Árpádházi Szent Erzsébet kápolnája a londoni Southwark katedrálisban
Árpádházi Szent Erzsébet sohasem járt Angliában, mégis található Londonban egy kápolna, melyet neki szenteltek, elismervén hogy Szűz Mária után a világ Erzsébetet tartja a második legnagyobb női gyógyító szentnek.
Ez a kápolna a London Bridge tőszomszédságában található Southwark katedrális oltár mögötti traktusában található.
Erzsébet 1207-ben született II. András magyar király és Merániai Gertrúd (neve ismerős lehet a Bánk Bán című színműből) lányaként, az öt gyermek közül harmadikként, bátyja később IV. Béla néven lett szintén magyar király.
A feljegyzésekkel ellentétben Erzsébet valószínűleg Óbudán született és nem Sárospatakon, 1207. július 7–én és 1231. november 17-én Marburgban halt meg habár születésének napja feltehetően nem pontos, hiszen bátyja, IV. Béla 1206 novemberében született, így a világra jöttük között eltelt idő túl rövid lenne.
A kor szokásának megfelelően azonban már négyéves korában eljegyezték Lajossal a türingiai tartománygróf fiával, így Erzsébet először Eisenachba, majd Wartburgba került. Lajossal 14 évesen kötött házassága azután jól sikerült, szerelemmel szerették egymást és három gyermekük is született.
Míg Erzsébet a távolban családot alapított, odahaza édesanyja Gertrúd szörnyű gyilkosság áldozata lett, az indítékok közt felmerült – és Katona József nyomán közismertté vált – egy személyes szál, miszerint Gertrúd fivére erőszakot tett egy magyar előkelő, Bánk feleségén.
Egy merénylet akkor lehet sikeres, ha az elkövetők megússzák tettüket, így került képbe állítólag a magyar egyház akkori feje, János esztergomi érsek, akit az összeesküvők még a merénylet előtt beavattak terveikbe. Csakhogy a főpap nem akart állást foglalni, ezért kétértelmű választ adott, amit az ember úgy értelmez, ahogyan az írásjeleket elhelyezi a szövegben:
A királynét megölni nem kell félnetek, helyes, ha mindenki beleegyezne, én nem ellenzem. / A királynét megölni nem kell, félnetek helyes, ha mindenki beleegyezne, én nem, ellenzem.
Történészek szerint ez az egész történet túl szép, túl tökéletes ahhoz, hogy igaz legyen, de az már felette kérdéses, hogy az érsek a királynő meggyilkolásával kapcsolatban valóban szerepet játszott-e?
Erzsébet csak 1222-ben tudta meg anyja meggyilkolásának tragikus történetét, mikor „utólagos nászútra” visszalátogatott férjével Magyarországra.
Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített, majd második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban. Az éhínségek, járványok okozta sebeket is orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte, de őmaga meglehetősen mértéktartóan élt.
Férje Lajos 1227-ben meghalt, akinek családja innentől kezdve igen keményen bánt Erzsébettel, ugyanis a még akkor is csak 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől. A kialakult helyzet miatt egy októberi napon Erzsébet észrevétlenül elhagyta Wartburgot gyermekeivel, innentől kezdve megmaradt ékszerei eladásából és fonásból tartotta fenn magát, mígnem Eckbert bambergi püspök befogadta Pottenstein várába.
Bár II. András, az édesapja hívta, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt. Folytatja jótékonykodását, energiáival juttatja látáshoz a vakokat, masszázzsal nyújtja a nyomorékok izmait, étellel gyógyítja az éhezők gyomrát, meleggel a fagyoskodók végtagjait.
Erzsébet egy téli nap gyógyzuzmó szedése közben leült a hóba, a fáradtságtól elszenderedett és megfagyott - temetése előtt azonban fejét gondosan leválasztották testéről valamint szívét kitépték és feldarabolták, félve attól, hogy Jézus urunk életre kelti romlatlan testét.
Később sírja mellett számos csodás esemény történt, marburgi sírja fölé pedig 1236-ban elkezdték építeni az Szent Erzsébet-templomot, mely 2 év alatt készült el. A legendárium szerint Szent Erzsébet Indiában öltött utoljára testet, Teréz anya mellett élt és tevékenykedett, ahol Mária néven illették ebben az életében.
Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják, mely történet egyik eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről ám egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet - tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást - így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában, miszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazugságba keveredjen.
A londoni Southwark katedrálisban az I. világháború után, mintegy hálaadó ajándékként avatták fel az Árpádházi Szent Erzsébet kápolnát - egy anglikán templomban, pedig Erzsébet egy római katolikus szent.
Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com
Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf
