Viktória királynő és az ő rendkívül érdekes élete

Viktória egyike volt a történelem leghosszabb ideig uralkodó fejedelmeinek, korszakot neveztek el róla, és a világtörténelem talán legnagyobb birodalma felett uralkodott.

alt A Brit Birodalom Victoria uralkodása alatt

Az angolok királynője eredetileg német családból származott, német nevelést kapott, német herceghez ment feleségül, s unokáinak egyike II. Vilmos néven hírhedt német császár lett. Protestáns családja 1714-ben került Angliába a kis német fejedelemségek egyikéből, Hanoverből. I. György (addig csak hanoveri király) azért alapozhatta meg (Hanover vagy Braunschweig, angolul Brunswick néven) az új angol dinasztiát, mert elődje, Anna királynő mind a tizenhét gyermekét még saját életében elveszítette, a katolikus Stuart-ág leszármazottait pedig a trónöröklési rend a dicsőséges forradalom (1689) után kizárta.

alt I. György király

I. György király bizony még nem vagy alig tudott angolul, s fontosabbnak tartotta hanoveri királyságát, mint a britet. Leszármazottai lassan kezdték megszokni a hűvös Angliát, noha továbbra is mindannyian Németország kisebb-nagyobb fejedelemségeiből, így a Braundenburg–Ansbach (II. György), a Mecklenburg–Strelitz (III. György) és a Braunschweig (IV. György) családokból választottak maguknak házastársat.

Amikor ez a kislány 1819-ben megszületett, nem keltett nagy szenzációt, ugyanis a szerteágazó rokonság miatt semmi esélye nem volt, hogy trónra kerül. Apja, Edward kenti herceg, III. György király negyedik fia volt, anyja pedig egy szász-coburg hercegnő. Az apja fiatalon meghalt, az özvegy Viktória Mária-Lujza hercegnő mégis Angliában maradt a kislány Viktóriával, és kijelentette: "A kis drágát angol hercegnőként kell fölnevelni, bármilyen sors is vár rá."

alt A gyermek Victoria és édesanyja Mária-Lujza kenti hercegnő

A Kensington Palota fontos szerepet játszott a nagyra hivatott kicsit dundi, szőke, kék szemű hercegnő életében. Német édesanyja német nevelőnőt, a coburgi Louise Lehzent állította a hercegnő mellé, és tanácsadójának Sir John Conroynak a javaslatára igyekezett megvédeni a kislányt apjának és atyai nagybátyjainak „rossz szellemétől”. Sir John persze a saját befolyását igyekezett növelni a nagyon zárt, Kensington-rendszer bevezetésével, ami a valóságban Viktória teljes elszigetelődéséhez vezetett, kortársaitól és atyja családjától egyaránt. Erős egyéniségre vall, hogy ezt az elzárt gyermekkort egészséges lélekkel élte túl.

alt Louise Lehzen

Bár az új nevelőnő rendkívül szigorú volt, hamarosan igazi, mély szeretet bontakozott ki kettőjük között., a kis Drina (így hívták Viktóriát gyermekkorában) nevelése tovább szigorodott, amikor néhány éven belül az uralkodási rangsorban előtte lévő személyek sorra meghaltak. Készült az uralkodásra, s tudta, mire készül. Elődei nem voltak népszerűek, sőt, lejáratták a brit trón tekintélyét. A családban többféle betegség öröklődött, így az elmebaj bizonyos formája is, nagyapja (III. György) pl. elborult elmével halt meg, uralkodása utolsó évtizedében fia régensként kormányzott helyette.

alt III. György király

Anyja ettől kezdve élete legfőbb kötelességének tartotta, hogy a lányát keresztény királynővé nevelje, és minden energiáját erre fordította. Viktória trónra lépésének pillanatáig anyja hálószobájában aludt, sehol nem lehetett egyedül, minden lépését követték. A napjai szigorú órarend szerint teltek: nyelvtanulás, történelem, földrajt, tánc és zeneoktatás. Gyakorlatilag háromnyelvűnek számított, az anyanyelve valójában a német volt, de gyorsan megtanult angolul és franciául is, bár az angol nyelvtanja soha nem lett tökéletes.

alt A fiatal Viktória királynő

1837 júniusában meghalt Vilmos, angol király. Az ekkor 18 éves Viktóriát hírnök várta hajnalban, hogy hivatalosan is bejelentse neki az uralkodó halálát. A karcsú, apró termetű, alig 150 cm magas leány királynővé vált, erős küldetéstudattal és kötelességérzettel. Amikor 1838. június 28-án megkoronázták, jellemző módon ezt jegyezte naplójába: „Az üdvlövések a parkban hajnali négykor ébresztettek… Hétkor keltem fel, jól éreztem magam és erősnek…”. Arca nem volt szép, de bájos: szőke haj, kék szem, keskeny áll, finom arcbőr: ülönös keveréke volt az ártatlanságnak, komolyságnak, fiatalságnak és összeszedettségnek. Uralkodásának 64 éve alatt kemény kézzel fogta össze egyre növekvő birodalmát, amelynek kivételes tekintélyű kormányzója, családok millióinak példaképe s egy óriási család feje lett.

alt Viktória királynővé koronázása 1838

Az új királynőt szinte egyáltalán nem ismerte senki, nevelőnőjét leszámítva még senki nem tartózkodott vele kettesben. Az ifjú uralkodó az első tanácsülés után így szólt anyjához: "Drága mama, remélem, megteszed az első dolgot, amit királynőként kérek tőled. Hadd legyek egyedül egy óra hosszat." Egy óra múlva ismét megjelent, és parancsot adott, hogy az ágyát vigyék ki az anyja szobájából, és az anya ekkor végleg elvesztette befolyását a lánya fölött. A felszínen ugyan megkapta a tiszteletet, gondoskodást, de soha többé nem jutott közel a lányához, Lehzen bárónő viszont minden addiginál szorosabban állt tanítványa és úrnője mellett. Az ifjú királynőt választott tanácsadói vették körül, akik ellátták tanácsokkal, az uralkodáshoz szükséges ismeretekkel. Mindemellett a fiatal lány rendkívül élvezte az uralkodást: rendszeres munka, lovaglás, evés, tánc, Imád enni, színházba, operába járni. A Buckingham palota megtelt élettel de a napirend továbbra is szigorú volt: délelőtt ügyintézés, délután az egész udvar kilovagolt, vacsoráig még egy kis szórakozás, aztán vacsora szigorú ceremónia szerint, utána egy kis illedelmes társalgás. Viktória azokat az estéket élvezte, amikor táncmulatságokat rendeztek, márpedig erre igen sűrűn talált okot.

alt A fiatal Viktória királynő

1839-ben aztán felvetődött a gondolat, hogy a királynőt meg kellene házasítani, és adta magát az ötlet, hogy az egyik unokatestvére, Albert herceg vegye őt el. A két fiatal évekkel korábban már találkozott, és Viktória elragadtatott hangnemben írt a naplójában kuzinjáról, ám most egyáltalán nincs kedve férjhez menni. A királynő minden tiltakozása dacára a találkozásnak meg kellett történnie, a két fiatal kilovagolt, táncolt, beszélgetett, és három napon belül Viktória megváltoztatta a véleményét a férjezmenetelt illetően. A herceg csütörtökön érkezett, vasárnap reggel a királynő magához hívatta, és közölte vele, hogy nagyon boldog lenne, ha a fiatalember feleségül venné. A fiú boldogan mondott igent erre a furcsa "lánykérésre".

alt Viktória királynő és Albert herceg

Ahogy közeledett az esküvő napja a királynő egyre feszültebbé vált. Mert bár fülig szerelmes volt jövendőbelijébe, azért megérintette a menyasszonyok félelme: élete legboldogabb elmúlt két évében a maga ura volt, most pedig megint be kell hódolnia, meg kell fogadnia, hogy tisztelni fogja az urát, és engedelmeskedik neki. Azzal nyugtatta magát, hogy ugyan Albert felesége lesz, de egyszersmind a királynője is. A házasságból kilenc gyermek született, kapcsolatuk a házastársi harmónia és tevékeny együttműködés szép példája lett. Noha a gyermekszülést valósággal gyűlölte, és gyermekekkel bőven megáldott házasságukat e tény némileg beárnyékolta, férjét istenítette. Albert herceg befolyása Viktória életére meghatározó volt, különösen Lehzen nevelőnő Németországba távozásától kezdve (1842).

Albert az 1840-es esküvő után politikailag egy nulla volt az udvarban, egy királynő férjének saját jogán nem volt szava az udvarban. Amikor Albert politikáról akart beszélgetni Viktóriával - bár intelligensebb, műveltebb és politikailag tájékozottabb volt mint a felesége -, a királynő rendre elutasította, mert nem akarta, hogy bárki is befolyásolja. Albert pozíciója azonban az idő előrehaladtával lassan változott, Viktória egyre több mindenben hallgatott rá, egyre több ügyet bízott a férjére, sőt egy idő után mindent Alberttel beszélt meg. Furcsa mód, néhány év múlva Anglia igazi uralkodója Albert lett.

alt Viktória királynő és Albert herceg

Viktória az anya
Albert kezdeményezésére, az ő irányításával épültek távol a zajos Londontól azok a királyi rezidenciák, melyekben a királyi család kialakította befelé forduló, „magának élő” életformáját, amely generációk számára követendő példa lett Nagy-Britanniában. A királynő különösen az észak-skóciai Balmoral kastélyát szerette, de gyakran időztek Wight szigetén és Osborne-ban is. Viktória szeretett olvasni, és sorra vette Dickens minden új regényét, de kedvelte a cirkuszt, a viaszfigurákat, a festészetet és a szobrokat is.

alt Viktória királynő Balmoralban

A házasságkötés után egy évre megszületett első gyermekük, Bertie, a walesi herceg és trónörökös, a következő évek során pedig született még nyolc gyermekük. Példás, boldog családi életet éltek mindenféle botrány nélkül erkölcsösen és puritán módon. Viktória rajongott az ő Albertjéért, és meg volt győződve róla, hogy senkinek a Földön nem volt még ilyen tökéletes férje, mint neki. A legnagyobb gondot azonban legidősebb gyermekük a nevelése jelentette, ugyanis Bertie bár jólelkű és kedves fiú volt, irtózott minden szellemi erőfeszítéstől, ami csak azért volt gond, mert szerették volna alaposan felkészíteni őt az uralkodói teendőkre. Nagyon kevés sikerrel jártak: a fiú örökös csínytevéseivel gyakran haragította magára a királyi szülőpárt.

alt Viktória királynő és Albert herceg a gyermekeikkel

A „dolgozó” királynő
Az idilli családi életnek Albert hirtelen halála vetett véget. Viktória a negyvenes éveire mély gyásztól lesújtott özvegy lett, évekig gyászruhát hordott, és nem volt hajlandó nyilvánosság előtt megjelenni. Élete Albert emlékének ápolásával telt, szobrok, emlékművek készültek a férjéről, életrajzi könyveket íratott róla és Albert windsori lakosztályát bezáratta. A termeket úgy hagyta, ahogy azok a herceg halálakor voltak, sőt elrendelte, hogy férje ruháit minden este készítsék ki az ágyra, és minden este tegyenek friss vizet a mosdótálba. Ezt a hihetetlen rítust Viktória haláláig, tehát még közel negyven évig minden nap gyakorolták.

alt Viktória királynő és lánygyermekei gyászolnak

Viszont Albert halálával nemcsak a királynő negyvenesztendős özvegysége, hanem uralkodásának második, önállóbb szakasza is megkezdődött. Viktória alakította ki a „dolgozó” király(nő) mintaképét Nagy-Britanniában, amelyet leszármazottai közül többen is követtek, így mindenekelőtt V. és VI. György, valamint ükunokája, a jelenlegi uralkodónő, II. Erzsébet. Kötelességtudó államfő volt, szigorú munkarendet vezetett be. Szorgalmas volt: levelezése eddig 19 kötetben látott napvilágot, bár elég sajátos, ahogyan e levelekben önmagára mint „a királynőre”, egyes szám harmadik személyében hivatkozott. Élete végére valósággal ráhangolódott a brit középosztály hullámhosszára, és ezekben a körökben példátlan népszerűséget élvezett. Utánozták szokásait, életstílusát, gondolkodásmódját, ízlését, tisztelték erényeit, s mindinkább elnézték hibáit. Amikor 1901. január 22-én a Wight-szigeti kastélyában meghalt, sokak számára véget ért a történelem.

alt Viktória királynő temetése

  1. photo 1: www.victorianschool.co.uk

  2. photo 2: upload.wikimedia.org

  3. photo 3: upload.wikimedia.org

  4. photo 4: alchetron.com

  5. photo 5: i1.wp.com

  6. photo 6: www.biography.com

  7. photo 7: i.pinimg.com

  8. photo 8: www.crashonline.gr

  9. photo 9: images.mentalfloss.com

  10. photo 10: www.thoughtco.com

  11. photo 11: www.royal.uk

  12. photo 12: upload.wikimedia.org

  13. photo 13: 3.bp.blogspot.com

  14. photo 14: upload.wikimedia.org

forrás: www.rubicon.hu / torimaskepp.blog.hu

Benedek Ágota

Magyar idegenvezető Londonban. Ha velem sétálsz megmutatom London azon arcát amely az útikönyvekben nem szerepel, de izgalmasabb mint a ’hivatalos’ útvonal. :) www.facebook.com/idegenvezeteslondon

London

Subscribe to Idegenvezetés Londonban

Get the latest posts delivered right to your inbox.

or subscribe via RSS with Feedly!