Tradicionális birkaterelés London szívében

Tradicionális birkaterelés London szívében

A City of London mindig is egy különleges része volt nagy Londonnak, történelmileg gyakorlatilag az óváros, mely majd 2000 éves. E hosszú idő alatt sok minden változott, akkori arculata szinte teljesen elveszett, azonban nagyon sok évszázados hagyományt őriznek az itteniek, akik időről időre felelevenítik azokat, hogy a következő generációk számára se vesszenek feledésbe.

A sokféle szokás közül az egyik igen látványos az évenkénti birkaterelés a metropolisz közepén, ami egy középkori szokásjogon alapul.

photo by Paolo Chiabrando on Unsplash

Érdemes tudni, hogy egészen 1750-ig - amikor is megépült a város Temzén inneni és túli területeit összekötő Westminster híd - Londonnak csak egyetlen hídja volt évszázadokon át, még pedig a mai London Bridge közvetlen közelében.

Ez a régi London Bridge nem volt egy szokványos híd a mai értelemben, ugyanis házak álltak rajta, melyben emberek laktak és amelyek aljában különböző boltok, műhelyek üzemeltek. Éjszakára az átjárást a hídon kapukkal zárták le de napközben nagy volt a nyüzsgés.

Nem is csoda, hiszen ez volt az egyetlen szárazföldi összeköttetés a város folyó által elválasztott két része között, tehát itt keltek át az emberek, az áruk és nem kevés lábas jószág is, akik a City fallal körülvett területére igyekeztek.

photo by Idegenvezetes London
photo by Idegenvezetes London

A középkorban azonban egészen mások voltak a tulajdonviszonyok és az egyes emberek szabadságjogai mint manapság, így akkoriban pl. szakmunkássá csak hét év inaskodás után válhatott valaki és csak ezután kezdhetett el a City falain belül saját műhelyében dolgozni. Persze ha esetleg sok volt neki a 7 év akkor megtehette hogy a korabeli városfalon kívül, az inasidő letelte előtt nyitott üzletet, de ezzel nagyjából ki is írta magát az óvárosban "komolyan vehető" mesteremberek köreiből.

Arról nem is beszélve, hogy a City mesteremberei céhekbe (guild) tömörültek, ami egyrészt szakmai érdekvédelmi szervezetként is működött, valamint rangot és kapcsolatokat is adott a szakembernek.

photo by Marian Kroell on Unsplash

Azonban a legfontosabb  ismertetőjele egy korabeli sikeres mesterembernek az volt, hogy mint szabad ember élhetett (freeman), azaz nem tartozott egyetlen hűbérúr uralma alá sem valamint a London Bridge-en való átkeléskor sem kellett hídpénzt fizetnie ha szakmája gyakorlásához szükséges eszközei nála voltak.

És akkor itt kanyarodunk vissza eredeti témánkra, a birkahajtásra, ugyanis egy szabad pásztor embernek a birka a szakmája gyakorlásához szükséges eszköznek számított így ők (és csak ők) szabadon hajthatták állataikat a falon kívülről a City-be, át a London Bridge-en.

photo by suju-foto from Pixabay 

A mai időkben megtartott birkaterelés ennek a freeman (szabad ember) jognak az emlékét őrzi, ilyenkor bizonyos guild-ek (céhek) ma is meglévő és funkcionáló tagjai felveszik legdíszesebb öltözéküket és náhány igencsak megszeppent birkát átkísérnek az egyik londoni híd (jobbára a London Bridge) egyik végéből a másikba, majd ugyanezt az utat visszafelé is megteszik, csak akkor a legifjabb céhtagok sürgetik a birkákat.

A Wikipedia ezen oldalán megtaláljátok az összes City-ben működő livery company (azaz a magukat öltözködésben, arculatban vagy címerrel megkülönböztető céhek) listáját, de ne lepődjetek meg ha találtok közöttük nem túl hosszú történettel rendelkezőket is, ugyanis céhet alapítani akár ma is lehetséges.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet (idegenvezeteslondon@gmail.com), beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz, ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota

cover: photo by suju-foto from Pixabay