A londoni Tower meséi: Elveszett hercegek, az 500 éves rejtély

A londoni Tower meséi: Elveszett hercegek, az 500 éves rejtély

A történelem során, a világ bármely sarkában az uralkodói körökben kitört botrányokat igen gyorsan és hatékonyan tusolták el, sőt mi több némelyiket olyan alaposan ellepleztek, hogy a mai történészeknek sem sikerült kibogozniuk e rejtélyeket.

Ezen rejtélyek sorába tartozik a két eltűnt herceg esete is, akiknek a londoni Towerben veszett nyomuk de a történelem máig nem tudta igazolni mi is történhetett.

photo by Idegenvezetes London

Hogy az eseményeket jobban megértsük, tegyünk egy kis időutazást vissza III. Richard király korába, aki az utolsó York-, egyben Plantagenet-házi uralkodó volt, halálával Angliában lezárult a középkor időszaka, bár mindössze két évig uralkodott, 1483 és 1485 között.

Akkoriban meglehetősen vérzivataros idők jártak, ugyanis a későbbi III. Richard apja, Plantagenet Richard yorki herceg - korának egyik legnagyobb hatalmú főnemese - nem helyeselte az akkori uralkodó, VI. Henry intézkedéseit, így először az uralkodó tanácsadóinak leváltását követelte, később trónkövetelőként lépett fel Henry-vel szemben. A koronáért vívott háború a Lancaster és a York uralkodó házak között (amely később rózsák háborúja néven került a köztudatba) a fiatal III. Richard egész életét meghatározta.

Uralkodói családfa a rózsák háborúja időszakában - legalul a két eltűnt herceg 

Miután apja a háborúskodás során életét veszítette, a sors úgy hozta, hogy bátyja, Edward került a trónra, IV. Edward néven akiről egy élvezeteket hajszoló, de erős király képe maradt meg a köztudatban. Kemény kézzel verte le az országban fejüket felütő lázadásokat, és a külföldről érkező veszéllyel is sikeresen vette fel a harcot. 1483. április 9-én azonban IV. Edward angol király is meghalt, örökösödése azonban látszólag biztosítva volt: két egészséges fiára lehetett számítani, a hasonló nevű Edwardra és Richardra.

IV. Edward halálával idősebb fiát kiáltották ki királlyá V. Edward néven, mindössze 12 évesen. Nagybátyja (a későbbi III. Richard) lett a királyság lordprotektora, azaz ő gyakorolta a kiskorú király helyett a hatalmat annak nagykorúvá válásáig.

V. Edward édesanyja (az özvegy királyné) azonban nem fogadta el Richard lordprotektori kinevezését. Richard megoldása erre az volt, hogy a London felé utazó családon rajtaütött csapataival, vezetőit lefejeztette, V. Edward-ot pedig a koronázás előtt álló királyok hagyományos szálláshelyére, a Tower szobáiba vitette. A király anyjának családjával folyó véres vita ellenére úgy tűnt, a lordprotektor felügyelete mellett rendben meg fogják koronázni V. Edwadot. Richard az anya bizalmát elnyerve a kisebbik fiút, Richardot is a Towerben szállásolta el az ifjú király mellett.

Ezután azonban előterjesztette, hogy halott bátyja IV. Edward és felesége volt házassága érvénytelen így fiaik törvénytelenek, és egyikőjüknek sincs joga a trónra. 1483. június 26-án így Richardot kiáltották ki királlyá, július 6-án pedig meg is koronázták azonban IV. Edward két fiát senki sem látta többé.

Tény, hogy a regnáló király nem rendelt el semmiféle keresést, és nem lett kimondva az sem, hogy a gyermekek meghaltak volna – nem épült emlékhely, nem őriztek semmilyen velük kapcsolatos ereklyét. A két fiú egyszerűen eltűnt, az udvarban pedig nem esett róluk szó.

A történtek azon változata elméletileg lehetséges, hogy saját királlyá koronázása után ölette meg őket, amennyiben ekkor még életben voltak, ugyanis az 1485-ös győzelme után a két fiú továbbra is fenyegetést jelentett volna uralmára, így ekkor is meglett volna az oka a gyilkosságra.

1674-ben azonban fordulat következett be az ügyben: a Tower egyik alkalmazottja a börtön kápolnájához vezető kőlépcső alatt két csontvázra bukkant. Úgy tűnt, a két ifjú herceg maradványai kerültek elő.

photo by Idegenvezetes London

A maradványokat urnákba helyezték, és a Westminster Cathedral VII. Henry nevét viselő kápolnájába helyezték őket. 1933-ban a maradványokat elővették, és orvosi vizsgálatnak vetették alá, amely megállapította, hogy valóban gyermekhez tartozott mindkettő.

1789-ben a windsori Szent György-kápolnában javításokat végző munkások bukkantak egy IV. Edward és Elizabeth Woodville sírboltjához kapcsolódó, addig nem ismert kisebb sírboltra, amelyben két azonosítatlan gyermek koporsója volt. Semmiféle vizsgálat nem történt, és a sírboltot újra befalazták.

Mind a Westminsterben, mind a Windsorban elhelyezett maradványok újbóli exhumálásához és vizsgálatához – királyi nyughelyekről lévén szó – uralkodói beleegyezésre lenne szükség, ezt azonban II. Erzsébet királynő egyelőre nem adta meg. Egy esetleges DNS-vizsgálat ugyanis veszélyes precedenst teremtene, hiszen ezentúl lényegében az összes királyi maradványt vizsgálat alá lehetne vonni a különböző történelmi elméletek valóságtartalmának kiderítése végett.

Az újabb kor azonban fordulatot hozott a 32 éves korában elhunyt III. Richard számára, az egykori király földi maradványait ugyanis 2012-ben felfedezték Leicesterben egy parkolóház építkezése közben és a tudósok sikerrel vontak ki épségben maradt DNS-mintákat az 528 éve halott király csontvázából. Sok más mellett azt is megállapították, hogy gerincferdülésben szenvedett – betegségét azonban valószínűleg titkolta, hogy megmaradjon királyi tekintélye.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

Read more

Magyarok Londonban: Sass Flóra, az első magyar női Afrika-kutató

Magyarok Londonban: Sass Flóra, az első magyar női Afrika-kutató

Megkockáztatom, hogy alig néhányan hallottatok Sass Flóra (helyenként Szász) magyar származású, londoni kötődésű Afrika kutatóról, pedig nem csak felfedezései de élete is meglehetősen érdekes. Sőt mi több, Ugandában emléktáblát találunk az emlékére, de erről egy kicsit később. Kezdjük a történetet ott, hogy 1841-ben egy székely kisbirtokosi családba Nagyenyeden megszületett egy

By Agota