Kártyán veszített hatalmas ingatlan Londonban
London a történelme során mindig is a szerencsések és a gazdagok játszótere volt, de persze nincs ez másként napjainkban sem. A történetírás számos furcsa és meglepő történetet jegyzett fel az arisztokrata családok üzelmeiből, de ne tévesszen meg bennünket a tény, hogy mindez csak a felszín, ami egyáltalán eljutott a szélesebb rétegekhez.
Jelen történetünkkel vissza kell menjünk az 1700-as évekig, egészen pontosan 1721-be, amikor a londoni Cavendish Square nyugati oldalán egy nagyszabású építkezés kezdődött, mégpedig Robert Benson, Bingley első bárójának megbízásából, aki korának pénzügyminisztere is volt. Akkoriban egy nagy belvárosi kúriához minden esetben tartozott egy szemetgyönyörködtető előkert, egy méretes hátsókert és természetesen egy tágas istálló is a közelben.
Később ez a gyönyörű épület gazdát cserélt, a Harcourt család költözött be és mai napig is az ő nevüket viseli: Harcourt House. A ház feje egy bizonyos Simon Harcourt, Harcourt első vikomtja lett, aki nem mellesleg korában Anglia főkancellári tisztét töltötte be, azaz rangban megelőzte még a miniszterelnököt is.
Mivel pénzük volt elegendő így a Harcourt család férfi tagjai alkalmanként nem kis tétekben űzték a szerencsejátékot, elsősorban is a kártyát, mígnem egy alkalommal a Harcourt család harmadik itt élő generációjából egy bizonyos William Harcourt, Harcourt harmadik vikomtja könnyelműen feltette a házat is William Cavendish-Bentinck, Portland harmadik hercege ellen, de szerencsétlenségére veszített.
Így történt hogy a grandiózus kúria átkerült a Cavendish-Bentinck család tulajdonába, ahol két generációval később szintén született egy érdekes életet élő fiú, a neve William John Cavendish-Bentinck Scott, Portland ötödik hercege.
Az ő újítása az lett, hogy a teljes kertet egy öntött vas vázon nyugvó üveg kupolával fedte be, megakadályozva a szomszédait, hogy egyszerűen belássanak a kertjébe. William nagyon visszahúzódó életet élt, minden lehetőséget megragadott, hogy elkerülje az embereket. Még addig is elment, hogy amikor kocsival érkezett vissza a házához, a saját szolgálóit is elküldte a kaputól, hogy biztos lehessen benne, senkivel sem találkozik. Bent a házban ugyanígy csengővel jelezte a személyzetnek ha egyik szobából a másikba közlekedett, tehát időt adott mindenkinek, hogy eltűnjön szem elől, utasításait pedig írásban, bizonyos bútorokon hagyott üzenetek formájában közölte.
A 19. század végén a ház tulajdonjoga végülis visszakerült a Harcourt családhoz, azt a kártyán elvesztő ős dédunokaöccse, Sir William Hancourt vásárolta vissza de miután pár évig üresen állt, végül 1906-ban lebontották.
A telken azután a Post Office azaz az angol postaszolgálat épített egy épületet mely az 1940-es német bombázások alatt megsemmisült, manapság pedig már luxus lakások állnak az egykori kúria helyén. Ide kattintva be is leshettek a mai épületbe.
Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com
Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf
