híres kitalált detektív Sherlock Holmes nevével azonosítják, akinek a történet szerint a Baker Street 221b szám alatt volt az irodája. A Metropolitan vonal megállóját 1863-ban nyitották, majd 1906-ban becsatlakozott a Bakerloo vonal is.

Sherlock Holmes / Goldwyn Pictures, Public domain, via Wikimedia Commons

Bank
A megálló a nevét természetesen a közelben álló Bank of England épületéről kapta, melyet 1694-ban alapítottak, a skót William Paterson elképzelései alapján. A épület eredetileg a Mercers' Hall (Kereskedők céhjének központja) majd a Grocers' Hall (Boltosok céhjének központja) termeiben működött, mígnem 1724-ben a bank tulajdonosai megvásárolták a Threadneedle Street-en ma is megtalálható épületet és a bank átköltözött.
Maga a Threadneedle Street első említése 1598-ból származik, akkor még Three Needle Street (Három tű utca) néven és valószínűleg a szabók címerére utalt, ugyanis abban az időszakban itt elsősorban szabóműhelyeket és textilkereskedőket találhattunk, címerükben pedig három tűt (needle) láthattunk.
1898-ban nyitották meg a Waterloo&City megállót, melyet egy időben a City vagy a Mansion House néven emlegettek. Csak 1940-ban nevezték át hivatalosan Bank névre, a Northern Line megállóját pedig 1900-ban adták át, már eredetileg is Bank néven.

Borough
London ezen része még a római időkből származik, ugyanis az 5. századig az itt megalapított Londínium (azaz a mai London) volt a Római Birodalom legnyugatibb csücske. Maga a név Borough (azaz Burh) azt jelentette, hogy 'megerősített hely' bár egy másik jelentés szerint inkább a 'városi kerület' jelentés lehet az alap. A késő-középkorig ez volt a városban az egyetlen olyan londoni kerület, mely bár a történelmi városfalon kívül esett de saját képviselőt küldhetett a parlamentbe. A metró megálló 1890-ben nyílt Borough néven.

Londinium / HeritageDaily, CC BY 3.0 https://creativecommons.org/licenses/by/3.0, via Wikimedia Commons

folytatása következik...

A sorozat további részeit az alábbi linkeken találod:

Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 2. rész
London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki: * Bakerloo Line (1906) * Central Line (1900) * Circle Line (1871) * District Line (1868) * Hammersmith & City Line (1864) * Jubilee Line (1979) * Metropolitan Line (1863) * Northern Line (1890) * Piccadilly Line (1906) * Victoria Line (1968) * Waterloo & City Line
Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 3. rész
London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki: * Bakerloo Line (1906) * Central Line (1900) * Circle Line (1871) * District Line (1868) * Hammersmith & City Line (1864) * Jubilee Line (1979) * Metropolitan Line (1863) * Northern Line (1890) * Piccadilly Line (1906) * Victoria Line (1968) * Waterloo & City Line
Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 4. rész
London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki: * Bakerloo Line (1906) * Central Line (1900) * Circle Line (1871) * District Line (1868) * Hammersmith & City Line (1864) * Jubilee Line (1979) * Metropolitan Line (1863) * Northern Line (1890) * Piccadilly Line (1906) * Victoria Line (1968) * Waterloo & City Line
Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 5. rész
London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki: * Bakerloo Line (1906) * Central Line (1900) * Circle Line (1871) * District Line (1868) * Hammersmith & City Line (1864) * Jubilee Line (1979) * Metropolitan Line (1863) * Northern Line (1890) * Piccadilly Line (1906) * Victoria Line (1968) * Waterloo & City Line
Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 6. rész
London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki: * Bakerloo Line (1906) * Central Line (1900) * Circle Line (1871) * District Line (1868) * Hammersmith & City Line (1864) * Jubilee Line (1979) * Metropolitan Line (1863) * Northern Line (1890) * Piccadilly Line (1906) * Victoria Line (1968) * Waterloo & City Line
Honnan kapták London metró megállói a nevüket? - 7. rész
London egy óriási város, szám szerint 11 metró vonal szeli keresztül-kasul, melyek 272 állomást szolgálnak ki: * Bakerloo Line (1906) * Central Line (1900) * Circle Line (1871) * District Line (1868) * Hammersmith & City Line (1864) * Jubilee Line (1979) * Metropolitan Line (1863) * Northern Line (1890) * Piccadilly Line (1906) * Victoria Line (1968) * Waterloo & City Line

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

Buy Me A Coffee

Read more

Magyarok Londonban: Sass Flóra, az első magyar női Afrika-kutató

Magyarok Londonban: Sass Flóra, az első magyar női Afrika-kutató

Megkockáztatom, hogy alig néhányan hallottatok Sass Flóra (helyenként Szász) magyar származású, londoni kötődésű Afrika kutatóról, pedig nem csak felfedezései de élete is meglehetősen érdekes. Sőt mi több, Ugandában emléktáblát találunk az emlékére, de erről egy kicsit később. Kezdjük a történetet ott, hogy 1841-ben egy székely kisbirtokosi családba Nagyenyeden megszületett egy

By Agota