Benjamin Franklin neve biztosan minenkinek ismerősen cseng, bár elsősorban Amerikával kapcsolatban szoktuk emlegetni. Hgyan került át mégis Londonba a történet?

Benjamin Franklin  / en.wikipedia.org

Franklin volt egy időben Amerika legjobb diplomatája, feltalálója, írója és üzleti stratégája. Az egyetlen államférfi, aki az USA mindhárom történelmi fontosságú dokumentumát – a Függetlenségi Nyilatkozatot, a Párizsi békeszerződést és az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányát – is aláírta, azonban voltak évek, melyeket Európában, egészen pontosan Londonban töltött.

Függetlenségi Nyilatkozat / cultura.biografieonline.it

A kis Franklin története 1706. január 17-én Bostonban, Massachusetts-ben kezdődött, amikor egy szegény család tizedik fiúgyermekeként megszületett. Apja, Josiah Franklin szappanfőző és gyertyaöntő iparos volt, aki 1682-ben vándorolt ki Angliából az Újvilágba. Fiát papnak szánta, de jövedelméből nem tudta taníttatni, ezért maga mellé vette a műhelybe, majd később bátyja, James nyomdájában a kisfiú betűszedéssel kezdett foglalkozni.

Észak-Amerika térképe, 1650 / imgur.com

Legelőször 18 évesen látogatott vissza apja földjére Londonba, akkor 1724 és 1726 között a Watts-féle nyomdában kereste kenyerét. Ezután a megkeresett pénzel hazatért Amerikába és Philadelphiában saját nyomdát nyitott, ahol rövidesen köztiszteletben álló polgárrá emelkedett és hamarosan az ő nyomdája állította elő a bankjegyeket Pennsylvania és néhány más gyarmat részére.

1730-ban Franklin családot alapított, feleségül vette Deborah Readet, akivel két kisfiuk és egy lányuk született: William, Francis (sajnos ő négy éves korában meghalt) és Sarah.

Deborah Read / thefederalist.com

A nyomdászlét igen jól jövedelmezett Franklin számára, 1733-tól adta ki nagy példányszámban fogyó almanachjait, amelyek biztosították anyagi függetlenségét, így 22 év nyomdász élet után 1748-ban, 42 évesen vagyonos és tekintélyes emberként vonult vissza az üzleti élettől, hogy a tudománynak szentelhesse magát.

Tudósként sok minden érdekelte, többek között elkészítette a Golf-áramlat térképét, tervezett kályhát, hangszert és az első bifokális szemüveget, kampányolt a papírpénz bevezetéséért (a százdolláros bankjegyen ma az ő arcképe látható). Továbbá javasolta, hogy a házakat megvédené a villámcsapástól, ha tetejükre hegyes fémrudakat helyeznének, amelyeket vezeték köt össze a földdel, ez ma gyakorlatilag a villámhárító.

Ötletét sokan ellenezték: többek között III. György brit király “istentelenségnek” nevezte, Franciaországban pedig per is indult miatta, a vádlott védője egy bizonyos Maximilien de Robespierre volt.

Franklin a közéletben is tevékenynek bizonyult: neki köszönheti Philadelphia első közkönyvtárát, tűzoltó egyesületét, kövezett utcáit, egyetemét, kórházát.

1757-től néhány éven keresztül ismét rendszeresen Londonba látogatott, ugyanis ő volt az aki Pennsylvania ügyeit képviselte az angol kormánynál, majd később megpróbálta kieszközölni a kolóniák lakóit felháborító bélyegtörvény eltörlését.

 Bélyegtörvény szimbólumok  / history.com

Hogy pontosan mi is volt ez a bélyegtörvény?
1765. március 22-én a britek adókat vetettek ki, amellyel magukra haragították az újvilági alattvalóikat, ez volt a Bélyegtörvény. Gyakorlatilag mindenféle hivatalos okmányt (végrendeleteket, hajózási papírokat, polgári perek dokumentumait...) extra adóval súlytották, de érdekes módon ide tartoztak a játékkártyák is.
Többek között George Washington is szenvedélyes kártyás volt, szeretett hazardírozni sőt akkoriban olyan gyors tempójú játékokat is játszottak, hogy pillanatok alatt egész vagyonokat lehetett elveszíteni.
A kártyapakli megadóztatásával az angolok gyakorlatilag magát a játékot adóztatták meg, ami egy nagyon furcsa ötlet volt, hiszen a játék nem munka, hanem szabadidős tevékenység. A játékadó nem tetszett sem a szegényeknek, sem a gazdagoknak, egy pakli ára a duplája lett, de a britek nem tűrték el a rendszer kijátszását: a bélyeghamisításért halál járt, ha pedig bélyeg nélküli paklival játszottak azért 10 font volt a büntetés. Az akkoriban óriási pénz volt, egy lovat lehetett érte venni.
De a bélyegtörvény nem csak a pénzről szólt: ez volt az első eset, hogy a britek közvetlenül megadóztatták a gyarmatokat, amitől a szabadság- és kártyakedvelő amerikaiak elkezdtek szervezkedni, az utcákon rengeteg kis csoportos csetepaté, verekedés, rendbontás volt.

britannica.com

Diplomáciai munkája során Franklin ezúttal sok sikerrel nem járt, 1773-ban elvesztette hivatalát majd 1775-ben végleg menekülnie kellett Londonból.

Visszatérve Amerikába, 1776-ban kezdeményezte az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat megalkotását, majd részt vett a megszövegezésében is, ugyanis az angolokkal való egy évtizednyi elégedetlenség után betelt a pohár és megkezdődött az amerikai függetlenségi háború.

Amerikai függetlenségi háború  / nyu.hu

1783 szeptemberében ő írta alá az Egyesült Államok függetlenségét elismerő békét és részt vett az amerikai alkotmány létrehozásában is.

Franklinnek szinte egész életében volt egy-két rabszolgája, fiatal nyomdászként pedig rabszolgakereskedők hirdetéseit is publikálta újságjában. 1751-ben Franklin eladta mindkét rabszolgáját, mivel nem tartotta gazdaságosnak “fekete szolgák” tartását. Három hónappal halála előtt petíciót nyújtott be a Kongresszusnak a rabszolgaság eltörlésére, de azt déli politikusok leszavazták. Halála után még közel 70 évet kellett várni a rabszolgaság eltörlésére, ami 1863-ra tehető.

twitter.com

Franklin Philadelphiában halt meg 1790. április 17-én 81 éves korában, sírkövére pedig az általa megfogalmazott feliratot vésték: “Itt nyugszik Benjamin Franklin teste, egy könyvnyomtatóé; olyan, mint egy régi könyv fedőlapja, amelyből kivették a belsejét, amelyről leszedték a föliratot és az aranyozást – férgek eledele. A mű azonban nem vész el, hite szerint egykor újra meg fog jelenni egy új, szebb kiadásban, újra átnézve és javítva a Szerző által.”

No de akkor most, hogy megismertük ki is volt Benjamin Franklin, tértjünk is át a londoni vonalra.

Benjamin Franklin ház Londonban / flickr.com

Áll ugyanis Londonban egy épület, amelyben angliai tartózkodása alatt Franklin a legtöbb időt töltötte, nem messze a Trafalgar tértől, egészen pontosan a 36 Craven Street WC2N 5NF cím alatt. Ma már ez az egyetlen olyan létező épület a világon, amelyben Franklin valaha élt, úgyhogy a maga nemében egyedülálló.

Az épület története 1637-re tekint vissza, amikor is a telket megszerezte egy bizonyos William Baron Craven nevű úriember, akinek leszármazottairól később az utca a nevét is kapta. A régi házak lebontása és egy szélesebb, jobban járható utca kialakítása után az 1730-as években épült az a ház is, amelyben Franklin londoni tartózkodása alatt lakott.

William Craven, 1st Earl of Craven / familypedia.wikia.org

A mai nap az épület a legmagasabb műemlékvédelmi besorolást élvezi, így a benne található lépcsősor, a padló és falburkolatok valamint a kandallók is az eredeti állapotokat tükrözik.

euansguide.com
benjaminfranklinhouse.org

A Franklin itt tartózkodása utáni évszázadok alatt azonban az épület nagyon sokszor tulajdonost és bérlőt is cserélt, működött benne szálloda és különböző non-profit intézmény is, mígnem megérett a gondolat, hogy műemlékvédelem alá kellene vonni, tekintve jelentős korábbi bérlőjét. A felújításban és a történelmi emlékhely kialakításában önkéntesek is résztvettek, mígnem sikerült végül egy Franklin nagyságához méltó emlékhelyet kialakítani.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota