A Westminster Abbey titkai: építésének története

A Westminster-apátság London egyik legismertebb épülete, de történelmét és funkcióját tekintve talán az egyik legösszetettebb épület a világon, tartanak itt királyi esküvőket, koronázásokat, de a nemzet számos nagyja is itt van eltemetve sőt az ismeretlen katona emlékműve is a falak között található.

A Westminster-apátságnak manapság is része a Benedek-rendi szerzetesek Szent Péter apátsága, ugyanis a mai apátság megépítése előtt már működött itt egy kolostor, melyet Hitvalló Eduárd (Edward the Confessor, 1005 - 1066) a 11. században építtetett újjá.

Közvetlenül ennek az eredeti apátságnak a szomszédságában álmodta meg Eduárd király a saját apátsági épületét, mely nevét gyakorlatilag az elhelyezkedése után kapta, ugyanis az akkoriban létező London városán kívül, nyugati irányba esett a helyszín, így lett West Minster.

Sajnos Eduárd király már csak temploma felszentelését érhette meg, mert a következő héten meg is halt. Az őt követő uralkodó, II. Harold (1022-1066) lett, akinek a koronázási ceremóniáját már az új templomban, a Westminster-apátságban tartották, január 6-án. Viszont Harold sem volt sokáig uralmon, ugyanis megérkezett a normann Hódító Vilmos (William I the Conqueror, 1066-1087), aki 10 hónappal később a hastings-i csatában megölte Haroldot és átvette Anglia trónját.

Hódító Vilmos koronázása 1066. december 25-én szintén a Westminster-apátságban történt, mégpedig olyan formán, ahogyan azt a Rómában álló Szent Péter-bazilikában vezényelték volna. Azonban a templom még ekkor sem volt teljesen készen, gyakorlatilag folyamatosan építették és bővítették.

Ahogyan a Westminster-apátságot a mai nap is ismerjük, az már a 13. századból származik, amikor a régi templom egy részét III. Henrik király (1207-1272) utasítására elbontották és a kereszthajókat, valamint az apátság keleti oldalát bővítették. Önmagában Henrik nem volt egy igazán jó uralkodó, eléggé szertelenül költekezett és uralkodása alatt a legtöbb pénzt éppen magára a katedrálisra költötte.

1222-ben a Westminster-apátság ritka kiváltságot kapott, felmentették a londoni püspök fennhatósága alól és közvetlenül a római pápa fennhatósága alá helyezték.

A 14. századra azonban Hitvalló Eduárd eredeti templomát már teljesen elbontották, II. Richard király (1364-1400) utasítására pedig kialakították a főhajó árkádsorát.

A 15-16. században érkezett el az idő a nyugati tornyok megépítésére, de csak a tetőszintig jutottak velük, amikor VIII. Henrik király (1491-1547) személyes okok miatt szakított a római egyházzal és megalapította az anglikán egyházat. Ez azzal is járt, hogy királyi parancsra a kolostorokat bezáratták, a szerzetesrendeket feloszlatták, a szerzeteseket, barátokat és apácákat szélnek eresztették, így egy jó 100 évre az apátság épületét is komolyan elhanyagolták.

A szentek kultuszának elveszítése után az épület kápolnáit már nem használták imádkozásra, így inkább mint síremlékek raktáraiként hasznosították őket. Így történhetett, hogy a jelenleg az apátságban található legimpozánsabb síremlék nem egy volt uralkodóé, hanem Henry Carey-é (1526-1596), aki a korban Hunsdon 1. bárója és az uralkodó udvari embere volt.

Az 1642 és 1649 között zajló angol polgári forradalom végül több kárt okozott a Westminster-apátságnak, mint VIII. Henrik király vallási reformációja, ugyanis a köztársaság pártiak nem kímélték a templom oltárait, színes üvegablakait, az orgonáját avagy akár a királyi ékszereket sem. Oliver Cromwell, a köztársaságiak vezére és hamarosan az ország egyszemélyi ura az apátságban már több mint 300 éve őrzött koronázó széket is megbecstelenítette, ugyanis erre ülve kiáltatta ki magát Lord Protectorrá a közeli Westminster Hall-ban (a mai Parlament épületében). Halála után, 1660-ban Cromwell teste a VII. Henrik kápolnába került, itt temették el a régi korok királyai mellé, bár később úgy ítélték meg, hogy mégsem méltó itt nyugodni, így koporsóját eltávolították.

Ezekben az időkben történt, hogy az elhanyagolt templombelsőben fiúiskolát működtettek, a gyerekek pedig gyakorlatilag felügyelet nélkül randalírozhattak a falak között. Így történhetett meg, hogy pl. II. Richard király (1367-1400) sírjából előkerült állkapocs maradvánnyal verekedtek, mígnem egyikük azt el nem lopta, avagy hogy egy, a korábbi átépítések miatt kihantolt és végül vissza nem hantolt sírban V. Henrik király (1386-1422) hitvese Valios Katalin maradványait a kíváncsiak pénzért megtekinthették.

Az iskolás fiúk neveiket számtalan helyen rávésték a kőkoporsókra és a koronázószékre, de volt aki egy egész éjszakát aludt a megszentelt székben zavartalanul. A bevésett írások a mai napig is láthatóak számos szobron, sírkövön.

Az 1700-as évek második felében, kezdték el az épület rekonstrukcióját és a két torony építését is befejezték, majd a viktoriánus időkben végeztek még némi átalakítást odabent, bár az épület összeségéhez képest ez már nem volt túl jelentős. Elsősorban az oltárt és a hátsó faragott oltárfalat készítették el akkoriban, a ma is látható formában

Érdekesség egyébként, hogy a 11. és a 20. század között, minden században temettek a Westminster-apátságba kiemelkedő, személyeket, akik között van:
* több mint két tucat angol vagy brit uralkodó
* Mária skót királynő
* Cseh Mária, V. Frigyes pfalzi választófejedelem avagy a Téli király felesége
* Mária Lujza, XVIII. Lajos francia király száműzött felesége (akit később Szardínia szigetén újratemettek)
* Montpensier hercege, Lajos Fülöp az utolsó francia király testvére

Jelenleg az ide eltemetett emberek száma becslések szerint úgy 4000 lehet, de vannak akik ennél magasabb számot vélnek valósnak. Így történhetett, hogy a 20. században határozatot hoztak, miszerint már csak hamvakat fogad be a templom, így lett pl. a kiváló Stephen William Hawking angol elméleti fizikus, kozmológus és szerző 2018-as temetése is urnás temetés.

Az is különös, hogy az apátságban található szobrok nagy többsége nem angol szobrászművészek keze munkája, valójában úgy kell keresgélni a készítők között hazai művészt.

A koronázási ünnepség mindig az apátság központi terében zajlik, már egészen Hódító Vilmos koronázása (1066) óta. Azóta minden uralkodót itt avattak be, kivéve V. Edwardot (a két, 1483-ban a Tower-ben eltűnt herceg egyikét) valamint VIII. Edwardot (aki 1936-ban az elvált, amerikai nőt Wallis Simpson-t választotta).

Az ismeretlen katona sírja 1920-ban került ide, komoly szervezés eredményeként, magas rangú katonai tiszteletadás közepette.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

cover: © User:Colin / Wikimedia Commons