A londoni gázlámpák

A londoni gázlámpák

London egy dinamikusan fejlődő nagyváros, de emellett számos titkot rejteget a múltból. Ezen aprócska titkok közé tartozik az az öt lámpagyújtogató, akik a város megmaradt gázlámpáiért felelnek és amelyeket akkurátusan mai napig is, minden este meggyújtanak.

A 18. századig London utcáin sötétedés után gyakorlatilag semmilyen állandó fényforrás nem volt, a korabeli járókelőknek a saját szolgáik világították az utat kézben hordott lámpácskákkal, míg akinek szolgákra nem futotta, esetleg úgynevezett "link boy" szolgáltatást vehettek igénybe. Ilyenkor a fizetett segítség vezette az embert a célállomásig, ám ha esetleg erre sem tellett, akkor tanácsosabb volt még napszállta előtt hazaérni.

London sötét utcái melegágyai voltak a bűnözésnek és a prostitúciónak, mindennaposak voltak a lopások és rablások is, úgyhogy London egyáltalán nem számított biztonságos városnak.

1807-ben, III. György király születésnapján azonban kisebb csoda érte az összegyűjt ünneplő tömeget, ugyanis a Pall Mall-on (a Buckingham Palotához vezető széles úttal párhuzamos utcában) egy bizonyos Frederic Winsor mérnök, egyetlen szikrával lángra lobbantotta az utca összes gázlámpáját, a bámészkodók nem is meglepetésére. A lámpák gázcsöve kiszuperált muskétás fegyverek csövéből készült, az állandó világítást pedig kisebb csodának tekintették akkoriban.

Ezután a technológia rohamosan terjedni kezdett, a következő évtizedekben több ezer gázlámpát telepítettek városszerte. Ekkor a még kicsit kezdetleges megoldások miatt történt néhány gázrobbanás a városban, de hamarosan minden hibát kijavítottak és a város közbiztonsága is érezhetően javult.

Mára 1500 gázlámpa maradt Londonban, míg az újabb technológiának köszönhetően több tízezer elektromos utcai lámpát telepítettek városszerte.

Az egyik leghíresebb utca ahol a gázlámpák esti hangulatát igazán átélhetjük az a Kensington Palace Gardens nevű, közvetlenül a Kensington Palace mögött, amit úgy is tartanak számon, mint a világ egyik legdrágább utcáját.

Ez nem is csoda, rengeteg külképviselet van ebben az utcában, valamint számos, komoly milliókat érő ingatlan, világhíres lakókkal. Az utcába autóval csak akkor hajthatunk be ha erre van engedélyünk, de előfordulhat, hogy az őrség a gyalogos látogatókat is megállítja.

Nem túl messze innen, sötétedés után a második legjobb hely gázlámpa-vadászat szempontjából a St. James's Park, ahol gyakorlatilag az egész parkot csak gázlámpák világítják és könnyű észre venni mennyivel gyengébb, de melegebb fényt árasztanak. Itt ízelítőt kaphatunk belőle, milyen lehetett egy viktoriánus korabeli esti séta a parkban.

Ezen kívül kora hajnalban a Buckingham Palotánál vagy esténként a Westminster Abbey háta mögött található Lord North Street-en találkozhatunk a létrájuk tetején ácsorgó lámpagyújtogatókkal.

A lámpák nagy része időzítővel van ellátva, ami annyit tesz hogy napközben a lámpákban csak egy aprócska őrláng pislákol, míg este mikor az időzítő bekapcsol, egy erősebb gázlöket lángra gyújtja a lámpát. Ezek az időzítők mechanikusak, tehát minden 14 napban újra fel kell őket húzni.

A mai gázlámpák magasságukban kicsit eltérnek a korabeli lámpáktól, ugyanis a 19. században meg kellett őket emelni, az új technológiát képviselő teherautók ugyanis magasabbak voltak, mint a korabeli lovaskocsik így egyre sűrűbbek voltak a balesetek.

A londoni 5 csillagos Savoy Hotel előtt álló gázlámpák működése azonban eltért a város többi lámpájától, ugyanis itt a lámpatest egészen a felszín alatt futó csatornarendszerig leért, innen pedig az erjedésből származó gázokat gyűjtötte össze, amit azután a felszín felett elégetett. Erre azért volt szükség, hogy a csatornarendszerből szivárgó bűzös gázok ne jussanak el a szálloda vendégeinek kényes orráig.

A londoni Westminster városrészben (azon a környéken ahol a Parlament is áll) jelenleg 305 gázlámpa található, ám az utóbbi időben a városvezetés elkezdte a gázlámpákat led lámpákra cserélni. A tervezet hogy a kerület összes lámpáját korszerűre cseréljék a helyi lakosok komoly ellenkezése okán végül nem valósult meg, így szerencsére eddig csak 30 gázlámpa veszett oda.

Sajnos a tervről nem tett le teljesen a városrész vezetése, mint mondták: „Bár ezek a lámpák gyönyörűek és hangulatosak, a 200 éves szerelvényeket egyre nehezebb karbantartani, mivel nehéz pótalkatrészeket beszerezni. Az utcai lámpáknak azt az alapvető feladatot kell ellátniuk, hogy elegendő fényt adjanak ahhoz, hogy az emberek – különösen a nők – biztonságban érezzék magukat éjszaka. Ha a gázlámpák nem működnek a hosszadalmas javítási idők miatt, az biztonsági problémát jelent." A megbeszélések 2022 végén fejeződnek be, én a amagam részéről bízom benne, hogy a gázlámpák győzelmével.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz, ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota