Hogyan kapták számozásaikat a londoni buszok?

Hogyan kapták számozásaikat a londoni buszok?

Első pillantásra talán nehéz meglátni a rendszert a londoni buszok számozásában, pedig van benne, nagyon is.

Maga a számozás rendszere még azokra az időkre nyúlik vissza amikor London utcáit ló vontatta eszközök koptatták. A ma használatban lévő számozási módszer lassan alakult ki, azóta formálódott mióta a legelső busz szolgálatba állt a fővárosban 1904-ben, néhány számozott útvonalat azonban még manapság is sikerül visszavezetni egészen a ló vontatta omnibuszok idejéig.

A 24-es járat például - ami Pimlico és Hampstead Heath között van forgalomban - 1911-ben pont ugyanezen az útvonalon kezdte meg működését az akkori Általános Omnibus Társaság kötelékében.

Avatott szemeknek néha azonban tűnhet úgy hogy a számozás mintha nem lenne sorrendben, de ez csak azért lehetséges, mert a londoni útvonaltervezők ügyelnek a hagyományokra is, a régi, történelmi útvonalakat általában nem módosítják és nem számozzák át. Erre jó példa az 55-ös útvonal, mely eredetileg London belvárosa és Leyton között állt szolgálatba, immár több mint 40 éve.

Vannak azonban olyan számozások is, melyek egy betűvel kezdődnek, de erre szintén megvan a hiteles magyarázat: 1970-ig a London Transport vállalat volt felelős a szolgáltatásokért egy nagyjából fánk alakú körgyűrűig, a város körül.

Az ezeken útvonalakon közlekedő buszoknak fenntartották a 300 és 499 közötti valamint a 800 és 899 közötti számokat. Idővel, ahogy egyre több busz útvonalra lett szükség melyek a belváros felé irányultak, az útvonalszervezőknek újabb megoldások után kellett nézzenek, ekkor születtek meg a számozások melyek első tagja egy betű, a következők szerint:
A - Airport Heathrow (A10)
B - Bexley (B11-B16)
C - Central azaz belváros (C, C1, C2)
D - Docklands (D3, D6, D7, D8)
E - Ealing (E1 tól E11-ig)
H - Hapstead vagy Harrow vagy Hunslow (H9-H98)
K - Kingston (K1-K5)
N - Night azaz éjszakai buszok jelzése
P - Peckham (P4, P5, P13)
R - Richmond (R68, R70)
RV - Riverside azaz a folyó mentén
S - Sutton (S1, S3, S4)
U - Uxbridge (U1-U9)
W - Wood Green vagy Waltham Forest (W3-W19)
X - Express járat (X26, X68)

Itt érdemes talán azt is megjegyezni, hogy a 700-as széria a mai napig egy másik tömegközlekedés szolgáltató cég, a Greenline hasznosítására van bízva. Ha emlékszünk, ezek közlekednek például a Victoria pályaudvar és különböző repterek között is.

Ha olyan változásokat eszközölnek a tervezők melyek útvonal bontással járnak, akkor általában az utolsó számjegyek utalnak a történelmi útvonalra, hogy az utasoknak könyebb legyen asszociálni, vajon a busz hozzávetőleg milyen útvonalon is közlekedhet. Ez volt a helyzet például 2003-ban is, amikor a 14-es Puthey Heath and Warren Street közötti útvonalat osztották. Így keletkezett a 414-es járat, ami a teljes eredeti útvonal csak egy bizonyos szakaszát fedi le.

A csatolt videót megnézve pedig magunk is úgy érezhetjük, mintha a londoni 24-es emeletes busz első ülésén utazva bejárnánk a belvárost.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz, ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota

Read more

Magyarok Londonban: Sass Flóra, az első magyar női Afrika-kutató

Magyarok Londonban: Sass Flóra, az első magyar női Afrika-kutató

Megkockáztatom, hogy alig néhányan hallottatok Sass Flóra (helyenként Szász) magyar származású, londoni kötődésű Afrika kutatóról, pedig nem csak felfedezései de élete is meglehetősen érdekes. Sőt mi több, Ugandában emléktáblát találunk az emlékére, de erről egy kicsit később. Kezdjük a történetet ott, hogy 1841-ben egy székely kisbirtokosi családba Nagyenyeden megszületett egy

By Agota