London titkai: kié London földje?

London titkai: kié London földje?

A kérdés maga zavarba ejtő lehet, mert hát mit is jelent az, hogy kié London. Nyilván azoké akik itt élnek, formálják mondhatnánk, de most másra gondolok. Kié London pénzügyi értelemben? Ki a tulajdonosa magának a földnek London városa alatt? Na ez már sokkal érdekesebb kérdés.

Az ország javainak és földjeinek legelső összeírása 1085-ben történt, I. Hódító Vilmos (uralkodott: 1066-1087) idején, egészen pontosan 19 évvel azután, hogy átvette Anglia trónját. Erre akkoriban azért volt szükség, mert maga Vilmos Normandiából, azaz a mai Franciaország északi részéről származott és ahhoz hogy tudja milyen és mennyi vagyona van az általa meghódított országnak, és ebből következően milyen és mennyi lehet a kivethető adó, szükség volt egy összeírásra.

I. Hódító Vilmos, a festmény 1597 és 1618 között készült / National Portrait Gallery, Public domain, via Wikimedia Commons

Ennek a jegyzőkönyvezésnek a neve Doomsday Book, azaz Világvége Könyv volt, ugyanis a könyv tartalmát úgy tekintették, mintha Isten színe előtt mondtak volna ítéletet – amit bejegyeztek, az megmásíthatatlan volt. Érdekessége azonban a dolognak, hogy a következő 800 évben nem készült az országban hasonló összeírás.

Nagyon sokáig az ország földje és javai elsősorban a mindenkori uralkodót illették, majd a történelem során ezt a koronabirtokot kisebb nagyobb szeletekben ugyan, de elkezdték az udvarhoz közeli, hű és megbízható támogatók között felosztani. Így teremtették meg gyakorlatilag az arisztokrata réteget és alapozták meg azok gazdagságát évszázadokon keresztül.

Londonban igen ismert név a Grosvenor például, ami nem véletlen, hiszen az ország egyik legrégebbi, leggazdagabb és ennélfogva legbefolyásabb családjáról van szó. Ők például még magától Hódító Vilmostól kapták első birtokaikat, úgy nagyjából 1000 évvel ezelőtt. Maga a név hogy Grosvenor is azokból az időkből származik, ugyanis eredetileg Hugh Le Grand Veneur volt az egyik ős megszólítása, ami magyarul annyit tesz: "Hugh a nagy vadász". Rosszakarói a méltóságteljes Hugh urat csak mint a "kövér vadász" azaz "gros venor" néven emlegették...

Grosvenor Square, London / CVB, CC BY-SA 4.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0, via Wikimedia Commons

Az egyik legtékozlóbb dinasztia a Stuartok voltak, akik igen nagy sebességre kapcsoltak a hozzájuk hű udvaroncok gazdagításában, sőt volt, hogy a korona fő bevételi forrása gyakorlatilag a földek eladása volt.

De ne gondoljuk, hogy csak a sziget földje tartozik a mai napig a Korona tulajdonába, mert valójában a szigetet körbevevő tengerparti sáv is az övé, melynek tulajdonjogi felosztása a következő:
* tengerparti föveny (intertidal zone), azaz a dagály és az apály közötti sáv a Korona tulajdona, melynek a tulajdonjogát a Crown Estate kezeli
* a parttól számított 12 tengeri mérföldig (22,2 km) a brit állam gyakorol joghatóságot
* a kontinentális talapzaton a brit állam gazdasági jogokat gyakorolhat (pl. olajfúrás, gázkitermelés, szélerőművek...), mely akár több száz km-re is kiterjedhet a parttól

Szélturbinák a tengeren / by Philip Jeffrey, CC BY-SA 2.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.0, via Wikimedia Commons

Azt azonban érdemes tudni, hogy a brit földtulajdonosi viszonyok sokban eltérnek a magyarországi helyzettől, otthon ugyis ha az ember házat vesz akkor ahhoz automatikusan jár az a földterület is, amelyen fizikailag a ház áll.

Londonban (és persze az ország néhány más szegletében is) a helyzet ennél jóval összetettebb, ugyanis vannak esetek amikor csak a házat vagy lakást vásároljuk meg tartós bérletre, maga a föld amin áll nem eladó, ugyanis annak tulajdonjoga valaki másnak a kezében van (leasehold). Ez a valaki viszont a használat után minden 99-125 évben, a kvázi földbérleti jog meghosszabbításakor tetemes összegeket kasszíroz, alkalmanként akár több százezer fontot is. Ha a földbérleti jog nem kerül meghosszabbításra, akkor az ingatlan tulajdonjoga visszaszáll az alatta elterülő föld tulajdonosára.

Persze vannak területek az országban szép számmal - sőt Londonban is a belvárosi kerületeken kívül - ahol minden korlátozás nélkül az alatta lévő föld is érkezik az ingatlannal, amennyiben azt valaki megvásárolja (freehold).

Londonban a legnagyobb földbirtokos jelenleg a Grosvenor Estate (a történelmi Grosvenor család vagyonkezelője), a Crown Estate (azaz a Koronabirtok társaság), a Church Commissioners (Egyházbirtokosok) és néhány másik, igen prominens, arisztokrata család.

Azonban a vagyon a magas társadalmi osztályokban leginkább örökléssel kerül a fiatalabb generációk kezébe és nem vásárlással, így nagyon nehéz feltérképezni, hogy egyes családok pontosan mekkora összeg felett is rendelkeznek, főleg azért nem, mert azokat a tulajdonjogokat melyek a nyílt piacon nem cseréltek gazdát az elmúlt 100 évben, nem is kell bejelenteni a nyilvános földjegyzékbe.

Parlament tér, London madártávlatból / Public domain, via Wikimedia Commons

Egy angol hold (acre) nagyjából 4046 négyzetméter és csak hogy könyebb legyen elképzelni a méretét, a londoni Parlament épülete előtti, nagyjából négyszögletes teljes tér kb. 1,5 angol hold. Jelenleg egy angol hold értéke London kiemelt belvárosi területein több mint £135 millió azaz kb. 62,8 milliárd forint...

Azok számára pedig, akik szeretik a számokat, álljon itt egy hozzávetőleges lista azokról az előkelőségekről és intézményekről, akik komoly földterületeket birtokolnak Londonban.

Grosvenor Estate - 300 angol hold (Mayfair és Belgravia városrészekben), de országszerte nagyjából 130 000 angol holdnyi birtokuk van

The Crown Estate (a korona vagyonkezelője) - 240 angol hold (a teljes Regent Street, St. James's városrész nagy része és a West End egy része)

Church Commissioners (az egyházi birtokok vagyonkezelője)- 90 angol hold (Hyde Park északi részén)

Baron Howard de Walden - 110 angol hold (Harley Street környékén)

Viscount Portman - 110 angol hold (Harley Street környékén)

Earl Cadogan - 90 angol hold (Belgravia és Chelsea városrész környékén)

Mr Paul Raymond - 70 angol hold (Soho városrész környékén)

Mount Eden Land vagyonkezelő (Guernsey) - 43 angol hold (British Museum környéke)

III. Károly király - 40 angol hold (Kensington városrészben)

Viscount Petersham - 29 angol hold (South Kensigton környékén)

Marquess of Salisbury - 20 angol hold (Leicester Square környékén)

Duke of Bedford - 20 angol hold (Bloomsbury környékén)

Marquess of Northampton - 20 angol hold (Canonbury és Islington környékén)

Duke of Norfolk - 10 angol hold (elsősorban üzleti ingatlanok)

Baron Rothchild - 4 angol hold (Paddington környékén)

Ide kattintva egy nagyszerű interaktív térképen meg is nézhetitek, hogy nagyjából mely területek kihez tartoznak London belvárosában.

Jelenleg sajnos nem létezik egy megbízható, korlátlanul elérhető és böngészhető, nyílt brit magánbirtok-adatbázis, ugyanis Anglia és Wales területének 40%-át tulajdonosuk nem jegyeztette be, a földhivatal adatai szerint pedig a vidéki földterületek és épületek több mint fele egyáltalán nincs nyilvántartva.

Ez azért lehetséges, mert ahogyan említette, a törvény szerint az elmúlt 100 évben a nyílt piacon el nem adott és jelzáloggal nem terhelt földet nem kell bejegyeztetni, így azoknak a birtokoknak a tulajdonosai, akik nyilván elsősorban az arisztokrata családok, továbbra is titokban maradhatnak.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
X (korábban Twitter): @Idegenvezetes_L

borítókép: Ed g2s, CC BY-SA 4.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0, via Wikimedia Commons

Read more