Amikor két pápája volt Európának

Amikor két pápája volt Európának

A középkori Angliában nagyjából három "kaszt" volt elkülöníthető, akik egymásért és a társadalom egységéért más és más erőfeszítéseket tettek:
* akik harcolnak: az arisztokrácia
* akik imátkoznak: a papság
* akik dolgoznak: földművesek, mesteremberek

A középkori papság meglehetősen hierarchikusan volt felépítve, nagyon hasonlóan ahhoz ahogyan ma is működik.

Az anglikán egyház feje a mindenkori uralkodó, szakrális vezetője pedig a Canterbury érsek valamint mögötte a York-i érsek.

Angliában egészen az 1534-es évig (amikor VIII. Henrik szakított Rómával és megalapította a saját Anglikán egyházát) a pápa volt az egyház feje, ugyanis az ország - csakúgy mint Európa legnagyobb része - a katolikus vallást követett.

Érdemes azonban tudni, hogy 1305-ig a pápa Rómában székelt, 1305-től 1378-ig Avignon-ban, dél-Franciaországban, majd 1378-tól két pápa is működött egymás mellet, egyik Avignon-ban, a másik pedig Rómában. Ez a furcsa helyzet VIII Bonifác pápa és az akkori francia uralkodó Philip király elfajult vitájának lett az eredménye.

A történet ott indult, hogy VIII Bonifác pápa után az egyház élére XI Benedek került, majd őt követte V Clement aki meglehetősen szerette a franciákat, így királya Philip mély megnyugvására, egymás után nevezte ki a francia kardinálisokat, sőt mi több a pápai központot is ő telepítette Avignon-ba 1305-ben. A rengeteg francia kötődésű frissen beiktatott kardinális pedig sorra francia származású pápákat kezdett választani, akik azután még több francia kardinálist neveztek ki és így tovább...

Egészen 1378-ig, amikor is skót, a francia és a spanyol kardinálisok a pápaválasztáskor kitartottak a francia jelölt mellet, azonban az angolok, az olaszok és a németek Clement ellenében VI Urbán pápát preferálták, aki viszont Rómában rendezkedett be.

Ez a furcsa helyzet azért lehet nagyon érdekes, mert az egyházban a pápa nevezi ki az érsekeket, a püspököket és a főespereseket ami nyilván meglehetős befolyással bír a dolgok menetére. Ha esetleg egy püspök meghal, akkor angol uralkodó ugyan javasolhat a pápának utódot, de a végső döntés mégiscsak a pápa kezében van.

Nyilván mondani sem kell, hogy 1378 előtt a francia pápák meglehetősen ritkán vették figyelembe az angol uralkodók kérését, inkább a saját belső köreikből, valamelyik jól ismert, megbízható egyházi személyt nevezték ki a pozícióra, így gyakorlatilag Anglia kapott számukra ismeretlen, sokszor az angol nyelvet sem beszélő magas rangú egyházi vezetőt a nyakába.

A konfliktusnak azonban hamarosan véget vetett a már javában zajló 100 éves háború Franciaország és Anglia között (1337-1453) ami valójában 116 évig tartott és tétje a francia területen lévő angol birtokok sorsa volt.

1378-ban a pápai központ újra Róma lett és a keresztény világ a római pápa utasításait kezdte követni.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az  "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

Read more

Magyarok Londonban: Sass Flóra, az első magyar női Afrika-kutató

Magyarok Londonban: Sass Flóra, az első magyar női Afrika-kutató

Megkockáztatom, hogy alig néhányan hallottatok Sass Flóra (helyenként Szász) magyar származású, londoni kötődésű Afrika kutatóról, pedig nem csak felfedezései de élete is meglehetősen érdekes. Sőt mi több, Ugandában emléktáblát találunk az emlékére, de erről egy kicsit később. Kezdjük a történetet ott, hogy 1841-ben egy székely kisbirtokosi családba Nagyenyeden megszületett egy

By Agota