A londoni Amerikai Nagykövetség titka

A londoni Amerikai Nagykövetség titka

Legjobb tudomásunk szerint minden ország külföldi nagykövetsége egyfajta biztonságos kis menedék, ugyanis a falakon belül nem az adott ország jogrendszere a mérvadó, hanem azé az országé, akié a nagykövetség ugyanis az épületek mentességet élveznek a fogadó ország joghatósága alól.

Ezeket az általában nagy értékű és nagy méretű ingatlanokat az adott ország megvásárolja a fogadó országtól, így azt saját jogán tulajdonolja, de azt is érdemes tudni, hogy a nagykövet hivatali gépkocsija is saját állama felségterületének számít, ha azon éppen diplomáciai zászló leng, azaz valamelyest független a helyi rendőri, katonai szervezetektől, ezek fennhatósága csak korlátozottan terjed ki ezekre a területekre.

A legújabb Amerikai Nagykövetség épülete Londonban / Curran2, CC BY-SA 4.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0, via Wikimedia Commons

A jogi státusz kérdésköréhez tartozik egy izgalmas londoni történet, miszerint 1945-ben, amikor II. Péter Jugoszlávia utolsó királya és felesége Alexandra görög és dán hercegnő kisfia érkezését várták, a pár épp a londoni nagy múltú Claridge's Hotelben lakott. A szülés megindultával Winston Churchill akkori brit miniszterelnök aznapra jugoszláv területté jelölte ki a 212-es lakosztályt, hogy a kisherceg Sándor jugoszláv földön születhessen és az örökléssel később ne akadjanak problémák.

II. Péter Jugoszlávia utolsó királya és felesége Alexandra görög és dán hercegnő esküvője Londonban, 1944 balról: Henry Gloucester hercege; Marina hercegnő, A későbbi Anyakirályné, VI. György felesége, Kent hercegnéja, VI. György brit uralkodó, II. Péter Jugoszlávia királya, VII. Haakon norvég király, Alexandra királyné, II. Péter király felesége, Aspasia hercegnő, II. György görög király, Bernhard of Lippe-Biesterfeld hercege / Daventry (F/O), Royal Air Force official photographer, Public domain, via Wikimedia Commons

Maga a nagykövet (címe „excellenciás úr”) egyébként a legmagasabb diplomáciai rang, viselője a nemzetközi jog normái szerint képviseli hazája legmagasabb méltóságát egy másik állam legfőbb vezetőjénél.

Érdekesség azonban, hogy a konzul szintén állami képviselő de kevésbé diplomata, elsődleges feladata a saját állampolgárok érdekvédelme, jogi képviselete külföldön, azaz ide tartozik az anyakönyvezés, útlevél-igazgatás vagy állampolgársági ügyintézés is.

Nos visszatérve az amerikai angol nagykövetségre, története 1785-re tekint vissza amikor az amerikaiak először a londoni Great Cumberland Place nevű előkelő utcában rendezkedtek be. A történelem folyamán azután sok egyéb helyre is költöztették a követséget London városában, mígnem 1938-ban a Grosvenor Square 1-es szám lett a végleges cím.

A londoni Grosvenor Square az 1700-as évek végén / CC0, via Wikimedia Commons

A II. világháború alatt a tér népszerű lett az amerikaiak körében, a 20-as szám aláköltözött Eisenhower tábornok is a katonai vezetőivel valamint az amerikai haditengerészet európai irodája is a téren volt található.

Az 1950-es években Westminster 3. grófja, egy bizonyos William Grosvenor megállapodott az amerikaiakkal, hogy néhány épületet lebonthatnak a tér nyugati oldalán és felépíthetik az általuk áhított nagykövetségi rezidenciát a Grosvenor Square 24 szám alatt, melyet ma is láthatunk.

A gróf személye azért nagyon fontos a történetben, mivel ő volt akkoriban a hatalmas Grosvenor családi örökség kezelője, ez az örökség pedig elsősorban a London belvárosában lévő földeket jelenti, ugyanis London belső kerületeinek nagy része már évszázadok óta magántulajdonban van. Erről a témáról ide kattintva tudhattok meg többet.

Ide kattintva pedig egy nagyszerű interaktív térképen meg is nézhetitek, hogy pontosan mely területek kihez tartoznak London belvárosában.

A térkép a fent említett linken megnyitható / by https://whoownsengland.org

Az amerkai gyakorlatot elnézve, az ő szokásuk mindig először a föld megvásárlása volt, majd ezután építették rá nagyszabású követségi épületeiket, de ez a gyakorlat ebben az esetben nem működött.

Tárgyalásokat kezdtek az angol arisztokratával, hogy mi lenne a vételára a darabka földnek, de azzal nem számoltak, hogy a család már évszázadok óta él a földjeik és az azon álló épületek bérbeadásából (ezt úgy hívják az angol nyelvterületen hogy leasehold, de ezen a linken erről is olvashattok), így az eladás szóba sem kerülhetett.

Amikor az amerikaiak rájöttek, hogy ebből soha sem lesz adás-vétel, feldúlva beüzentek az angol parlamentbe, hogy ha kell parlamentáris erővel és jogi eszközökkel vegyék rá a grófot, hogy márpedig a földet adja el.

A parlament napirendre is vette a kérdést és bár a gróf egy tapottat sem hátrált, azért támadt egy remek ötlete: ha az amerikaiak hajlandóak visszaadni a Grosvenor családnak mind azt a földet amit az amerikai kontinensen a Függetlenségi háború (1775-1783) alatt tőlük elvettek, akkor ő is hajlandó lesz megfontolni a londoni adásvételt.

Nos ez a visszatérítés azt jelentette volna, hogy gyakorlatilag a grófot illette volna Main állam és New York nagy része, így a továbbiakban az amerikaiak már nem forszírozták a londoni követség alatti földterület tulajdonlását, belementek a második legjobb megoldásba, azaz elfogadták az ajánlatot, miszerint 999 évre bérbe vehetik a Grosvenor család földjét.

A helyzet hosszú távon nyilván nem elégítette ki az amerikaiakat, így 2017-ben egy új, méretesebb, erődszerű épületbe költöztek a Temze mellé, a Nine Elms metrómegálló közelébe, London dél-nyugati részén.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

Buy Me A Coffee

Read more