Viktoriánus történetek: I. Károly király elveszett csigolyája
Nem is olyan régen, az Idegenvezetés London Facebook oldalán megosztottam egy pár soros bejegyzést, miszerint:
... I. Károly angol király nyaki csigolyáját 1649. január 27-i nyilvános kivégzésekor a hóhér kettészelte bárdjával, majd ez a fél csigolya furcsa mód szőrén-szálán eltűnt. Csak évszázadokkal később került elő, amikor Victoria királynő rájött, hogy azt saját királyi sebésze, Sir Henry Halford használta sótartóként!"
Ez a pár soros kis történet többek fantáziáját is megragadta és megkérdezték, hogy az rendben van hogy sótartó lett a csigolyából, de arra, hogy az a csigolya pont I. Károly királyhoz tartozott, erre hogyan jött rá Victoria királynő? Nos akkor elmesélem a történetet tövéről hegyire...
Először is kezdjük a történetünket a legelején, azaz I. Károly király kivégzésénél, amiről ide kattintva egy részletes leírást olvashattok.
Röviden annyit érdemes tudni a történetről, hogy amikor 1646. májusában, az Angol Polgári Forradalom időszakában I. Károly támogatói alulmaradtak az angol parlament erőivel szemben, az uralkodó sorsa megpecsételődött. A kivégzés helyszínéül az akkor még létező Whitehall Palace egyik épületét jelölték ki (ez egy hatalmas királyi központ volt több épülettel a mai Parlament tér és Trafalgar tér között), és a lefejezést a Banqueting House köré épített állványzaton 1649. január 27-én végre is hajtották.
A kivégzés után a király testét visszaszállították a St James Palace-be, ahonnan az uralkodó kivégzésének helyszínére is indult, majd ahol tiszteletből azonnal visszavarrták levágott fejét a testére. Itt a néhai király testét egy fekete bársonnyal bevont koporsóba fektették, majd a koporsót végső nyughelyére, Windsorba szállították, a Szent György kápolnába. A Parlament támogatói abban megyegyeztek, hogy a király temetésnek rangjához méltóak kell lennie, de nem kerülhetett többe mint £500 (mai értékén kb. £73 000).
Hogy a Szent György kápolnán belül hová temethették a királyt, az sokáig titok volt, csak az 1700-as években derült ki, a helyszín pedig nem volt más, mint a szintén ebben a kápolnában eltemetett VIII. Henrik és harmadik felesége Jane Seymour közös sírkamrája.
Érdemes tudni, hogy a királyi kriptákban a temetkezés nem földbe ásva történik, hanem a kripta közepén álló kő emelvényeken avagy a falak mentén kialakított kő polcokon van lehetőség elhelyezni a királyi koporsókat.
I. Károly koporsója egészen 1803. április 1-ig háborítatlanul hevert az altemplomban, mígnem ezen a napon, felújítási munkálatok közben a munkások ráakadtak VIII. Henrik sírkamrájára, ahol egyértelműen be tudták azonosítani az egyik nagyobb koporsót mint VIII. Henrik nyughelyét és egy kisebbiket, mint Jane Seymour koporsóját. A harmadikat azonban kinyitották, csak hogy az azonosítás teljesen bizonyos legyen.
A műveletnél jelen volt:
* György herceg (a későbbi régens herceg) aki III. György első szülött gyermeke volt
* Ernest Augustus Cumberland hercege, aki III. György ötödik szülött gyermeke volt
* Count Ernest Frederick Münster, német államférfi, politikus és miniszter a Hannover ház szolgálatában (ugyanis ekkoriban az angol királyi család a német Hannover házból származott)
* John Fisher Windsor dékánja
* Sir Benjamin Charles Stephenson, brit udvaronc és kormánytisztviselő
* Sir Henry Halford, a Királyi Orvosi Főiskola (Royal College of Physicians) elnöke 24 éven át
A részleteket Halford leírásaiból tudjuk, miszerint a harmadik koporsón a következő feliratot találták "King Charles 1648", azaz Károly király 1648. A felvezetőben 1649. január 27-ét említettem mint a kivégzés időpontját, de ez már az úgynevezett új időszámítás szerint ennyi, ugyanis az 1600-as években az új év még a természet ciklusa szerint március 25-án kezdődött, tehát akkoriban a kivégzés időpontja még 1648-nak számított.
A csoport megállapította, hogy a koporsóban talált több mint 150 éves holttest negyedik nyakcsigolyáját átvágták, melynek felülete síma és egyenletes volt, majd ezen negyedik nyakcsigolya, egy fog és némi szakáll szőr kivételével minden egyebet visszahelyeztek a koporsóba és újra lezárták azt.
A nyakcsigolya Halfordnál maradt, aki otthonában a polcon tartotta azt, vacsoravendégeinek pedig büszkén mutogatta. A legendárium szerint Halford a félbe metszett csigolyát mint sótartót használta és ezzel ejtette ámulatba asztaltársaságát, mivel sohasem mulasztotta el a kérést az asztalnál: "Megtenné, hogy ide adja a sótartót, kérem?"
A későbbi vádakat, minthogy a csigolyát ellopta volna, az cáfolja, hogy a kiemelésénél olyan sokan jelen voltak, sőt egyik jelenlévő sem vádolta soha ilyesmivel a doktort.
Halford készíttetett is a csigolya ereklyének egy dobozt, mégpedig a Guajakfa (latinul lignum vitae) fájából mely egy dél-Amerikában honos faj és a világ legerősebb faanyagának tartják. A dobozra a következő felirat került: "“…see the very neckbone of King Charles I, alas cut off by iron (a sword) 1648 and in addition the Royal Beard” avagy „…lásd I. Károly király nyakát, melyet sajnos vas (kard) metszett le 1648-ban, és ezen kívül a Királyi Szakállt".
Mikor Sir Henry Halford meghalt, a királyi csigolya unokájára, Sir Henry St John Halfordra, a harmadik baronettre szállt, de mert nekik a családban nem voltak örököseik, egy kissé aggódtak a csigolya jövője iránt.
Úgy gondolták a leghelyesebb, ha visszaszolgáltatják azt a királyi családnak és így is tettek. Ekkoriban Viktória királynő (1837-1901) volt trónon és a csigolyát fia, Albert walesi herceg vette át a nevében, akik azután úgy döntöttek, hogy 1888-ban visszahelyeztetik azt I. Károly koporsójába.
Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com
Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf