Botrányos angol történelem: A György-kori udvar

Az angol történelem évszázadok óta tele van cselszövéssel és árulással, gyilkossággal és családi viszályokkal. Sok esetben anya támadt gyermekére, apa árulta el fiát és testvér ment testvér ellen.

Britanniában az 7. évszázadtól alakult ki a mai értelemben vett királyság intézménye, az elmúlt több mint 1200-1300 évben pedig több uralkodói család is váltotta egymást a trónon:

• Angolszászok (Anglo-Saxon) 802-1066
• Normann-, Blois- és Anjou-házak 1066-1485
• Tudor-ház 1485-1603
• Stuart-, és Orange-házak 1603-1714
• Hanover-ház 1714-1837
• Szász-Coburg-Gotha-ház (Saxe-Coburg-Gotha) 1837-1917
• Windsor-ház 1917-napjainkig (felvett név, V. György uralkodása alatt)

Minden korszaknak és benne a családoknak megvoltak a maguk titkai és botrányai, de ebben a bejegyzésben elsősorban a György-kor idején lejegyzett furcsaságokkal foglalkozunk.

A Hanover-ház, azaz a György nevű királyok hosszú sora meglehetősen érdekes vonalon került be az angol uralkodók közé.

A legelső György a sorban I. György angol király volt (uralkodott: 1714-1727), aki Hannoverben, Németországban született és hercegi címeit apjától valamint apja testvéreitől örökölte. A brit trón utódlási sorában eredetileg csak az 52. helyen volt, azonban a vallási rangsorban mint protestáns vallású utódot a legelső helyen tartották számon. Az angolokhoz olyan szálon csatlakozott, hogy VI. Jakab skót uralkodó (akit I. Jakab néven illettek mint angol uralkodó) a dédnagypapája volt, így aztán a vérzivataros angol vallási összetűzések során végülis egy protestánsra esett a választás és az éppen a német származású György volt.

32 éves korában György feleségül vette unokatestvérét a szintén német származású Sophia-t, akitől két gyermeke született, de amikor megérkezett Angliába a két szeretőjét is hozta magával, akiktől további gyeremekei származtak. A köznyelv nemigen szépítette a dolgokat, az egyik szeretőt, a vékony Ehrengard-ot "májusfának", míg a másik nőt, a nagyobb darab Charlotte-ot "elefántnak" csúfolták, aki utóbbi nem mellesleg féltestvére volt az új uralkodónak.

Sophia nem volt túl szerencsés a házasságával, ugyanis a nőnek is sikerült egy szeretőre szert tennie, akinek azonban hamarosan nyoma veszett és a legendárium úgy tartja, hogy teste később az uralkodó egyik vidéki kastélyának padlózata alól került elő. A király természetesen elvált feleségétől Sophia-tól és a nőnek azt is megtiltotta, hogy valaha a gyermekeit újra láthassa, sőt mi több haláláig bezárva tartotta.

Az uralkodónak furcsa szokásai voltak, előfordult hogy szeretőjével Ehrengard-dal bezárkóztak egy szobába és órákon át csak papírfiurákat vagdostak, bár az tudvalévő volt, hogy az uralkodó egyébként sem szerette az okos nőket.

I. György 1727-ben szülővárosába, Hannoverbe utazott, ahol egy szerencsétlen agyvérzés érte őt és a helyszínen meg is halt. Furcsa mód ott is temették el, ami már akkor is szokatlan megoldásnak számított, azóta is ő az utolsó olyan angol uralkodó aki idegen földben nyugszik.

Apja után fia követte őt a trónon II. György (uralkodott: 1727-1760) néven, bár azt, hogy 11 évesen apja eltiltotta őt édesanyjától és hogy soha többé nem találkozhatott vele, a fiú sohasem tudta megbocsátani. Sőt mi több, inkább édesapját szerette volna holtan látni, csak hogy édesanyját kiszabadíthassa az őrizetből de szerencsétlenségére egy évvel trónra kerülése előtt édesanyja Sophia 32 év raboskodás után meghalt.

Sajnos a családi viszonyok II. György magánéletében sem rendeződtek igazán, ugyanis feleségével Caroline of Ansbach úrhölggyel - aki egyébként a Hohenzollern német uralkodói család egyik oldalágából származott - finoman fogalmazva sem kedvelték a saját fiukat Frederick-et. No nem csak Frederick-et, hanem az ő feleségét Augusta-t sem, aki pedig a szintén német Szász-Gotha családból származott és saját maguk választották őt fiuk mellé.

Éveken keresztül csak a családban megrendezett keresztelőkön találkozott apa és fia, ahol azonban minden alkalommal újra és újra kitört a perpatvar kettejük között, az uralkodó ugyanis nagyon nehezen viselte azt is, hogy egyébként Frederick népszerű volt az ország lakosai körében. Arról nem is beszélve, hogy egy alkalommal Frederick csillapíthatatlan étvágyú élvhajhásznak nevezte apját nyilvánosan, mely vádak egyébként igaznak is bizonyultak, még akkor is ha a király feleségével Caroline-al látszólagos nyugalomban élt.

Az utolsó nyilvános fejezés Angliában szintén II. György uralkodása alatt történt, 1747-ben Lord Lovat-ot ítélték ilyen kegyetlen halálra mert a Hanover család helyett a Stuart családot támogatta a trónutódlásban, ami természetesen felségárulásnak minősült. Ezután a tömegek már nem nézhettek több nyilvános kivégzést.

Caroline 54 éves korában halt meg, 1737-ben, míg férje 23 évvel élte túl őt, akit 76 éves korában ért a szívinfarktus éppen a wc-n ülve.

A következő uralkodó III. György (uralkodott: 1760-1820) lett a sorban, aki az előbb említett Frederick és Augusta gyermeke volt, születésekor (1738) pedig családja éppen egy bérelt ingalanban élt, miután nagyapja II. György éppen kilakoltatta a családot a palotából.

III. György szerelmi élete is viharosan kezdődött, ugyanis először egy bizonyos Sarah Lennox-ba szeretett bele, aki a korábbi II. Károly király egyenesági leszármazottja volt, de azután mgiscsak úgy döntött, hogy ezt a szerelmet feladja egy német hercegnőért, Charlotte of Mecklenburg-Strelitz kisasszonyért.

Házasságukból 15 gyermek (9 fiú és 6 lány) született és III. György felelős, szerető apaként viselkedett igen népes családjával, felesége mellett még szeretőket sem tartott, pedig az akkoriban uralkodói előjog volt.

Uralkodása meglehetősen sok nehézséggel kellett hogy szembenézzen, többek között a gyarmatosítás zűrzavaros kérdéseivel is, de mégis sikeresen megoldotta, hogy Kanada pl. ekkoriban kerüljön át a franciáktól a brit uralom alá.

Egy dologgal nem tudott azonban dűlőre jutni és az saját genetikai eredetű betegsége volt, a porfíria, amelynek lényege a vörösvértestekben fontos szerepet betöltő "hem" vegyület képződési zavara, a porfirinek felszaporodása. Hosszabb távon ideggyógyászati és pszichiátriai tünetek jelenhetnek meg: lelassul a gondolkodás és a mozgás, gyakran észlelhetők depressziós tünetek, epilepsziás görcsre hasonlító rohamok, időszakos izomgyengeség és bénulások. A történeti leírások alapján ezek a problémák mind jelentkeztek is III. György királynál így uralkodásának második felében, egészen pontosan 1812 és 1820 között fia (a későbbi IV. György) mint régens átvette apjától a hatalmat.

Apja halála után aztán IV. György (uralkodott: 1820-1830) néven fia hivatalosan is uralkodó lett, aki azonban apja szöges ellentéte volt, idősebb korára gyakorlatilag betegesen kövérré ette és itta magát.

Társaságban megnyerő modora miatt kedvelték, de kinézete miatt elég sok megaláztatásban volt része és a saját pénzügyeit sem sikerült igazán jól kezelnie. Még régens korában a Parlament egy olyan ajánlatot tett a leendő uralkodónak, hogy amint feleségül veszi unokatestvérét Caroline of Brunswick hercegnőt, a parlament átvállalja a személyes tartozásait.

Caroline-t kövérnek, közönségesnek és mocskosnak tartotta IV. György, így nagyon nem fűlött a foga az egyezséghez, de mert muszáj volt, így 1795-ben megtartották az esküvőt, amin a fejegyzések szerint György csont részeg volt. Bár Caroline már várandós volt közös gyermekükkel Charlotte-tal, a pár hamarosan külön költözött. Caroline hamarosan furcsa viszonyba kezdett egyik szolgálójával, Bartolomeo Pergami-val akivel körbeutazták Európát, de 1821-ben Caroline hazatért Angliába arra számítva, hogy a férje IV. György koronázásakor majd helyreállítják királynéi renoméját, de ez nem így történt, gyakorlatilag kizárták őt a ceremóniáról.

IV. György egyetlen gyermeke és a trón várományosa lánya Charlotte sajnálatos módon 21 évesen belehalt a gyermekszülésbe, mely hír az uralkodót teljesen összetörte, ezért nagy adag laudanumot vett be, mely egy 10%-os ópiumtinktúra volt és a korban gyógyszerként használták.

A trón testvérére William-re szállt, aki IV. Vilmos (uralkodott: 1830-1837) néven került trónra.

Mivel születésekor nem volt tervben, hogy Vilmos valaha is uralkodó lesz, így egy sokkal kevésbé szabályozott életet élhetett. Már 13 évesen tengerésznek állt és 20 éven keresztül boldogan élte választott életét egy bizonyos Dorothea Jordan nevű színésznővel, akitől 10 gyermeke is született.

Mikor a történelem mutatóujja Vilmosra szegeződött, kijelölt sorsát el kellett fogadja, elhagyta hát színésznő választottját és egy alkalmas királyi hitves után nézett, hogy hivatalos uralkodói utódokat nemzen. Talált is egy alkalmas feleséget Adelaide of Saxe-Meiningen úrhölgy személyében, de sajnos házasságukból gyermek nem született.

Született azonban testvérének, Edward hercegnek egy kislánya, akit Victoriának neveztek el. Igen, az a Victoria, aki később az ország egyik leghosszabban a trónon ülő uralkodója lett.

Mivel ilyen módon az utódlás családon belül megoldódott, IV. Vilmosnak már csak arra kellett vigyázzon, hogy azt az ígéretét betartsa, hogy addig maradjon életben míg Victoria eléri a 18 éves kort és saját jogon átveheti a koronát, mivel édesanyját a szintén német származású Victoria of Saxe-Coburg-Saalfeld hervegnőt egyáltalán nem álhatta. Ezt a fogadalmát az uralkodó be is tartotta, ugyanis a trónt Victoria 18 évesen vehette át nagybátyjától.

Ha a sorozat többi bejegyzését is elolvasnád, azokat itt találod:
* Botrányos angol történelem: Angolszászok és Normannok
* Botrányos angol történelem: a Tudor udvar
* Botrányos angol történelem: A Stuart udvar
* Botrányos angol történelem: a Viktoriánusok

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf