London tele van elképesztő titkos helyszínekkel, melyek egy része az utóbbi időben már nem annyira titkos, de látogatni szabadon mégsem lehet őket.

Alkalmanként azonban szerveznek egy-egy kiscsoportos látogatást ezekre a furcsa és időnként misztikus helyszínekre, de ezekről általában csak azok tudnak, akiknek speciális érdeklődésük van a téma iránt.

Így történt, hogy még 2018-ban sikerült bejutnom egy ma már lezárt II. világháborús londoni bunkerbe, melyben maga Sir Winston Churchill is megfordult, ugyanis a london belvárosában - a Whitehall közvetlen közelében - kialakított Churchill War Rooms mellett ez volt egy másik olyan bunker, ahonnan a háborús vezérkar tökéletesen irányíthatta volna a csapatmozgásokat.

Magáról a Churchill War Rooms-ról, ami ma már múzeum, ide kattintva olvashatsz többet.

Paddock bunker / photo by Idegenvezetes London

Ez a másik bunker azonban nem London belvárosában található, hanem a város északi részén, Dollis Hill városrészben, a bunker neve pedig Paddock.

Ha az ember célirányosan keresi a helyszínt, akkor is meglehetősen nehéz rábukkanni, ugyanis egy jellegtelen, külvárosi utcácska házsora alatt található, különösebb jelzés nélkül. A bunker terveit 1937-ben készítették el, ugyanis mindenképpen szükség volt egy alternatív földalatti kormányzati bázisra abban az esetben, ha a Parlament közelében lévő bunker esetleg megsérül vagy megközelíthetetlenné válik.

Paddock bunker / photo by Idegenvezetes London

Az építkezés azután 1939-ben meg is indult, maga a bunker 12 méter mélyen a külvárosi utcácska alá került, mégpedig 2 emelet mélységben. A felszíntől egy 1,5 méter mély betonréteg választotta el a biztonság kedvéért. A bunker kialakításához meglehetősen sok földet kellett megmozgatni és elhordani, az építkezés mégis meglehetősen diszkréten zajlott, senki sem tudta a környéken, hogy mi készül.

Ehhez a bunkerhez nem terveztek alvásra és pihenésre szolgáló részleget, ugyanis a tervek szerint az itt szolgálatot teljesítő tisztek, családjaik valamint a kiszolgáló személyzet tagjai a közelben lévő Neville’s Court utcácskában kialakított 60 lakás valamelyikében kaptak volna szállást, a gyerekek pedig a közeli iskolába járhattak volna.

Míg a belvárosban lévő bunker használatban volt, itt Dollis Hill-en csak néhányan teljesítettek szolgálatot, azok akik biztosították, hogy szükség esetén a helyszín azonnal beköltözhető legyen a vezérkar számára.

Paddock bunker / photo by Idegenvezetes London

Churchill nagyon nem szeretett a föld alól dolgozni, főleg nem szeretett volna egészen Észak-Londonig utazni emiatt, de amikor 1940. szeptember 6-án a német haderő megindította a Blitz hadműveletet - azaz 76 napon át rendszeres, először nappali majd éjszakai légicsapást mért Angliára, azon belül is elsősorban Londonra - Churchill azonnal Dollis Hillbe utazott, hogy felmérje a lehetőségeket.

1940. október 3-án a háborús kormány a Paddock bunkerban ülésezett, szükséges volt ugyanis felmérni, hogy vészhelyzetben alkalmas lenne-e átvenni a War Rooms belvárosi bunkertől a szerepet, de Churchill egyáltalán nem volt elragadtatva, úgy vélte hogy Paddock akkor áll majd szolgálatba, ha már minden kötél szakad.

Paddock bunker / photo by Idegenvezetes London

1941-ben, amikor a németek figyelme Oroszország felé fordult, nyilvánvaló lett, hogy a Paddock bunker valószínűleg sohasem fog szolgálatba állni, így nagy részét lezárták és csak egy kis számú őrség maradt szolgálatban a még fenntartott helyiségek karbantartása céljából.  A készenlétet 1944-ig tartották fent, majd az őrséget visszavonták és a bunkert lezárták.

Mikor a béke visszatért a bunker egyes helyiségeit a felette álló posta használta elsősorban raktárnak, de amikor ők is kiköltöztek a környékről 1976-ban, azt a Cadbury Schweppes cég kapta meg használatra. Sajnos az épület szigetelési hibái miatt ekkorra már rendszeres volt a víz beszivárgás, és az alsó szinten pár centiméterben ugyan de állandósult a vízállás.

Paddock bunker / photo by Idegenvezetes London

A bunker azóta elhagyatottan áll, csak arra ügyelnek, hogy odabent a vízállás ne legyen túl magas, mert az veszélyeztetné a közben fölé épült lakóházakat is. 2002-ben nyitották meg a kapukat a nagyközönség előtt, akik igen kis számban és csak elvétve ugyan, de alkalmanként leereszkedhetnek a bunker megmaradt falai közé.

Így jutottam el én is 2018-ban a bunkerbe, ahová túracipő és munkavédelmi védősisak valamint egy túravezető volt a kötelező felszerelés.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz, ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota

cover: by Idegenvezetes London