Péntek 13 - valóban érdemes tartani tőle?

„Nem vagyok babonás és nem hiszek a badarságokban, mert aki minden hétfőn hármat köp kelet felé egy barna kavicsra, azt nem érheti megrontás". (Rejtő Jenő)

Amikor a hónap tizenharmadik napja pont péntekre esik, sokan példátlan szerencsétlenségtől tartanak, de senki nem tudja megmagyarázni, hogy honnan ered ez a félelem. Ez a híres babona még a saját pszichológiai megnevezését is elnyerte – aki valóban fél ettől a naptól, az a ’paraszkavedekatriafóbia’ egyik áldozata. Görög nyelven annyit jelent: félelem péntek tizenharmadikától.

alt

A néprajzkutatók megjegyzik, hogy a babona eredete még a középkorba, sőt az ókorba is visszanyúlik, és két egymástól eltérő legenda összeolvadásából alakulhatott ki. Tudniillik az ókori Rómában, majd később a középkorban több helyen is (pl.: Angliában) a kivégzéseket pénteken hajtották végre, így természetesen Jézus keresztre feszítése is pénteki napra esett, ez a keresztény kultúrába aztán beleivódott. Az utolsó vacsorán tizenhárom vendég volt: tizenkét apostol és maga Jézus, ezért tartja magát az a hiedelem is, hogy tizenhárom emberrel étkezni egy asztalnál: veszedelem. Az is érdekes, hogy egy időben hatalmas tisztogatást hajtottak végre a középkorban az állítólagos boszorkányok között, és ez is péntekre esett, ami szintén növelte a félelmet.

alt A salem-i boszorkányper

További adalék, hogy az angol Friday szó, a szerelem és a termékenység viking istennőjére, Freyjára utal („Freyja's day”). A katolikus egyház pedig nemes egyszerűséggel boszorkányszombatnak nevezte el azt a napot, bemocskolva ezzel Freyja istennőt a pogányok között.

alt

Egy kevésbé ismert viking legenda szerint Odin és 11 társa tart lakomát, amit a meg nem hívott Loki, a viszály istene tesz tönkre tizenharmadikként, egy mérgezett nyílvesszővel megöli Baldrt, a szépség istenét, ami végül az istenek háborújához, a Ragnarökhöz vezet.

A néphit szerint a péntek a gonosz napja, amikor nem szabad házasságot kötni, útra kelni, új házba költözni, új munkát vállalni, üzletet kötni, de még ruhát varrni sem mert az nem lesz tartós, s hamar szétfoszlik majd.

Most azonban térjünk vissza a péntek 13 történelmi magyarázatára.

Az egész hiedelem hátterében a középkori Templomos Lovagok állnak. A Templomosok vagy Templomos Lovagrend (latinul Militia Templi) az egyik leghíresebb keresztény harcos szerzetesrend volt. A templomos lovagrend 1118-ban, keresztes lovagokból szerveződött társulásból, a Szentföldön alakult Hugues de Payens vezetésével. Kilenc keresztes lovag elhatározta, hogy életét a Szentföld zarándokai védelmének szenteli, Krisztus szegény lovagjainak nevezték magukat, ezzel is utalva kezdeti szegénységükre és elhivatottságukra.

alt

A lovagokat II. Balduin jeruzsálemi király vette pártfogásába, aki Jeruzsálemben, az egykori Salamon-templom egy szárnyát adományozta nekik. Lakhelyük után nevezték őket a Templom lovagjainak, vagy egyszerűbben templomos lovagoknak: Fratres Militiae Templi.

A pápa kivette a rendet a püspökök joghatósága alól, felmentette őket a birtokaik után járó egyházi tized fizetése alól, és engedélyezte számukra templomok építését, káplánok választását. Ehhez hasonló kiváltságokat ekkoriban csak a ciszterci rend élvezett, illetve később a magyarországi pálosok. A rend előbb a Francia Királyságban, majd Angliában talált támogatókra, aztán elterjedt német és spanyol területeken is. A XII. század második felétől a lovagok Közép-Európa királyságaiban is otthonra találtak.

alt

A templomos rend a XIII. század második felében érte el fejlődése tetőpontját. Európa szinte minden országában jelen voltak, gazdagságuk a királyokéval vetekedett. Vagyonuk nemcsak jelentős adományokból, hanem banki-pénzügyi tranzakcióikból is származott, ugyanis a zarándokok számára bankrendszert teremtettek. Az úton levők pénzüket – nehogy a zarándoklat alatt kifosszák őket - bármely templomos rendházban letétbe helyezhették, majd az út során a kiállított váltókkal más rendházakból mindig annyit vehettek fel, amennyi a napi ellátására és továbbutazásra kellett a következő templomos „banki-kirendeltségig”.

A templomosok kiváltságaik révén kikerültek mind a világi, mind az egyházi hatóságok felügyelete alól, egyedül a mindenkori pápa parancsolhatott nekik. Akárhol voltak is házaik, birtokaik szerte Európában és a Közel-Keleten, mindenhol mintegy „állam az államban” működtek. A rend bevétele a XIII. század végére olyan óriási lett, hogy a szentföldi erődítmények után önálló földközi tengeri flottát tudtak építtetni. Ebben a korszakban születhetett a templomosok kincséről szóló legenda.

alt IV. „Szép” Fülöp francia uralkodó

Ilyen körülmények között került sor a történelem első koholt pereinek egyikére, amely végül a rend bukását okozta. 1307. október 13-án pénteken. IV. „Szép” Fülöp francia uralkodó egy jól megszervezett akcióval, saját királyságában egyetlen éjszaka leforgása alatt lefoglalta a rend vagyonát, bezáratta a tagjait, majd eljárást indíttatott ellenük a keresztény vallás meggyalázása, szimónia stb. miatt. A rend utolsó középkori nagymesterét, Jacques de Molay-t Párizsba csalta, börtönbe záratta, majd 1314-ben elevenen elégettette. A templomosokat megkínozták, majd hamis tanúvallomások kicsikarásával egymás ellen is vallatták őket. Aki nem írta alá a vallomásokat - és legtöbbjük így tett -, azt máglyára küldték. A templomos birtokok java része a francia király - illetve az adott terület uralkodója - és a többi lovagrend, főként a Johanniták kezébe került, párizsi központjukat lerombolták.

alt Jacques de Molay

Túlélők ha csekély számban is, de maradtak, főleg más országokban. Portugáliában új név alatt újraszerveződtek: ők lettek a Krisztus Lovagrendje, Skóciában pedig Robert Bruce fogadta be őket (a William Wallace vezette felkelést követően), és a lovagok segítségével futamította meg az 1314-es bannockburni csatában a majd háromszoros túlerőben lévő angolokat.

A szerencsétlen péntek 13-át olyan téves legendák is továbbéltetik, mint például egy brit csatahajó „története”. A történet szerint a HMS Friday nevű csatahajót, pénteken bocsátották vízre, és James Friday volt a hajó kapitánya. A hajóval azt akarták bizonyítani, hogy nem is olyan szerencsétlen az a péntek. A történet szerint, a hajó az első útján odaveszett, a legénység pedig meghalt. Természetesen ebből egy szó sem igaz, hiszen nem volt ilyen nevű hajó a brit haditengerészetnél.

alt HMS Friday képzeletbeli „portréja”

A negatív értelmezés mára állandósult az európai kultúrában, számos épület kerüli a tizenhármast, például a BMW grandiózus müncheni székházában sincsen ilyen emelet, de Londonban is találhatunk hasonló példákat:
- a London Eye 32 kapszulája 1-től 33-ig számozódik ugyanis hiányzik a 13-as szám - nincs 13-as szám a következő utcákban: Fleet Street, Oxford Street, Park Lane, Praed Street, St James's Street, Haymarket és Grosvenor Street - nincs 13-as emelet a One Canada Square épületben

  1. photo 1: kep.index.hu

  2. photo 2: damn-8791.kxcdn.com

  3. photo 3: i.ytimg.com

  4. photo 4: gq-images.condecdn.net

  5. photo 5: 1.bp.blogspot.com

  6. photo 6: upload.wikimedia.org

  7. photo 7: vignette.wikia.nocookie.net

  8. photo 8: d3dupjkkwlat3o.cloudfront.net

Benedek Ágota

Magyar idegenvezető Londonban. Ha velem sétálsz megmutatom London azon arcát amely az útikönyvekben nem szerepel, de izgalmasabb mint a ’hivatalos’ útvonal. :) www.facebook.com/idegenvezeteslondon

London

Subscribe to Idegenvezetés Londonban

Get the latest posts delivered right to your inbox.

or subscribe via RSS with Feedly!