A londoni Kensington Palota és egykori lakói

Londonban több helyen is találhatunk királyi palotákat, melyeket különböző korok különböző angol és brit uralkodói laktak, de mára már funkciójukat veszítették.

Ezen paloták között az egyik a Kensington Palota, mely vonzerejét a látogatók között megtartotta, annak ellenére, hogy immár több mint 185 éve az uralkodók nem használják.

Azonban olyan sok érdekes eseménynek adtak helyszínt e falak és 300 éves történelme során olyan sok kiemelkedő lakója volt, hogy érdemes egy kicsit közelebbről is megvizsgálni az épületet.

Az 1600-as években a mai London Kensington nevű kerülete, ahol a palota is áll, még csak egy távoli kis falucska volt London városából nézve, ahol elsősorban nyílt mezőket találhattunk, ameddig csak a szem ellátott. Ebben a kis falucskában állt egy Nottingham House nevű épület.

Amikor II. Jakab király (uralkodott: 1685-1688), aki egyébként I. Károly király fia, II. Károly király öccse volt, elveszítette a trónt, őt másodszülött gyermeke, Mária követte, aki ekkor már 29 éves volt. Azért nem az első szülöttre szállt a trón, mert ő egy kisfiú volt, aki egy éves kora körül meghalt.

Mária a történelembe mint II. Mária királynő (uralkodott: 1689-1694) vonult be, azonban érdekes módon nem egyedül ült a trónon, hanem férjével megosztva azt, aki pedig III. Vilmos (uralkodott: 1689-1702) volt, a holland Orange (orániai) család sarja, valamint Mária első fokú unokatestvére. Az esküvőre még 1677-ben sor került, elsősorban politikai okokból, így ez a házasság meglehetősen boldogtalan volt és a frigyből Mária betegsége miatt gyermekek sem születtek. A korban azonban felreppentek azon pletykák is, hogy talán Vilmos valójában a férfiakhoz vonzódott.

Node mindenek ellenére a pár, a koronázásuk után nem sokkal máris vidéki birtokot keresett magának, ahová úgymond ki tudtak menekülni a londoni Whitehall palota folyton nyüzsgő falai közül. Akkoriban a Nottingham House III. Vilmos király államtitkárának, Daniel Finch-nek a birtokában volt, akitől az uralkodó azt megvásárolta, mégpedig £20 000-ért, ami mai értéken kb. 4 000 000.

Christopher Wren, a kor legfoglalkoztatottabb építésze hamarosan a tervekkel is előállt, hogy hogyan legyen a vidéki házból a királyi igényeket kiszolgáló palota kápolnával, különböző helyiségekkel és konyhákkal az udvaroncok számára, istállók a lovaknak, kaszárnyák az őrségnek, de mindezek felett lakóhelyiségek és fogadószobák a királyi fennségek számára.

Az uralkodói feladatok ellátásban II. Mária királynő kevésbé jeleskedett, azonban a jövendő Kensington Palota munkálataiból annál inkább kivette a részét. Az építkezés alatt szinte naponta megjelent, türelmetlenül várva a befejezést. Az építőmunkások érzeték a nyomást, így egy alkalommal egy hevenyészetten felépített ápületrész le is dőlt, ami halálos áldozatot követelt, másik alkalommal pedig tűz pusztított egy másik félig kész szárnyban.

Végül 1692-re fejeződtek be a munkálatok annyira, hogy őfelsége és udvartartása be is költözhetett, azonban a sors fintora, hogy két év múlva, 1694-ben Mária királynő himlőben életét veszítette a palotabeli hálószobájában. A királynő emlékezetét a ami napig megtaláljuk a falak között, elsősorban a máig fennmaradt keleti porcelán gyűjteményében.

Felesége halála után III. Vilmos király teljesen elveszítette érdeklődését a palota iránt, de azért a még hátramaradt munkálatokat elvégeztette.

Mivel az épület felettébb impozáns volt, III. Vilmos alkalmanként azért használta magas rangú külföldi vendégei fogadására, mint pl. 1698-ban is, amikor az orosz cár, Nagy Péter érkezett látogatóba.

Miután III. Vilmos király tüdőgyulladásban meghalt, az uralkodópárost Mária húga, Anna királynő (uralkodott: 1702-1714) követte a trónon, aki a Kensington Palota épületén nem sok változtatást végeztetett, de annál inkább a kert kialakításán. Az ő nevéhez fűződik az Orangery, azaz az üvegtetővel ellátott kerti építmény is, ahol eredetileg citrusfák és más egzotikus növények nőttek, de tartottak itt alkalmanként bálakat is.

Anna világéletében beteges volt, élete vége felé már komolyan elhízott is, életét pedig 49 évesen végezte be a palotában. Életében 17 alkalommal volt várandós, de egyetlen életben maradt utód sem maradt utána és vele a Stuart dinasztia is kihalt.

A trón egy távoli rokonra, a német származású I. György királyra (uralkodott: 1714-1727) szállt, de hogy pontosan hogyan és milyen döntések okán, azt ide kattintva elolvashatjátok. Amikor György trónra került, a 22 éves Kensington Palota meglehetősen leromlott állapotban volt, így az új uralkodó komoly változtatásokat eszközölt. Új királyi lakosztályok épültek, valamint néhány egyéb lakosztály az észak-nyugati szárnyon, a király szeretői számára.

Mégis, a Kensington Palota újabb felemelkedése II. György király (uralkodott: 1727-1760) ideje alatt érkezett el, ugyanis az uralkodó, és felesége Karolina királyné igen kedvelte az udvari ceremóniákat, így a palota termei újra rendszeres használatba kerültek. Egy alkalommal még egy amerikai őslakos törzsfőnök a Yamacraw törzsből, Tomo Chachi is ellátogatott a palotába, ugyanis az őslakosok tárgyalásban álltak az angolokkal az amerikai gyarmatok ügyéről. A törzsfőnök a földekért cserébe népének nyugati színvonalú oktatás, és a tisztességtelen gyarmati kereskedők elleni hathatós fellépést kérte, akik az elfoglalt területet királyukról Georgia névre keresztelték.

Sajnálatos módon Karolina királyné 1737-ben, 54 éves korában elhunyt, halálának körülményei azonban nem voltak könnyűek. Az utolsó két hétben komoly szenvedések közepette élt és bár az udvari orvosok mindenféle csodszereiket bevetették, meglehet, hogy szenvedéseit csak megduplázták. Hasa nagyon komoly mértékben felpuffadt és a már korábban meglévő köldöksérvének operációja közben beleit is komolyan megsértették, mely a véget jelentette a királynőnek.

II. György király 1760-ban követte szeretett feleségét a halálba, ő lett az utolsó olyan brit uralkodó, akit a londoni Westminster apátságban temettek el.

Utóda, III. György király (uralkodott: 1760-1820) magával a Kensington Palotával nem sokat törődött, azonban az 1790-es évektől két gyermeke is beköltözött ide, az egyikük Augustus volt, a különc, de népszerű herceg, a másikuk pedig Edward, aki kevésbé volt szem előtt mint fivére, azonban megtette az országának azt a szívességet, hogy született egy lánya, aki a későbbi Viktória királynőként vonult be a történelembe.

Viktória királynő (uralkodott: 1837-1901) itt is született a Kensington Palotában 1819-ben, és egészen 18 éves koráig, koronázásáig itt is élt. A hír, hogy országának királynője lett itt érte, és 1837-ben az első uralkodói tanácsi ülést is itt tartották, a Vörös szalonban (Red Saloon). Egy hónappal később Viktória már át is költözött a Buckingham palotába, a Kensington Palota pedig szintén használatban maradt, de immár csak a királyi családtagok által.

Majd 60 évvel később, 1899-ben, Viktória királynő a 80. születésnapján úgy határozott, hogy a Kensington Palota egy része nyissa meg kapuit a látogatók előtt. A II. világháború bombázásait az épület szerencsésen átvészelte és még a mai napig is töretlenül látogatható, igaz egy része továbbra is zárva maradt, hiszen az a mai napig is használatban van a királyi család tagjai által.

Ezek a királyi családtagok eleinte Viktória királynő lányai voltak, nevesül a hatodik gyermek Louise hercegnő (született: 1848) és a kilencedik szülött Beatrice hercegnő (született: 1857). Louise hercegnő korának egy különleges figurája volt, amolyan művészlélek, elkötelezett feminista, sőt mi több 1893-ban ő készítette a Viktória szobrot is, ami a palota bejárata előtt látható. Beatrice, a legfiatalabb gyermek vállalta magára a hatalmas feladatot, hogy átnézze grafomán édesanyja hatalmas kézzel írott hagyatékát és mielőtt a feljegyzések levéltárba kerülhettek volna, egy jó részüket ki is húzta, mivel rengeteg személyes információt és kellemetlen megjegyzést tartalmaztak.

Később Viktória királynő néhány unokája is élt a Kensington Palota falai között, egyikük volt Alice hercegnő, aki 98 évesen, 1981-ben halt meg. A másik fontos személyiség szintén Viktória dédunokája volt, mégpedig Viktória királynő harmadszülött lányának, Alice-nek (született: 1848) a szintén Viktória nevű gyermeke (született: 1863). Nos ennek a Viktoria nevű hölgynek született egy Alice of Battenberg nevű lánya (született: 1885) akinek pedig egy Fülöp nevű kisfia, 1921-ben.

Akinél összeállt a kép, az már tudhatja, hogy ez a Fülöp az a Fülöp, aki a későbbi II. Erzsébet királynő (uralkodott: 1952-2022) férje lett 1947-ben. A kisfiú gyermekkorában egyébként rendszeresen töltött hosszabb időt a Kensington Palotában a nagymamájánál, Alice-nél.

A II. világháború viharai után visszatért az élet a Kensington Palotába is, az új beköltöző egy bizonyos Marina hercegnő (született: 1906) volt a családjával, férje pedig nem volt más, mint VI. György király (uralkodott: 1936-1952), azaz II. Erzsébet királynő édesapjának az öccse, György herceg. Most persze felmerülhet a kérdés, hogy hogyan lehet egy családban két György nevű fiú is, de a helyzet az, hogy György herceg teljes neve George Edward Alexander Edmund volt, míg VI. György király teljes neve Albert Frederick Arthur George volt és csak az uralkodáshoz választotta a György nevet.

A sorban újabb beköltőzőként Margit hercegnő (született: 1930) érkezett a családjával, aki II. Erzsébet királynő húga volt. Ők férjével a fotós Anthony Armstrong-Jones-szal nagyszabású átalakításokat végeztettek a palotán, ugyanis szerettek fogadásokat adni nemzetközi barátaiknak, mint például Rudolf Nureyevnek a szovjet balettáncosnak vagy Elizabeth Taylornak, az amerikai filmcsillagnak.

Később, Margit hercegnő válása majd halála után, a palotát átvette II. Erzsébet legidősebb fia Károly herceg és családja, akik a belső tereket újra klasszikusan elegánssá varázsolták. Miután a szülők 1992-ben elváltak, Diana hercegnő a Kensington Palotában maradt a fiúkkal, Károly pedig átköltözött a Clarence House-ba, a Buskingham Palota közelébe.

Jelenleg a Kensington Palota a trónörökös, Vilmos herceg és családja londoni rezidenciája, habár a hírek szerint a család 2022 óta a Windsor kastély melletti Adelaide Cottage-ba költözött és a gyerekek ott is járnak iskolába.

Arról, hogy mi mindet találnak manapság a látogatók a Kensington Palotában, egy másik bejegyzésben szólok majd:
* The King's State Apartments, azaz a férfi uralkodók által használt lakrész
* The Queen's State Apartments, azaz a királynék által használt lakrész
* Victoria: A Royal Childhood, azaz a lakrész ahol Victoria született és felnőtt
* The Pigott Galleries, azaz a termek, ahol folyamatosan megújuló időszakos kiállításokat találhatunk
* a palota kertje

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota  idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
X (korábban Twitter): @Idegenvezetes_L

borítókép: ©Idegenvezetés London