A Westminster apátság árnyékában: St Margaret's Church

Ha a londoni Westminster apátságnál jártok, akkor nem biztos, hogy észreveszitek a közvetlenül mellette álló kis fehér falú templomocskát, amely a St Margaret's Church azaz a Szent Margit templom névre hallgat.

Érthető, az apátság lenyűgöző méretével és látványával azonnal megragadja a tekintetünket, de legközelebb ha arra jártok javaslom ebbe a félre eső templomba is tegyetek egy rövid sétát.

Annál is inkább, mert a Szent Margit templom is elmúlt már 500 éves!

A kis templom történetéhez hozzá tartozik, hogy a Westminster apátság eredetileg egy kis bencés kolostorként kezdte, az első bencés szerzetesek pedig 960 környékén kerültek Londonba. Magát a szerzetesrendet Olaszországban alapította Nursiai Benedek, jelmondatuk pedig az „Ora et labora!”, azaz az „Imádkozzál és dolgozzál” lett.

1065-ben azután Edward the Confessor (azaz Hitvalló Edward) király parancsára a kis kolostort apátsági templommá szentelték.

Nos csak hogy tiszta legyen, az apát maga, bizonyos egyházak egyes férfi szerzetesrendjei önálló házának (kolostorának) legfőbb elöljárója, legalább részben önálló joghatósággal. Az apátság pedig valamely apát főnöksége alatt levő kolostor és az ehhez tartozó birtok összessége.

Miután a bencés kolostorból apátság lett, az itt, a Westminster városrészben élő lakosok egyre többen ée egyre sűrűbben tértek be az apátságba misére, ami a szerzetesek szigorú napirendjét és szokásait alapjaiban zavarta meg, így a szerzetesek hamarosan hozzáláttak egy kisebb templom építéséhez az apátság mellett.

Ez lett végül az a templom ahol a helyiek minden szentséget megkaphattak, részt vehettek a misén, betérhettek imátkozni és ezzel az apátságban tevékenykedő szerzeteseket meghagyták megszokott nyugalmukban. Az új templom az elnevezését Antiokheiai Szent Margitról kapta (St Margaret's), aki rendkívül népszerű volt a középkorban, annak ellenére, hogy életének tényei meglehetősen hiányosak. Szent Margit egyébként egyike a tizennégy segítő szentnek is.

A feljegyzések szerint az eredeti Szent Margit templom valamikor a 12. században épült, bár egészen pontos dátumok nem állnak a rendelkezésünkre. Ettől kezdve egészen a kolostor VIII. Henrik király általi feloszlatásáig (1540), Westminster egyre növekvő lakosságának szolgálatát az apátság szerzetesei vállalták.

1189-ben egyébként a westminsteri apátság komoly támogatást kapott III. Kelemen pápától, amely támogatás megerősítette, hogy a Szent Margit templom kívül esik London püspökének joghatóságán, majd 1222-ben mentesítették a canterburyi érsek hatósága alól is, tehát lényegében független lett.

Az első templom román stílusban épült és III. Edvárd uralkodásáig (1327-1377) fennmaradt, amikor is komolyabb átépítésekre volt szükség. A 15. század vége felé ez a felújított templom is annyira leromlott állapotba került, hogy szinte teljes újjáépítésre szorult, amihez 1482-ben hozzá is kezdtek és pontosan 41 évig folytatták, mai formájában 1523-tól láthatjuk. Később, a 18., 19. és 20. században is történtek kisebb-nagyobb helyreállítások, de ezek ellenére szerkezete lényegében a régi.

Érdekesség, hogy Edward Seymour, Somerset 1. hercege, amikor 1547-ben hozzáfogott a grandiózus londoni Somerset House nevű palotájának építéséhez, építőanyag hiány miatt igényt tartott volna a Szent Margit templom köveire. Ezt akkoriban szerencsére megtagadták tőle, sőt mi több a herceget 1552-ben a Tower of London melletti Tower Hill nevű kivégzőhelyen nyilvánosan le is fejezték, de ez már egy másik történet.

A templom feljegyzései között ismerős neveket is találhatunk, ugyanis korábban rengeteg keresztelőt, esküvőt és temetést is tartottak:
* Samuel Pepys, aki az 1666-os londoni tűzvész krónikása volt, itt kötött házasságot 1655-ben
* Ignatius Sancho, a fekete származású rabszolga-ellenes mozgalmas vezetőjét itt kötött házasságot 1758-ban
* Winston Churchill, az ország II. világháború alatti miniszterelnöke itt kötött házasságot 1908-ban
* Clenemtine Hambro, Churchill unokája itt kötött házasságot 2006-ban

A Szent Margit templom egyébként a mai napig a Westminster Abbey dékánjának fennhatósága alatt áll, és nem a mindenkori uralkodó közvetlen irányítása alatt (ugyanis a mindenkori uralkodó egyben az anglikán egyház feje is).

Odabent a templom meglehetősen gazdagon díszített, a mennyezet és a padok is mind sötét fából készültek. Mivel nem csak a westminsteri lakosoknak, de az út túloldalán álló Parlament alsóházának (House of Commons) is plébánia temploma, van odabent néhány parlamentre utaló szimbólum is.

Például a mindenkori házelnöknek az első sor két ülését minden esetben fenntartják, ezeken a padokon a Parlament emblémáját is megtaláljuk, valamint a hátsó traktusban található piros bőrrel bevont ajtók is a képviselők külön bejáratát jelzik.

A bejárat fölötti ablak, mely 1888-ban készült, Sir Walter Raleigh-re (1552-1618) emlékeztet, aki I. Erzsébet királynő uralkodása alatt (1558-1603) vezetett expedíciókat a világ felfedezésére és ő volt az akinek közreműködésével megalapították amerikában Virginia államot is. Érdekesség, hogy végül felségárulás okán Sir Raleigh a szomszédos Old Palace Yard-on végezték ki, ugyanis I. Erzsébet királynő halála után a trónra kerülő Jakab király ellen szervezett titkos akciókat azért, hogy inkább unokatestvérét, Arabella Stuartot jutassák a korona közelébe.

Az oltár közelében (a jobb oldalon) van egy kis vitrin amelyet érdemes megnézni, ugyanis itt található egy Common Prayer Book (Közös imádságoskönyv) 18. századi másolata, melyhez egy különleges történet kapcsolódik.

Ez a történet pedig úgy szól, hogy amikor a templomot a második világháború idején bombázták, az egyik találat utáni robbanás egy kinti ereszcsatornába taszította a könyvet, ahonnan egy járókelő felkapta azt. Az imakönyv azután évtizedekre a család örökségébe került - egészen pontosan 2016-ig - amikor végül a leszármazottak visszaszolgáltatták azt a templomnak, mintegy 70 év elteltével.

Egy másik érdekesség, hogy a templom keleti oldalán lévő ablak nem igazi, ugyanis csak festve van. Felületes szemlélődéssel ez nem feltétlen tűnik fel, de a magyarázata annyi, hogy odabent ezen az oldalon található az orgona így itt nem volt lehetőség ablakot kialakítani, azonban kívülről egy üres templomfal furcsán mutatna. Az első orgonáról 1474-ből maradtak fenn feljegyzések, a jelenlegi jangszert 1897-ben avatták fel és legutóbb 1993-ban restaurálták.

A szentély előtti lépcsők mellett áll egy aranyozott sas kitárt szárnyakkal - Szent János apostol szimbóluma - mely Thomas és Mary Vacher filantrópok emlékére állíttatott 1878-ban. Ugyanígy, a szószék is a Vacher család ajándéka.

Az oltár fölötti ablak VIII. Henrik és első felesége Aragóniai Katalin kapcsolatának állt emléket, az üveg ide 1758-ban került, de eredetileg valószínűleg Hollandiában készülhetett 1526 környékén.

A tornyon látható napóra 1982-ben került oda és ajándékként érkezett a NATO katonai szövetség jóvoltából, ugyanis korábban itt tartották a szövetség 20 éves jubileumi találkozóját.

A templomban egyébként a mai napig is láthatóak a II. világháború okozta bombatalálatok nyomai, az egyik egy megfeketedett emlékmű, melyet James Palmernek, aki itt született az egyházmegyében 1585-ben és életében amellett hogy pap volt, neves filantrópként is számon tartották. A másik sérülést a 38-as számú padsorban találhatjuk.

A Szent Margit templom egyébként teljesen ingyenesen látogatható, de a belépéshez a csomagvizsgálaton ugyanúgy át kell esnünk mint a Westminster apátságba igyekvőknek. Ezután kell a személyzettel közölnünk, hogy a Szent Margit templomba tartunk, ahová készségesen be is engednek majd.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az  "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

cover photo: Carlos Cunha, CC BY-SA 3.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0, via Wikimedia Commons