Remembrance Day, azaz a britek háborús megemlékezésének napja

Remembrance Day, azaz a britek háborús megemlékezésének napja

Az utóbbi napokban már biztosan mindenkinek feltűnt, hogy lépten-nyomon pipacs motívumokba botolhattunk Londonban, ami mindig jelzi, hogy hamarosan újra itt a britek háborús megemlékezésének napja, azaz a Remembrance Day.

A megemlékezések alapja az 1918. november 11-én történt események, azaz az I. világháború vége, valamint tisztelgés az elmúlt háborúk hőseinek erőfeszítései, eredményei és áldozatai előtt. Maga a megemlékezés napja mindig november 11-e, amikor a britek délelőtt 11 órakor 2 perces néma főhajtással emlékeznek a hősökre, ekkor még a munkahelyeken is megáll az élet, sőt sok esetben a közutakon is.

A hivatalos, koszorúzással egybekötött állami megemlékezéseket azután mindig november második vasárnapján tartják.

The Cenotaph, Whitehall, London by Richard Humphrey, CC BY-SA 2.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.0, via Wikimedia Commons

A vasárnapi hivatalos megemlékezések és koszorúzások helyszíne mindig a London központjában álló Cenotaph nevű központi háborús emlékmű, mely minden olyan brit katona emlékére állíttatott a Whitehall nevű széles út közepén akik a történelem során bármely csatában, földön, vízen vagy levegőben életüket áldozták a hazáért.

A nemzeti megemlékezést miden évben élőben közvetíti a BBC brit tévécsatorna és a Big Ben hangja is felcsendül az ünnepségen.

by PublicDomainPictures from Pixabay 

Na de mi is történt 1918. november 11-én?
A 11. hónap 11. napján 11 órakor véget ért az I. világháború. Aznap reggel 5 órakor a franciaországi Compiegne-ben egy vasúti kocsiban Németország aláírta a fegyverszüneti megállapodást, mely pontott tett egy olyan kegyetlen háború végére melyben 9 millió katona halt meg, 21 millió megsebesült és akkor az erkölcsi és anyagi károkról még szót sem ejtettünk.

Az említett hatalmas számokon felül itt említhetjük azt a közel 5 millió embert is, akik fertőzések vagy éhezés miatt szintén a háború áldozatainak tekinthetők.

by Siggy Nowak from Pixabay 

Miért pont pipacs?
A Brit Királyi Hadtest (Royal British Legion) ezekben a megemlékezést megelőző napokban tartja legnagyobb szabású adománygyűjtését, ilyenkor az adományokért cserébe kis papírból készült kitűzhető pipacsokat adnak. A Brit Királyi Hadtest elsődleges feladata hogy anyagi, szociális és érzelmi segítséget nyújtson a Brit Fegyveres Erők (British Armed Forces) tagjainak és veteránjainak valamint azok családtagjainak a nehéz időkben.

A pipacsra azért esett a választás, mivel ezek voltak az első virágok, melyek az észak-franciaországi és flandriai volt csatamezőkön tavasszal, amikor az élet újra indul, először szirmot bontottak.

by Kelvin Stuttard from Pixabay 

Egyébként a pipacs viselésénél arra is érdemes figyelni, hogy a kis zöld levélke helyesen álljon, ugyanis az az óramutatót jelképezi és ha közelebbről megnézzük, helyesen viselve éppen 11 órát mutat.

A kis pipacsok sem akárhol készülnek, egészen pontosan a Poppy Factory-ben (azaz a Pipacs gyárban), nagyjából 15 perc sétányira a londoni Richmond metrómegállótól. Ha ide kattintasz, többet is megtudhatsz a helyszínről, sőt mi több alkalmanként látogatható is.

Ide kattintva pedig többet is megtudhatsz a Brit Királyi Hadtest-ről és munkájukról.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

cover: by Aaron Burden from Pexels

Read more

Magyarok Londonban: Sass Flóra, az első magyar női Afrika-kutató

Magyarok Londonban: Sass Flóra, az első magyar női Afrika-kutató

Megkockáztatom, hogy alig néhányan hallottatok Sass Flóra (helyenként Szász) magyar származású, londoni kötődésű Afrika kutatóról, pedig nem csak felfedezései de élete is meglehetősen érdekes. Sőt mi több, Ugandában emléktáblát találunk az emlékére, de erről egy kicsit később. Kezdjük a történetet ott, hogy 1841-ben egy székely kisbirtokosi családba Nagyenyeden megszületett egy

By Agota