Titokzatos londoni múzeum: Churchill War Rooms

A történelem során Nagy-Britannia számos kisebb-nagyobb háborúban vett részt, de igazi erejét a világ mindig a nagy világháborúkban betöltött szerepe alapján ismerhette meg.

Az Egyesült Királyság hadereje (azaz a British Armed Forces = Brit Fegyveres Erők) a szárazföldi haderőből (British Army), a légierőből (Royal Air Force), a haditengerészetből (Royal Navy) és a tengerészgyalogságból (Royal Marines) áll.

Jelenleg az ország a világ hetedik legnagyobb katonai költségvetésével rendelkezik, az aktív állomány 240 000 fő, tartalékos 195 000 de a teljes mozgósítható lakosság szám 12 000 000.

Maga a War Rooms egy különleges történelmi helyszín, nem is akárki, hanem maga Churchill és a közvetlen katonai vezetése használta főhadiszállásul a II. világháború idején.

Churchill Nagy-Britanniát 1940-től 1945-ig, valamint 1951-től 1955-ig mint miniszterelnök szolgálta, a britek győzelme a háborús időszakban egyértelműen vezetői zsenijének köszönhető, beszédei pedig óriási mozgósító erőt jelentettek a szövetséges erők és a brit lakosság számára egyaránt.

A II. világháború idején egyértelművé vált, hogy a fenyegető veszély miatt a brit kormánynak és a legfőbb katonai vezetőknek földalatti bunkerre van szükségük, ahonnan szükség esetén az ország irányítását biztonsággal meg tudják oldani.

Országszerte több titkos építkezés is elindult, melyek valóban titkosnak számítanak, alkalmanként még manapság is hallani, hogy itt-ott, elhagyatott területeken még csak most kerülnek feltárásra az egykori aprócska bázisok.

A (mai nevén) Curchill War Rooms bejárata ezzel szemben pont London közepén, a Parlamenttől, a Downing Street 10-es számtól - ami tulajdonképpen a miniszterelnők lakhelye - és a Védelmi Minisztériumtól is csak pár perces sétára található, egy robosztus épület egyik eldugott szegletében. 1938-ban fogtak neki a kialakításának és már 1939-től alkalmas volt a legmagasabb katonai vezetőket biztonsággal kiszolgálni.

Churchill eleinte csak muszájból és csak alkalmanként használta megbeszélésekre a termeket, de a Védelmi Bizottság több ülése is itt, a föld alatt zajlott, amely során meghatározó döntések születtek a háborút illetően.

A háborús időkben a németek természetesen tudták, hogy valahol lennie kell egy jól felszerelt bunkernek, de semmilyen titkosszolgálati módszer nem segített, ugyanis akik ott dolgoztak, mind sírig tartó hűséget fogadtak hazájuknak és minden kompromittáló információt megtartottak maguknak. A legtöbbjüknél a család sem tudta hogy hová tűnnek el akár napokra vagy hetekre is, nem beszélhettek róla, mert jól tudták, ezzel veszélybe sodorták volna az egész nemzetet.

A bunker élete 24 órából állt, kötelezően minden időben itt tartózkodott legalább egy magas rangú vezető a Royal Army, a Royal Air Force és a Royal Navy részéről, de gyakran megfordult itt VI. György király és maga Churchill is.

Rajtuk kívül népes kiszolgáló személyzet volt itt szolgálatban, hivatalnokok, telefonközpontosok, gépírónők, rádiósok, térképészek, összekötők és szakácsok is, akik közül sokan szinte beköltöztek, a buker alatti hatalmas kiterjedésű szinten ugyanis hálótereket és mosakodásra alkalmas helyiségeket alakítottak ki.

Mivel ezek az emberek földalatti és a természetes fénytől mentes helyen végezték munkájukat, fennállt a D-vitamin hiány és az ezzel kapcsolatos betegségek kockázata, tehát a napfényt lámpás kezelésekkel helyettesítették a személyzet számára.

A bunkert szigorúan csak a II. világháború lezárásáig és a béke kihírdetéséig használták, majd minden bent lévő dokumentummal, térképpel, katonai egyenruhával, feljegyzésekkel együtt lezárták, így a bemutatott szobák vagy valóban az utolsó munkában töltött nap emlékét őrzik avagy annak mintájára lettek rekonstruálva.

Aki manapság meglátogatja a múzeumot annak talán meglepő, hogy maga a bunker egészen nagy, könnyedén eltölt az ember akár két-három órácskát is.

A felső szinten maga a bunker látható a dolgozó helyiségekkel, míg az alsó szinten egy rendkívül gazdag kiállítást tekinthetnek meg a látogatók a korról, magáról Churchill életútjáról és személyes tárgyairól valamint a korabeli kémkedés eszközeiről.

Ha érdekel benneteket a történelem és azon belül is elsősorban a II. világháború története akkor ez a múzeum mindenképpen kiemelt célpont lehet Londonban.

További részletekről a múzeum saját oldalán, ide kattintva tájékozódattok.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

cover: photo by Idegenvezetes London