Hasfelmetsző Jack öt áldozata: a negyedik, Catherine Eddowes

Ha valaki vonzódik az évszázados bűntények témájához, akkor valószínűleg előkelő helyet foglalhat el a listáján a londoni Hasfelmetsző Jack (eredetiben Jack the Ripper) történet.

Nem csoda, a gyilkosságsorozat a mai napig is élénken foglalkoztatja nem csak a közvéleményt, hanem a szakembereket is, ugyanis a rejtélynek, hogy ki is lehetett az elkövető, a mai napig nincs egy mindenki által elfogadott megoldása.

Ez sem meglepő, hiszen a kor gyilkosságai közül az az öt amit biztosan Hasfelmetszőnek tulajdonítanak, 1888. augusztus 31. és 1888. november 9. között történtek, egészen pontosan 70 nap alatt, idestova 136 éve, amikor a mai értelemben vett rendőrségi nyomozás még gyermekcipőben járt.

A történtekről sokat tudunk, rengeteg cikk, könyv, dokumentumfilm és játékfilm készült a megtörtént eseményekből, de magukról az áldozatokról idegen kevés információnk van. Amennyi van, az azzal intézi el ezeket a szerencsétlen sorsú nőket, hogy prostituáltak voltak. Nos ez nem igaz, nem voltak...legalábbis nem mindannyian.

Ebben az öt részes sorozatban az ő életükbe tekintünk be, egészen a haláluk pillanatáig, minden további véres részlet nélkül.

A negyedik áldozat: Catherine Eddowes (1842-1888)

Az Eddowes család Birmingham mellől, Wolverhamptonból származott és számos kisgyermekkel érkezett Londonba, akik közül akkoriban Catherine volt a legfiatalabb. Édesapja bádogos mester volt, aki nem keresett ugyan rosszul, de a család ellátása minden pénzt felemésztett. Édesanyja élete során 12 alkalommal szült, akik közül végül 10 gyermek maradt életben és ő érthető módon elsősorban a gyermekekkel volt otthon.

Amikor a kis Catherine 13 éves lett, édesanyja TBC következtében komolyan megbetegedett, majd hamarosan meg is halt. Édesapja két év múlva követte feleségét, így az árván maradt gyerekek egy része árvaházba, míg mások közelebbi és távolabbi rokonokhoz kerültek.

Így történt, hogy Catherine visszakerült Wolverhamptonba a nagynénikhez és nagybácsikhoz, akiket valójában nem is ismert. Ott egy bádogedény készítő műhelyben kezdett dolgozni, mellette pedig be kellett segítsen az otthoni háztartásba is.

Egy alkalommal a gyárból ahol dolgozott, ellopott egy aprócska ceruzadobozt, de lebukott így azonnali hatállyal elbocsátották, a történtek miatt pedig a családjával is megromlott a kapcsolata. Így történt, hogy 19 évesen Birminghambe került, ahol teljesen egyedül, új életet kellett kezdenie.

Itt egy véletlen folytán ugyan, de egy illegális boxmeccsen találkozott egy addig nem ismert nagybátyjával Tommal, aki egyébként a helyi bunyósok egyike volt. Tomnak volt felesége és gyermekei is, akik azután befogadták a lányt egy időre.

Ekkoriban történt, hogy Catherine megismerkedett Thomas Conway-jel, aki ír vándorárusként járta a vidéket, és bár a fiatalok szerelmesnek tűntek, a fiút Tom és családja egyáltalán nem szívelhette. Catherine hamarosan ultimátumot is kapott tőlük: vagy szakít Thomas-szal, vagy elköltözik. A lány természetesen ez utóbbit választotta, a fiúval tartott és hamarosan, 20 évesen máris első gyermeküket várták.

Miután pár évig közösen élték a vándorárusok életét, 1865-ben, Catherine 23 éves korában Londonban telepedtek le és 1869-ben megszületett második, majd hamarosan a harmadik gyermekük is. Itt Londonban azután Catherine megkereste árván maradt testvéreit és néhányukkal, főleg a lányokkal újra szoros kapcsolatot sikerült kialakítaniuk.

Sajnos azonban a dolgok nem alakultak jól a házasságban, a család nagyon sokat nélkülözött, így a másodszülött gyermekük nem sokkal később alultápláltság miatt meghalt. A lány férje elhagyta Londont, abban a reményben, hogy talán máshol némi bevételre tehet szert, eközben ő a két megmaradt gyermekével egy workhouse-ba költözött. Éppen időben, ugyanis nem sokkal később újabb gyermek érkezett a családba. Azonban a workhous-ban csak 7 éves korig maradhattak a gyermekek anyjukkal, így a szabályok miatt a két nagyobb gyermekét állami gondozásba vették.

Kate a sorozatos sorscsapásokat nagyon nehezen dolgozta fel, lassan de biztosan inni kezdett, házassága megromlott és testvérei sem tudtak többé rá hatással lenni. Férje ütötte-verte, sokszor kényszerült az akkor 8-9 hónapos gyermekével ki-be mászkálni a workhouse-okból, családját is végleg elveszítette.

Ebben a kilátástalan állapotban ismerkedett meg John Kelly-vel, aki csendes ember volt, de igen komolyan alkoholista, bár legalább a biztonság némi illúzióját biztosította a lánynak.

Halála estéján Catherine annyira részeg volt, hogy a rendőrőrsön egy zárkában várták, hogy legalább annyira magához térjen, hogy kiengedhessék. Amikor egy kissé kijózanodott, úgy hajnali 1 óra körül végre kiengedték.

A környéken bolyongva, szállás nélkül, végül Mitre Square-en kötött ki, ahol a földön ülve, hátát a falnak támasztva próbált pihenni. A holttestét az egyik testvére azonosította, a temetésén pedig százak vettek rész.

Ha kíváncsi vagy a sorozat többi bejegyzésére is, akkor ezeken a linkeken elolvashatod őket:
* Hasfelmetsző Jack öt áldozata: az első, Polly Nichols
* Hasfelmetsző Jack öt áldozata: az második, Annie Chapman
* Hasfelmetsző Jack öt áldozata: a harmadik, Elizabeth Stride
* Hasfelmetsző Jack öt áldozata: az ötödik, Mary Jane Kelly

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf