A „királyok vonata, a vonatok királya”: a legendás Orient Express

A „királyok vonata, a vonatok királya”: a legendás Orient Express

1883. június 5-én indult első útjára az első nemzetközi luxusvonat, a Párizsból Isztambulba tartó legendás Orient expressz, vagy ahogyan soka emlegetik: "A királyok vonata, a vonatok királya”. Az orient szó keletet jelent, tehát az Orient expresszt akár keleti expressznek is nevezhetnénk.

Jules Chéret, Public domain, via Wikimedia Commons

A Párizs és Konstantinápoly (a mai Isztambul) közötti vasúti összeköttetés megteremtésében nagy szerepet játszott a nyugat-európai országok érdeklődése kelet iránt, valamint az Európát kelet-nyugati irányban átszelő vasútvonal kiépítésének sokak által régóta dédelgetett vágya.

A legenda valóra váltása egy belga bankárnak, Georges Nagelmackers-nek adatott meg, aki 1873-ban létrehozta az első európai étkező- és hálókocsi társaságot, a Compagnie Internationale des Wagons-Lits-t. Nagelmackers az akkori legkorszerűbb, forgóvázas kocsikat szerezte be, amelyeket azután minden elképzelhető kényelemmel és pompával felszerelt.

photo by Michal Matlon on Unsplash

A vasúttársaság renoméját emelte az a tény, hogy a belga király – aki a vonatvállalat főrészvényese is volt – áldását adta az oroszlános királyi jelkép használatára, amely a kocsik oldalát díszítette. Igazi luxusvonat lett az Orient expressz, amelyre abban az időben csak első osztályú jegyet lehetett váltani. Monogramos bőrgarnitúrák, csillogó díszes réztárgyak várták a vastag pénztárcájú utasokat, a kocsikat gőzzel fűtötték, bennük gyertyával, majd később gázzal világítottak.

A luxusvonat szerepét a trianoni békeszerződések után a Simplon-Orient expressz vette át, amely elkerülte Magyarországot. Útonala Párizs-Bázel-Milánó-Velence-Trieszt-Belgrád-Szófia-Konstantinápoly volt. A vonat 1924-ben tért vissza eredeti útvonalához, amelyhez 1939-ig, a második világháborúig hű maradt. Ekkor ismét szünet következett, majd 1948-ban helyreállt a forgalom. Az expressz időről időre betér Budapestre is, ahol a Keleti pályaudvaron méltó tiszteletadással fogadják.

Blank_map_of_Europe_1914.svg: *Blank_map_of_Europe.svg: maix¿?derivative work: Alphathon /'æɫfə.θɒn/ (talk)Orient-Express_1883-1914.png: Devilm25derivative work: Pechristener (talk)SVG Version created from Orient-Express 1883-1914-3.png: Pechristener, CC BY-SA 3.0 <https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0>, via Wikimedia Commons

A szerelvény a mai napig is általában öt kocsiból áll: a mozdony után poggyászkocsi következik, ezt követi két háló- és egy étkezőkocsi, majd ismét poggyászkocsi zárja a sort. Létrehozásának hetedik évében az Orient expressz 67 óra 35 perc alatt ért el a francia fővárosból Konstantinápolyba.

A legendás vonat Agatha Cristie-t is megihlette, ugyanis 1929-ben az Orient Express Isztambultól nem messze hóesés miatt elakadt, ahol tizenegy napig vesztegelt a nyílt pályán ami alatt a közeli falvakból szereztek élelmet az ott rekedt utasoknak. Ez adott ötletet állítólag az írónőnek a “Gyilkosság az Orient expresszen” című regényhez, melyet Sidney Lumet amerikai rendező vitt filmre 1974-ben, az alkotásban még a legkisebb szerepeket is a legnagyobb színészek alakították, majd a filmet azóta több alkalommal is felújították, legutóbb 2017-ben.

Az Orient Expressz luxusvonat és az árak is ehhez igazodnak. Ha kíváncsiak vagytok a teljes díjszabásra akkor a következő linken megtaláltok minden részletet: Orient Expressz díjszabás

Csak az érdekesség kedvéért említem, hogy 2022-ben a Budapest - London táv £3.600 fejenként.

A vonatjegy árában természetesen benne vannak az étkezések (melyek a fine dining kategóriát képviselik), a hálófülkék használata és persze az is, hogy a személyzet mindenben az utas segítségére legyen, ugyanis 100 utasra 40 fős kiszolgáló személyzet vigyáz.

photo from Pixabay

Egy magyar vonatkozású anekdota szerint egy gróf érsekújváron leszállt a vonatról amíg a szerelvény vizet vételezett, és olyannyira belemerült az éppen ott játszó cigányzenekar hallgatásába, hogy lemaradt a vonatról. Mint később kiderült szerencséje volt, ugyanis a vonat balesetet szenvedett, és éppen az a kocsi roncsolódott össze a legjobban, amelyikben a gróf is utazott volna. A megmenekült gróf azon nyomban alapítványt tett a cigányzenekar javára, és arra kötelezte a muzsikusokat, hogy az Orient expressz érkezésekor zenéjükkel szórakoztassák az utasokat. Innen ered az érsekújvári cigányzenekar hagyománya.

Az első világháborúig használt favázas és faburkolatos kocsikból ma is látható egy Magyarországon: a 2347 pályaszámú kocsi a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban vehető szemügyre.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota

Read more

Magyarok Londonban: Sass Flóra, az első magyar női Afrika-kutató

Magyarok Londonban: Sass Flóra, az első magyar női Afrika-kutató

Megkockáztatom, hogy alig néhányan hallottatok Sass Flóra (helyenként Szász) magyar származású, londoni kötődésű Afrika kutatóról, pedig nem csak felfedezései de élete is meglehetősen érdekes. Sőt mi több, Ugandában emléktáblát találunk az emlékére, de erről egy kicsit később. Kezdjük a történetet ott, hogy 1841-ben egy székely kisbirtokosi családba Nagyenyeden megszületett egy

By Agota