London királyi parkjai: Bushy Park

London királyi parkjai: Bushy Park

A Londonba látogatóknak feltűnhet, hogy világvárosi státusza ellenére London egy meglehetősen zöld város. A statisztikák azt mutatják, hogy a város (külvárosaival együtt) nagyjából 47%-ban zöld, amiből 33% természetes élőhely, további 14% pedig a magán kert kategóriába esik.

A londoni közparkok egy része azonban csak mostanában került a köz használatába, hosszú évszázadokig inkább mint királyi parkok funkcionáltak, azaz közvetlenül a korona tulajdonába tartoztak és látogatásukra csak engedéllyel kerülhetett sor, ott is csak a kiválasztottaknak.

Ezen kiráyi parkok Londonban a következők és róluk szól ez a 8 részes sorozat is:
* Bushy Park
* Green Park
* Greenwich Park
* Hyde Park
* Kensington Gardens
* Regent's Park
* Richmond Park
* St. James's Park

Bushy Park, London / Daderot, CC0, via Wikimedia Commons

Bushy Park, London

területe: 445 hektár

A Bushy park talán London legkevésbé ismert királyi parkja, pedig a királyi parkok közül a második legnagyobb és már az 1400-as évek óta létezik. Nem is csoda, hiszen a nyugat-londoni Hampton Court Palace közvetlen közelében található, annak parkjától immár elkülönülve.

Története egészen pontosan VII. Henrik király (uralkodott: 1485-1506) uralkodásának idejétől indul, amikor az uralkodó kamarása saját használatra lekerített egy nagyjából 120 hektárnyi területet a Hampton Court Palota mellett, saját használatra.

Amikor azonban VIII. Henrik király (uralkodott: 1509-1547) 1529-ben átvette a Thomas Wolsey kardinális által épített palotát királyi használatra, a környéken található zöld területeket, beleértve a kamarás földjeit is, hozzácsapta a korona tulajdonához, azt bekeríttette és vadászparkként használta.

A park fő séta útvonalait 1689-1699-ben alakították ki, akkoriban telepítették melléjük a fákat is. A Chestnut Avenue nevében is hordozza, hogy ide elsősorban hatalmasra növő gesztenyefákat ültettek, míg a Hampton Court palotához közelebb eső részen inkább hársfákat.

Bushy Park, London / Daderot, CC0, via Wikimedia Commons

A palota közelében található a Diana Fountain, azaz a Diana szökőkút 1699-ből, ami valójában nem is Dianát ábrázolja, azaz a római és görög mitológia vadászat, Hold és természet istennőjét, hanem Arethusát, aki a görög mitológiában több nimfa nevét is adta, közöttük egy forrás, egy vadásznő és Posszeidón lányának nevét is. Érdekesség, hogy ez a figura korábban a Hampton Court Palace belső, zárt kertjében állt.

A mai formájában és méretében a Bushy park azonban 1708-tól létezik, amikor II. Károly király (uralkodott: 1660-1685) után bizonyos Charles Montague, Halifax grófja átvette a park gondnokságát Barbara Palmertől, Cleveland 1. hercegnőjétől, aki nem mellesleg a néhai uralkodó, II. Károly szeretője volt.

Kicsivel korábban, I. Károly király (uralkodott: 1625-1649) volt az azonban, aki a terület nyugati oldalán átfolyó Longford folyót gyakorlatilag bevezettette a park területére, ugyanis eredetileg egy kissé más volt a nyomvonala. Erre a környékbeli királyi kertek megfelelő vízellátásához volt szükség.

Bushy Park, London / Marshelec, CC BY 4.0 https://creativecommons.org/licenses/by/4.0, via Wikimedia Commons

A parkot Viktória királynő (uralkodott: 1837-1901) nyitotta meg a negyközönség előtt, a tömegeket pedig elsősorban a késő tavaszi gesztenyefa virágzás vonzotta. A gesztenyefa parádét a mai napig is megtartják a parkban, általában a május 11-hez legközelebbi vasárnapon.

Ezt a 6 hektáros kertet, amit ma Upper Lodge néven ismerünk, eredetileg Halifax grófjának tervezték és a maga idejében mindenki elismeréssel nyilatkozott róla. Az itt lévő épületet is Halifax grófja építtette ujjá, a korábban itt álló épület romjain, amelyet az I. világháborúban a kanadai Vörös Kereszt használt, majd 1919-től szegény sorsú londoni gyerekek táboroztatására használtak.

A II. világháború idején a Légügyi Minisztérium költözött be az épületbe, az amerikai szövetséges erőkkel együtt, és a normandiai partaszállás terveit is itt állították össze. A háború után a területet a haditengerészet kapta meg, és egészen 1960-ig itt is maradtak.

Manapság a Bushy park egy kellemes zöld övezet, igaz 1987-ben egy hatalmas hurrikán tömegesen csavarta ki az évszázados fákat egy éjszaka leforgása alatt. Az 1990-as években a park elpusztított részeit különbőző források segítségével újratervezték és a területen gazdag állatvilággal is találkozhatunk.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
X (korábban Twitter): @Idegenvezetes_L

Read more

Magyarok Londonban: Sass Flóra, az első magyar női Afrika-kutató

Magyarok Londonban: Sass Flóra, az első magyar női Afrika-kutató

Megkockáztatom, hogy alig néhányan hallottatok Sass Flóra (helyenként Szász) magyar származású, londoni kötődésű Afrika kutatóról, pedig nem csak felfedezései de élete is meglehetősen érdekes. Sőt mi több, Ugandában emléktáblát találunk az emlékére, de erről egy kicsit később. Kezdjük a történetet ott, hogy 1841-ben egy székely kisbirtokosi családba Nagyenyeden megszületett egy

By Agota