A londoni British Museum: a kristálykoponya rejtélye

A londoni British Museum: a kristálykoponya rejtélye

Londonban a British Múzeumban rengeteg kincset őriznek, de a sok érdekesség közül is kiemelkedik néhány igazán különleges, mint például a kristálykoponya.

A kristálykoponya (avagy koponyák, hiszen több is van belőlük) az emberiség történetének azon rejtélyei közé tartoznak, melyekre a tudomány mai állása szerint még nincs elfogadható válasz. Az első koponya megtalálása Albert Mitchell-Hedges angol utazó nevéhez fűződik, ő bukkant rá ugyanis 1927-ben Közép-Amerikában a mai napig is sok kérdést felvető kvarckristályból készült koponyára, mely arányaiban tökéletes, két darabból áll, megmunkálási minőségét tekintve pedig példa nélküli.

Gryffindor, CC BY-SA 3.0 <https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0>, via Wikimedia Commons

Pontosan ma sem tudni, hogy az első megtalált kristálykoponya mikor és milyen módon készült, de az rendkívüli módon hasonlít az emberi koponyához, anatómiailag tökéletes és a precíz megmunkálása olyasféle technológiát feltételez, amely még ma sem áll az emberiség rendelkezésére. A lelet néhány éven át a régész birtokában maradt, majd végül az 1930-as években egy Brazil múzeumba került.

Az 1970-es években a Hewlett-Packard cég laboratóriuma részletes vizsgálatnak vetette alá a kristálykoponyát, melyet mint kiderült egyetlen nagy kvarckristályból alakították ki, ám a készítői egyáltalán nem használtak fémből készített eszközöket – ugyanis a mikroszkópos vizsgálat során egyetlen karcolást sem fedeztek fel a koponya felületén.

Vassil, CC0, via Wikimedia Commons

Volt elképzelés arról is, hogy hogy a koponya készítői először gyémánttal gömbformát faraghattak ki, majd a csiszolást, maratást, fényezést víz és homok oldatával végzett megszámlálhatatlanul sok kezeléssel kivitelezték, ez azonban óvatos becslések szerint 300 emberévnyi munkát jelent! A Mitchell-Hedges-féle kristálykoponya tehát vagy egy mára már elfeledett eljárással készült, vagy több évszázadot is igénybe vett létrehozása. A vizsgálatok során megfigyelték, hogy a kristálykoponya időről-időre változtatja színét és a környezeti/időjárási viszonyoktól függetlenül hol elhomályosodik, hol pedig fényesen ragyog.

A British Museumban őrzött kristálykoponya eredete legalább olyan rejtélyes és vitatott, mint a Mitchell-Hedges-féle koponyáé, az ugyanis nagyon hasonlít az elsőként megtalált példányra, bár a londoni koponya kevésbé részlet gazdag és az állkapocs sem eltávolítható vagy mozgatható. A múzeum feljegyzései szerint a műkincset 1898-ban a Tiffany's-nél vették New Yorkban. Állítólag spanyol zsoldosok hozták magukkal Mexikóból és a koponyát mindig is azték eredetűnek tartották. Valójában egyáltalán nem bizonyított, hogy a British Museum honnan is szerezte pontosan a koponyát és - jóllehet megvan az esélye, hogy valóban eredeti azték darab - éppúgy lehet modern kori hamisítvány is, bár a két említett koponya feltehetően ugyanabból a forrásból származik.

Vassil, CC0, via Wikimedia Commons

Kristálykoponya Párizsban is található, mely a legnagyobb a kristálykoponyák közül és egy hatalmas, közepéig befúrt lyuk található rajta. A leletet rengetegszer vetették különféle vizsgálatok alá és arra jutottak 2009-ben, hogy azt valószínűleg géppel készíthették és nem régebbi a 18-19. századnál - a gond csak az, hogy a 18. században ezt a koponyák kimunkálni ilyen részletességgel közel lehetetlen lett volna.

Egy másik elmélet szerint a kristálykoponyák egy másik, idegen faj koponyáinak másolatai és bár szinte tökéletesen megegyeznek az emberi koponyával, nem zárható ki annaka lehetősége, hogy ezek a földönkívüliek kinézetre nagyban hasonlítottak ránk.

Létezik egy legenda, miszerint 12 koponya létezik a Földön. Ha egy napon mind a 12 előkerül és kiegészülnek a rejtélyes 13. koponyával, akkor az emberiség számára egy olyan magasabb szintű tudás válik elérhetővé, mely információkat tartalmaz a világegyetemmel kapcsolatban.

Azonban bármi is a pontos céljuk ezeknek a koponyáknak és bárki is készítette őket, addig nem fogjuk megfejteni a titkot, míg a 13 koponya össze nem áll, amire pedig jelen helyzetben elég csekély az esély, hiszen bár előkerültek a közelmúltban is újabb darabok, ezek többségéről mindig kiderült, hogy csak hamisítványok.

Akárhogyan is van, az említett kristálykoponya türelmesen üldögél a londoni British Museum kiállítótermében és hősiesen állja a rendszeres vakuvillogást, míg titkát némán őrzi.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota

cover: Gary Todd from Xinzheng, China, CC0, via Wikimedia Commons