Ha az ember Londonban jár, akkor óhatatlanul belebotlik a Parlament épületébe anélkül, hogy igazán keresnie kellene, hiszen a város egyik stratégiai pontján áll.

Története immár elválaszthatatlanul összeforrt a mellette álló toronyéval, amit sokan helytelenül ugyan de csak Big Ben néven ismernek. Ha szeretnéd megtudni, hogy ez az elnevezés miért nem pontos, akkor ezen a linken mindent megtalálsz: A londoni torony, aminek öt neve van.

by Adam Derewecki from Pixabay 

Na de visszatérve magához a monumentális épülethez, akkor tegyük azt is helyre, hogy ennek az épületegyüttesnek a hivatalos elnevezése Palace of Westminster és nem csak simán Parlament.

A városrész, ahol az épület áll, már a középkor óta a mindenkori uralkodó és udvartartása részére fenntartott negyed volt, sőt egyes források egészen a római időkig néznek vissza, ugyanis a történészek szerint a mai Parlament helyszínén állt a rómaiak Apollón istennek szentelt temploma, amit azonban egy földrengés elpusztított.

Londinium (a korabeli London) a római időkben / chemistryworld.com

Ezután a következő emlék a 8. századból származik, amikor a szászok itt egy Szent Péternek szentelt templomot emeltek, melyet csak West Minster (azaz a nyugati kolostor) néven emlegettek.

A 10. században azután átalakítások történtek, a templomot Benedek-rendi apátsággá alakították és királyi templomi rangra emelték. Ez annyit jelentett, hogy uralkodói temetkezési helynek használták, de ekkoriban merült fel az az igény is, hogy szükség lenne egy királyi palotára is a helyszínen.

Korabeli Benedek-rendi szerzetes  / mandadb.hu

Azt azonban szintén tudni érdemes, hogy akkoriban a Temze képe is egészen más volt, sokkal szélesebben és jóval sekélyebben hömpölygött mint ma. Manapság a London Bridge-nél, ahol a legszélesebb nagyjából 230 méter, valamint majd 20 méter mély. Akkoriban ezen a részen a folyó két ágon folyt és középen egy kis szigetet képzett, ahol a korabeli épületek, többek között az említett apátság is állt.

Westminster az 1500-as években / pinterest.com

A ma a Parlament szomszédságában álló Westminster Abbey építési munkálatai 1047-ben kezdődtek miután Hitvalló Edward királyt megkoronázták, de ő kezdte el építeni a szomszédban, azaz a mai Parlament helyén a királyi palotát is abból a megfontolásból, hogy majd onnan követi figyelemmel az apátság építési munkálatait.

Hitvalló Edward király ábrázolás  / britannica.com

Sokág azonban nem élvezhette a látványt sajnos, mert az apátság 1065-ben ugyan elkészült, de a király 1066-ban meghalt, így végül testét szeretett apátságában temették el.

Az angol történelemben az 1066-os év újabb fordulatot hozott, Hódító Vilmos került trónra, aki normann, azaz észak francia gyökerekkel rendelkező hadúr volt és a korábban megépült apátságra, és királyi palotára is igényt tartott, bár azt nem használta állandó székhelyül.

Hódító Vilmos  / commons.wikimedia.org

Az épület életében azonban mégis inkább az 1097-es év volt a meghatározó, ugyanis Hódító Vilmos halála után fia, II. Vilmos volt az, aki nekilátott a Westminster Hall építésének, ami ma gyakorlatilag a Parlament épületének a hosszanti termét jelenti, a Parlament tér irányában. Az építkezés a korban monumentálisnak számított, semmi ehhez fogható nem épült Európában akkoriban és a hosszú termet királyi fogadások és ceremóniák színhelyeként használták.

A következő évtizedekben egyre több hivatal függetlenedett a királyi udvartartástól és telepedett át a Westminster Palota épületébe, sőt mi több, az uralkodói relikviákat is itt őrizték, még ha akkoriban az ország fővárosa a Wessex megyei Winchester városa is volt.

A bővítések következő hulláma 1270 körül érkezett, III. Henrik király uralkodása idején, amikor a Westminster Hall mellett és az épület Whitehall felé eső végén újabb épületrészeket emeltek. Az uralkodó pedig ahogyan azt a korban elvárták tőle – a város szegényeinek rendszeresen tartott ingyen vacsorákat, mégpedig elsősorban a Westminster Hall-ban.

III. Henrik király / en.wikipedia.org

Az első időszak amikor az épület az uralkodói palota mellett már parlamentáris funkciókat is betöltött 1259-ban kezdődött, ekkoriban ugyanis a király a palotában kialakított magánrezidenciáján a Painted Chamber-ben (azaz a Festett kamarában) fogadta az elöljárókat.

A parlamenti munka azután 1512-től költözött be véglegesen a Westminster Palotába, ugyanis az uralkodó VIII. Henrik egy tűzeset után kiköltözött az épületből és teljes egészében ráhagyta azt politikusaira.

Az Edward király idejében épített uralkodói palotát csak Old Palace (azaz Régi palota) néven emlegetik és belőle átjáró vezetett a Westminster Abbey-hez, aminek neve Old Palace Yard volt. A későbbi történelemben, egészen pontosan az 1605-ös lőporos merénylet előkészítésénél az épület ezen része került a terv középpontjába, de hogy pontosan mi is volt ez a merénylet, arról ezen a linken olvashattok bővebben: November 5 Bonfire Day: azaz az örömtüzek és tűzijátékok brit éjszakája.

Az épület azután az elkövetkezendő évszázadokban szinte zavartalanul állt, kisebb-nagyobb tüzektől eltekintve, mígnem 1834-ben elérte végzete és egy tűzvészben szinte teljesen elpusztult, holott a veszélyre akkoriban már többen is felhívták a figyelmet. Néhány része azonban a mai napig túlélt, mint például:

Westminster Hall
Itt manapság fontos ceremóniákat, fogadásokat, megemlékezéseket tartanak, valamint az elhunyt uralkodót és házastársát is itt ravatalozzák fel.

Westminster Hall / by Tristan Surtel

Jewel Tower (kincstár torony)
Az évszázados leiratokat sokáig itt őrizték, mígnem a 19. században átköltöztették azt a Victoria toronyba mely az épületegyüttes legnagyobb tornya.

Jewel Tower  / Melodi2

St. Mary kápolna
A választott képviselőknek és a felsőházi tagoknak fenntartott helyiség, ahol ők esküvőket és kereszteléseket tarthatnak, valamint minden szerdán istentiszteletet hallgathatnak.

Kolostori szárny
Jelenleg irodák üzemelnek benne, elzárt terület.

Amikor a tűz után a Westminster Palace-t a viktoriánus időkben újjáépítették, funkcióját tekintve teljességében parlamenti munkára alkalmas helyszínnek szánták, nagyszerű látványa pedig Charles Barry korabeli építész munkáját dicséri.

Sir Charles Barry / artuk.org

Maga az épület Yorkshire megyei mészkőből készült, ami idővel az időjárás és a növekvő légszennyezés miatt pusztulni kezdett, így napjainkban is folyamatos karbantartást igényel.

A II. világháború alatt, a német katonai légitámadások következtében 14 találat is érte, a Westminster Hall tetőzete lángra is kapott, amit csak nagy nehézségek árán tudtak végül eloltani.

Bombatalálat érte Westminster Palace  / pinterest.com

A háború után a sebesüléseit végül kijavították és azóta is teljes pompájában ragyog, a rajongói szerint pedig a világ egyik legszebb Parlament épülete.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota

cover: by Ugur Akdemir on Unsplash