Hol van London mértani közepe?

Hol van London mértani közepe?

A Londontól való hivatalos távolságok mérését a város közepén található Charing Cross állomástól kezdik, mely ha a térképre tekintünk valóban úgy tűnik mintha a város közepe lenne.

Azonban ez a hagyomány nem pontos mérési eredményeken alapul, sokkal inkább egy középkori történelmi eseményhez köthető.

Hogy a történetet megismerjük, több mint 700 évet kell visszautazzunk az időben, I. Edward angol király uralkodásának idejére 1290-be. Ebben az évben az uralkodó egy fontos hivatalos utazáson vett részt fent északon Skóciában és már türelmetlenül várta, hogy felesége a spanyol származású Eleanor of Castile is csatlakozzon hozzá.

Eleanor of Castile (fotó: Richard Croft)

Az asszony utazása közben azonban megbetegedett, láza magasra szökött és nem sokkal Lincoln városa után (Londontól kb. 240 km-re) egy Harby nevű vidéki falucskában meg is halt. A holttestet ezután bebalzsamozták és a gyásztól megtört I. Edward utasítására visszaszállították Londonba hogy a Westminster Abbey-ben méltóképp felravatalozhassák és eltemethessék, de az út lovakkal akkoriban 12 napig tartott.

A mélyen gyászoló I. Edward király elhatározta, hogy mind a 12 helyen ahol útban Londonba megáll a gyászmenet, egy-egy "Eleanor-keresztet" helyeztet el, emlékképpen. Ezek a következő helyeken voltak láthatók, közülük már csak 3 látható eredeti szépségében:
* Lincoln
* Grantham
* Stamford
* Geddington (eredeti, a legjobb állapotban)
* Hardingstone (Northampton mellett, eredeti)
* Stony Stratford
* Woburn
* Dunstable
* St. Albans
* Waltham (eredeti)
* Westcheap
* Charing Cross, London (1865)

Az Eleanor-kereszt Geddingtonban  / by Richard Humphrey, CC BY-SA 2.0 <https://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.0>, via Wikimedia Commons

Érdekesség, hogy az 1864-ben megnyitott Charing Cross vasútállomás előtt álló csodálatos torony valójában 1865-ből származik és alapvetően marketing célokat szolgált, mégpedig hogy a vasútállomásnál lévő, akkoriban megnyitott The Clermont Hotel szolgáltatásait népszerűsítse.

Az "Eleanor-kereszt" Londonban, 1865-ből  / a Adam Bishop, CC BY-SA 3.0 <https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0>, via Wikimedia Commons

Az eredeti középkori emlék-kereszt a Trafalgar tér déli oldalán állt (pont ott, ahol ma I. Károly király lovasszobra áll) amit sajnos 1647-ben az Angol Polgári Forradalom idején megsemmisítettek. A mai lovas szobor talapzata mellett egy emléktábla jelzi is, hogy a közúti távolságokat az Egyesült Királyságban a mai napig is ettől a ponttól mérik.

I. Károly lovasszobra Londonban / KB Thompson, CC BY 3.0 <https://creativecommons.org/licenses/by/3.0>, via Wikimedia Commons

Ennek az I. Károlyt ábrázoló lovas szobornak a története érdekes, ugyanis az Angol Polgári Forradalom idején ezt a szobrot is beolvasztásra ítélték, hiszen a királyság intézményét hirdette. Készítője John Rivet azonban elrejtette és a beolvasztás bizonyítékaként mindenféle egyéb bronz törmelékeket mutatott az érdeklődőknek. Amikor azután 1660-ban visszaállították a királyságot és I. Károly lefejezett uralkodó fia mint II. Károly került trónra, akkor Rivet eladásra kínálta a megmentett szobrot az új uralkodónak, akivel meg is köttetett az üzlet.

A legújabb kori technikák alkalmazásával azonban sikerült a város pontos mértani közepét is meghatározni - az úgynevezett ’földrajzi súlypontot’ - mely a következő koordinátákon található: 51 ° 30'37.6 "N 0 ° 06'56.3" W, egy névtelen, vasból készült Temzére néző utcai padnál a londoni King's College előtt.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az  "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

Read more

Magyarok Londonban: Sass Flóra, az első magyar női Afrika-kutató

Magyarok Londonban: Sass Flóra, az első magyar női Afrika-kutató

Megkockáztatom, hogy alig néhányan hallottatok Sass Flóra (helyenként Szász) magyar származású, londoni kötődésű Afrika kutatóról, pedig nem csak felfedezései de élete is meglehetősen érdekes. Sőt mi több, Ugandában emléktáblát találunk az emlékére, de erről egy kicsit később. Kezdjük a történetet ott, hogy 1841-ben egy székely kisbirtokosi családba Nagyenyeden megszületett egy

By Agota