London királyi parkjai: Bushy Park
A Londonba látogatóknak feltűnhet, hogy világvárosi státusza ellenére London egy meglehetősen zöld város. A statisztikák azt mutatják, hogy a város (külvárosaival együtt) nagyjából 47%-ban zöld, amiből 33% természetes élőhely, további 14% pedig a magán kert kategóriába esik.
A londoni közparkok egy része azonban csak mostanában került a köz használatába, hosszú évszázadokig inkább mint királyi parkok funkcionáltak, azaz közvetlenül a korona tulajdonába tartoztak és látogatásukra csak engedéllyel kerülhetett sor, ott is csak a kiválasztottaknak.
Ezen kiráyi parkok Londonban a következők és róluk szól ez a 8 részes sorozat is:
* Bushy Park
* Green Park
* Greenwich Park
* Hyde Park
* Kensington Gardens
* Regent's Park
* Richmond Park
* St. James's Park
Bushy Park, London
területe: 445 hektár
A Bushy park talán London legkevésbé ismert királyi parkja, pedig a királyi parkok közül a második legnagyobb és már az 1400-as évek óta létezik. Nem is csoda, hiszen a nyugat-londoni Hampton Court Palace közvetlen közelében található, annak parkjától immár elkülönülve.
Története egészen pontosan VII. Henrik király (uralkodott: 1485-1506) uralkodásának idejétől indul, amikor az uralkodó kamarása saját használatra lekerített egy nagyjából 120 hektárnyi területet a Hampton Court Palota mellett, saját használatra.
Amikor azonban VIII. Henrik király (uralkodott: 1509-1547) 1529-ben átvette a Thomas Wolsey kardinális által épített palotát királyi használatra, a környéken található zöld területeket, beleértve a kamarás földjeit is, hozzácsapta a korona tulajdonához, azt bekeríttette és vadászparkként használta.
A park fő séta útvonalait 1689-1699-ben alakították ki, akkoriban telepítették melléjük a fákat is. A Chestnut Avenue nevében is hordozza, hogy ide elsősorban hatalmasra növő gesztenyefákat ültettek, míg a Hampton Court palotához közelebb eső részen inkább hársfákat.
A palota közelében található a Diana Fountain, azaz a Diana szökőkút 1699-ből, ami valójában nem is Dianát ábrázolja, azaz a római és görög mitológia vadászat, Hold és természet istennőjét, hanem Arethusát, aki a görög mitológiában több nimfa nevét is adta, közöttük egy forrás, egy vadásznő és Posszeidón lányának nevét is. Érdekesség, hogy ez a figura korábban a Hampton Court Palace belső, zárt kertjében állt.
A mai formájában és méretében a Bushy park azonban 1708-tól létezik, amikor II. Károly király (uralkodott: 1660-1685) után bizonyos Charles Montague, Halifax grófja átvette a park gondnokságát Barbara Palmertől, Cleveland 1. hercegnőjétől, aki nem mellesleg a néhai uralkodó, II. Károly szeretője volt.
Kicsivel korábban, I. Károly király (uralkodott: 1625-1649) volt az azonban, aki a terület nyugati oldalán átfolyó Longford folyót gyakorlatilag bevezettette a park területére, ugyanis eredetileg egy kissé más volt a nyomvonala. Erre a környékbeli királyi kertek megfelelő vízellátásához volt szükség.
A parkot Viktória királynő (uralkodott: 1837-1901) nyitotta meg a negyközönség előtt, a tömegeket pedig elsősorban a késő tavaszi gesztenyefa virágzás vonzotta. A gesztenyefa parádét a mai napig is megtartják a parkban, általában a május 11-hez legközelebbi vasárnapon.
Ezt a 6 hektáros kertet, amit ma Upper Lodge néven ismerünk, eredetileg Halifax grófjának tervezték és a maga idejében mindenki elismeréssel nyilatkozott róla. Az itt lévő épületet is Halifax grófja építtette ujjá, a korábban itt álló épület romjain, amelyet az I. világháborúban a kanadai Vörös Kereszt használt, majd 1919-től szegény sorsú londoni gyerekek táboroztatására használtak.
A II. világháború idején a Légügyi Minisztérium költözött be az épületbe, az amerikai szövetséges erőkkel együtt, és a normandiai partaszállás terveit is itt állították össze. A háború után a területet a haditengerészet kapta meg, és egészen 1960-ig itt is maradtak.
Manapság a Bushy park egy kellemes zöld övezet, igaz 1987-ben egy hatalmas hurrikán tömegesen csavarta ki az évszázados fákat egy éjszaka leforgása alatt. Az 1990-as években a park elpusztított részeit különbőző források segítségével újratervezték és a területen gazdag állatvilággal is találkozhatunk.
Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com
Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf
Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
X (korábban Twitter): @Idegenvezetes_L