London királyi parkjai: Green Park

A Londonba látogatóknak feltűnhet, hogy világvárosi státusza ellenére London egy meglehetősen zöld város. A statisztikák azt mutatják, hogy a város (külvárosaival együtt) nagyjából 47%-ban zöld, amiből 33% természetes élőhely, további 14% pedig a magán kert kategóriába esik.

A londoni közparkok egy része azonban csak mostanában került a köz használatába, hosszú évszázadokig inkább mint királyi parkok funkcionáltak, azaz közvetlenül a korona tulajdonába tartoztak és látogatásukra csak engedéllyel kerülhetett sor, ott is csak a kiválasztottaknak.

Ezen kiráyi parkok Londonban a következők és róluk szól ez a 8 részes sorozat is:
* Bushy Park
* Green Park
* Greenwich Park
* Hyde Park
* Kensington Gardens
* Regent's Park
* Richmond Park
* St. James's Park

Green Park, London

területe: 16 hektár

A londoni Green Park közvetlenül a Buckingham Palota mellett található, ma már évszázados fákkal tűzdelt, virágágyás mentes, igazi zöld park.

Amikor II. Károly király (uralkodása: 1660-1685) édesapja, I. Károly kivégzése és saját francia száműzetése után visszatért Londonba, a mai park területe elsősorban kaszáló és szeméttelep volt csak. A területen mindössze néhány magányos fűzfa álldogált és a területet árkok pettyezték.

A király a füves terület egy részét tégla kerítéssel bekeríttette és őzeket telepítve ide egy vadászparkká alakítta. Tervezett sorokban fákat telepíttetett és kavicsos utakat alakíttatott ki, valamint felépíttetett az erdőőrnek is egy kis házat. Az új parkot akkoriban mint Upper St James's Park (azaz felső St James's Park) ismerték. Itt rendelet nem tiltotta a párbajok megtartását, így a legtöbben ide jöttek fegyveresen elrendezni a nézeteltéréseiket.

Közöttük volt Sir Henry Dutton Colt is, aki 1696. január 11. szombat estére párbajra hívta ki a a nőcsábászként elhíresült Robert Fieldinget. Ez a bizonyos Sir Colt parlamenti képviselő és Rupert rajnai herceg segédtisztje volt, ellenfele pedig a 17. századi London egyik hírhedt alakja, aki párbajokról, szerencsejátékokról és szeretőiről volt ismert. A párbaj elég egyenlőtlenül zajlott, ugyanis a gyáva Fielding, még mielőtt Sir Colt a kardját kiránthatta volna, ellenfelére támadt és megsebezte őt, ám Sir Colt sebesülése ellenére is sikeresen lefegyverezte Fieldinget, aki a párbajt ezennel el is veszítette.

Később II. György király (uralkodott: 1727-1760) egészen pontosan 1730-ban a park egyik sarkába egy víztározót ásatott, amely ellátta a közelben álló királyi palota, a St James's Palace és a szintén itt álló Buckingham House (akkor még nem palota) növekvő szükségleteit. Hogy a víztározó ne csak hasznos, hanem dekoratív is legyen, a közepére egy szökőkutat is terveztek, a neve pedig a Queen's Basin (azaz a Királyné medencéje) lett.

II. György király felesége, Caroline királyné (1683-1737) ezt az új parkot királyi magánparkká alakíttata, hogy a királyi család és vendégeik zavartalanul sétálgathassanak benne, távol a vizslató szemektől, sőt az egyik sarkában egy nyári lakot is építtetett. A feljegyzések szerint egy novemberi nap éppen ebbe a kis épületbe sétált át amikoris megfázott és alig 2 hát múlva a St. James's palotában 55 évesen meg is halt.

Később a parkban rendszeresen katonai parádékat is tartottak, melyre egy alkalommal maga George Frideric Handel, a német-angol zeneszerző írt (1686-1759) egy katonai nyitányt. A parádét ágyúlövésekkel szerették volna még emelkedettebbé tenni, de egy baleset következtében a tribün ahonnan az előkelőségek a parádét figyelték tüzet fogott és mindenkit menekíteni kellett.

1767-ben, immár III. György király (uralkodott: 1760-1820) uralkodása alatt a park területét egy kicsit megnyírbálták, ugyanis a Buckingham House a királyi család tulajdonába került, át is nevezték Buckingham palotává, melyhez egy alkalmas magánparkot is kialakítottak.

1814-ben azután, amikor III. György fia mint régens uralkodott apja elhatalmasodó betegsége miatt, az angolok szövetségeseik segítségével döntő csapást mértek Napóleon seregeire, és ezt az eseményt méltóképp tervezték megünnepelni. Ugyanebben az évben volt az uralkodó, német származású Hannover család is 100 éve Anglia trónján, így a két eseményt együtt, egy hatalmas ünnepségsorozattal tervezték megkoronázni, így a parkban hatalmas időszakos ápítményt is emeltek melynek a The Temple of Concord nevet adták. Sajnos a régens herceg ekkoriben egyáltalán nem volt népszerű Londonban, előzetesen az oda vezető utcát is ki kellett üríteni amikor a régens elhagyta a Cartlon House beli otthonát, hogy lehetőleg semmi atrocitás ne érje odakint.

Ennek ellenére a parkban összegyűlt tömeg jól szórakozott és az ünnepságsoroazt is rendben lezajlott.

1820-ban a parkot végül megnyitották a nagyközönség előtt is, de IV. György király (uralkodott: 1820-1830) halála után a parkot eléggé elhanyagolták, tervek ugyan születtek, de végül semmi sem valósult megbelőlük egészen addig míg Viktória királynő (uralkodott: 1837-1901) trónra nem került.

Ekkor fákat és füvet telepítettek ide, valamint sétautakat is kialakítottak, a korábban ásott medencét pedig betemették. 1838-ban, a királynő koronázásának évében egy légballonos bemutatót is tartottak az ünnepségsorozat keretében, de ez tragédiával végződött, mivel emelkedés közben a légballon segédhorga egy közeli ház tetőzetébe beakadt, és egy tartókő melyet levert épp egy arra járó gyalogosra esett, aki szörnyethalt.

Ugyanebből a parkból 1840-ben egy őrült, egy bizonyos Edward Oxford két lövést adott le az akkor 21 éves Viktória királynőre, amikor az férjével, Albert herceggel éppen áthajtatott a parkon. Két év múlva, 1842-ben egy Francis nevű ember próbált meg ellene merényletet elkövetni, majd 1849-ben egy harmadik férfi is. Szerencsére a királynő egyik támadásban sem sérült meg komolyan, és egészen 82 éves koráig kormányozta országát.

Amikor 1911-ben nagyszabású ünnepségsorozatot rendeztek halála 10 éves évfordulóján, a Green Park megkapta díszes kapuját, mely Kanada, mint gyarmati ország ajándékaként érkezett. Ennek a kapunak a párja a park másik oldalára 1921-ben érkezett Victor Cavendish-től, aki akkoriban Devonshire 9. hercege volt.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf