Egy napos kirándulás Londonból: Runnymede, a Magna Carta aláírásának helyszíne

Ez alkalommal egy igazán fontos helyszín meglátogatására bíztatlak benneteket, ami nem más mint a Londonhoz közeli Runnymede. Talán magáról a helyiségről még nem hallottatok, de arról már biztosan ami itt történt alig 800 évvel ezelőtt: ha azt mondom Magna Carta akkor a név biztosan mindenki számára ismerősen cseng, de miért is olyan fontos ez az egész még manapság is?

Anno 1215. június 15-én, a Temze mellett fekvő Runnymede-nél hitelesítette pecsétjével I. (Földnélküli) János angol király (uralkodott: 1199-1216) a Magna Carta Libertatumot (Nagy Szabadságlevelet), az angol jogrendszer még a mai napig is nagyon fontos egyik alapdokumentumát.

Az országot a keresztes hadjárataival eladósító Oroszlánszívű Richárdot követően trónra lépő János uralma sem volt éppen sikertörténet Anglia számára: másfél évtized alatt az uralkodó elvesztette franciaországi birtokai java részét, háborúi finanszírozására gyakran emelte az adókat és állandó konfliktusban állt az ország leghatalmasabb báróival, akik kudarcai miatt lenézték őt, önkényeskedéseit pedig nem tűrték.

A történelmi kort tekintve, Anglia kevésbé volt annyira angol mint manapság ugyanis a királyi család, a bárók, a főpapok, meg úgy általában mindenki aki számított, egytől egyig a normann (észak francia) hódítók leszármazottjai voltak és még évszázadokig csak franciául beszéltek.

A normannok egyébként skandináv eredetű nép, akik jelentős szerepet játszottak Európa 9–13. századi történelmének alakulásában. A normann név jelentése „északi ember”, és eredetileg a mai Dánia, Norvégia és Svédország lakóit jelölte, más néven a vikingeket. Rövid de viharos történelmük folyamán elfoglalták Angliát, Dél-Itáliát és Szicíliát, de Észak-Afrikába és a Közel-Keletre is eljutottak.

A leghatalmasabb egyházi és világi uraságok 1215 májusában egyesítették erőiket és szépen elfoglalták a főbb királyi erősségeket. Amikor végül Londonba is bevonultak, akkor János érezte hogy szorul a hurok, vagy megegyezik, vagy elveszti a koronáját. Ezért a fővárostól nyugatra, a Temze partján fekvő Runnymede-nél találkozott a lázadók küldöttségével és beleegyezett követeléseikbe, melyeket azon melegében meg is szövegeztek, a király pedig pecsétjével hitelesítette, ez lett a Magna Carta (azaz a ’Nagy Szabadságlevél’).

Ebben a dokumentumban olyan dolgok szerepelnek, amelyekre a későbbiekben mint alapvető emberi jogokként kezdtek gondolni, például hogy
* a kormány nem avatkozhat bele az egyház ügyeibe
* minden szabad polgár birtokolhat és örökölhet földet
* a polgárok védelmet élveznek a túlzott adóztatással szemben
* senki sem áll a törvények fölött (még az uralkodó sem)
* lefektette a megfelelő jogszolgáltatás és a törvény előtti egyenlőség alapelveit
* tartalmazott rendelkezéseket a megvesztegetés és a hivatali visszaélések ellen is

Többek között megadta a földdel rendelkező özvegyeknek azt a jogot, hogy ne kelljen újra férjhez menniük ha nem akarnak, ugyanis korábban nem volt választási lehetőségük, kötelezően új férjet kellett válasszanak maguknak. De tartalmazott rendelkezéseket a megvesztegetés és a hivatali visszaélések ellen is.

Mivel akkoriban „szabad polgár”-on a nemeseket értették, ezért ez akkor talán nem tűnt túlságosan közérdekű követelésnek mindez, azonban tíz évvel később már ugyanezen a törvénycikket minden emberre kiterjesztették, és így máris sokkal jelentőségteljesebbé vált.

Földnélküli János király azután 1216-ban - betegség következtében - egy évvel a Magna Carta aláírása után meghalt, őt a trónon III. Henrik király követte aki maga is kiegészítéseket tett a Magna Carta szövegében. A 13. században összesen 7 alkalommal alakítottak rajta, hogy a kialakult rendet megtarthassák.

A Carta évszázadokkal később, az angol polgári forradalom idején éreztette igazán hatását, majd az amerikai gyarmatosítás révén otthagyta nyomát a későbbi Egyesült Államok alkotmányában is és később az ENSZ Emberi jogok nyilatkozatában is.

Ha ellátogatunk erre a történelmi emlékhelyre, nem csak az itt felállított emlékművet csodálhatjuk meg, de egy kellemes sétát is tehetünk ebben az igazi vidéki környezetben a gyönyörű erdőben és a közeli Temze folyó partján.
(http://www.nationaltrust.org.uk/runnymede)

A latin nyelvű, birkabőrre írt törvénytár 13 példányban készült, de ma már mindössze csak négy példány maradt fenn, ezeket a következő helyszíneken tárolják:
* British Library, London (az egyik példány megsérült az 1731-es tűzben)
* Salisbury Katedrális, Salisbury (megtekinthető)
* Lincoln kastély, Lincoln (jelenleg nem megtekinthető)

Londonból könnyedén és gyorsan elérhetjük Runnymede városkát az alábbi útvonalon, hozzávetőleg 1 óra alatt:
London Waterloo vasútállomás - Egham vasútállomás - innen a 71-es számú busszal Runnymede városkáig ami kb. 12 perc buszozást jelent

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf