Sir Fleming és a véletlenül felfedezett penicillin

A legendárium úgy tartja, hogy 1928 nyarán Alexander Fleming egy Staphylococcus nevű baktériumtörzs tenyésztésével foglalkozott a londoni St. Mary's kórház fertőző betegségek osztályán.

Háromhetes szabadsága után visszatérve azt tapasztalta, hogy az asztalon felejtett tenyésztőcsészék tartalma valahonnan idegen gombaspórákkal fertőződött. Az újra munkához látó Fleming észrevette, hogy a gombatelep környékén a baktériumtelep átlátszóvá vált, mintha feloldódtak volna a Staphylococcusok.

Mint kiderült, valamilyen, a gombákból származó anyag teljesen elpusztította a környező területeken élő baktériumokat.

[1], CC BY 4.0 <https://creativecommons.org/licenses/by/4.0>, via Wikimedia Commons

Az elkövetkező hónapokban Fleming számos kísérletet végzett az általa penicillinnek elkeresztelt erősen antibakteriális hatású anyaggal.

Kiderítette, hogy a felfedezett anyag sok bakteriális eredetű betegség kórokozóját ugyanúgy elpusztítja, mint a Staphylococcusokat, ugyanakkor nem zavarja a fehérvérsejtek normális működését. Az új anyaggal kapcsolatos kutatásai rámutattak, hogy az nem károsítja az egészséges szervezetet, továbbá, hogy nem minden baktériumra van végzetes hatással, mely tulajdonsága lehetővé teszi ezen baktériumok izolálását.

Ryan Somma, CC BY-SA 4.0 <https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0>, via Wikimedia Commons

Flemingnek és munkatársainak azonban nem sikerült magát a hatóanyagot kivonniuk a gombatelep által termelt anyagból, s emiatt a penicillin átütő sikere az 1940-es évekig váratott magára, gyógyító tulajdonságát csupán ekkor fejthette ki először.

Az ausztrál Howard Florey és a náci Németországból emigrált Ernst Chain voltak az elsők, akiknek sikerült a penicillint koncentrált, tisztított formában és nagy mennyiségben előállítaniuk. A két tudós ezután 1940. május 25-én nyolc fertőzött egéren, majd a következő év januárjában immár emberen is kipróbálta az új szert.

A kísérletek teljes sikert hoztak, s így elhárult a tömeggyártás elől az utolsó akadály, amire a már javában dúló háború miatt is nagy szükség volt. Penicillinnel először 1942-ben mentették meg egy már haldokló beteg életét, a második világháborúban azonban csak a hadsereg tagjai kaphattak belőle.

A szernek köszönhetően kevesebb végtag-amputációra került sor, sőt a nemi betegségek ellen is hatásosnak bizonyult.

Ryan Somma, CC BY-SA 4.0 <https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0>, via Wikimedia Commons

A kezdeti jó hatékonyság azonban néhány baktérium esetén igen gyorsan, mások esetén lassabban, csak évtizedek múlva ugyan, de megszűnt: a baktériumok egy része a penicillinnel szemben rezisztenssé vált.

Maga Alexander Fleming 1881. augusztus 6-án született a skóciai Lochfieldben, majd 1906-ban szerzett orvosi diplomát a londoni egyetemhez tartozó St. Mary’s Hospital Medical Schoolban, ahol tanítani is kezdett.

Az immunológia, az általános bakteriológia és a kemoterápia területén kutatott, olyan antibakteriális anyagokkal foglalkozott, amelyek nem károsítják az emberi szöveteket.

Az első világháborúban a hadsereg egészségügyi alakulataiban szolgált, tevékenységéért ki is tüntették, de kutatásait a háború alatt is folytatta. 1944-ben kutatói érdemeit elismervén lovaggá ütötték, 1945-ben Chainnel és Floreyval megosztva orvostudományi Nobel-díjat kapott “a penicillin feltalálásáért, valamint annak felfedezéséért, hogy számos fertőző betegségnek hatásos gyógyszere”.

1948-ban a londoni egyetem professzoraként vonult nyugdíjba majd 1955. március 11-én halt meg Londonban.

Ministry of Information Photo Division Photographer, Public domain, via Wikimedia Commons

Londonban a méltán híres tudós emlékére múzeumot tartanak fenn, ahol a látogatók megtekinthetik Fleming laboratóriumát melyet az 1928-as körülményeknek megfelelően őriztek meg az utókornak és ahol különböző tárolókon és videó bejátszásokon keresztül mgismerhetjük a penicillin felfedezését és fejlesztését.

Alexander Fleming Laboratory Museum
St Mary's Kórház, Praed Street, London W2 1NY

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az  "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf