Október 31. az angolszász országokban Halloween - de mi is ez pontosan?

Október 31. az angolszász országokban Halloween - de mi is ez pontosan?

Magyarországon a Halloween - azaz All Hallows Eve amely a kóbor lelkek és a kelták halotti istenének éjszakája - ünneplése néhány évvel ezelőttig ritkaság számba ment, manapság azonban egyre többet hallani róla. Az angolszász országokban ezzel szemben az év egyik legjobban várt éjszakája.

Pexels from Pixabay 

Magyarországon november első napja Mindenszentek ünnepe, november 2-a pedig Halottak napja de ez hasonlóan van minden más keresztény országban is. Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, mely napon általános szokás, hogy rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi.

A november 2-i Halottak napja megemlékezés elhunyt szeretteinkről, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Az elhunytaknak törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk, így lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével.

E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére, melynek célja hogy a világosban a ’véletlenül kiszabadult lelkek’ újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.

A legendárium azonban a magyarországi töklámpások történetét is feljegyezte, mely szerint az erről szóló történet, egészen Salamon (1053-1087) királyunk idejébe nyúlik vissza, aki trónviszályban állt unokatestvérével Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. 1081-ben Salamon bizonyos nyomás hatására elismerte ugyan Lászlót, mint magyar királyt, azonban a királyi udvarban is terveket szőtt a trón visszaszerzésére. László ezt megtudta és biztonsági okoból a visegrádi vár tornyába záratta Salamont.

Az őröknek parancsba adták, hogy éjszaka töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy mindig szemmel tarthassák a rabot. A lámpások így a Dunán közlekedő hajósoknak is támpontul szolgáltak, valamint innen ered a mondás is: "Fénylik,mint Salamon töke!"

photo by cottonbro from Pexels

Halloween ünnepe azonban más forrásból eredeteztethető, ugyanis a kelták eredetileg két évszakra osztották fel az évet, a tél Samhainkor, azaz az október 31-ről november 1-re virradó éjszakán kezdődött, és május 1-ig tartott. Úgy hitték, ilyenkor a napisten Samhain a halál és sötétség istenének fogságába kerül, aki október 31-én éjjel összehívja a halottak szellemeit.

A kereszténység rohamosan terjedt, azonban nem merültek feledésbe a régi kelta és pogány hagyományok sem, sőt az évek során e szokások összevegyültek. A mindenszentek napját megelőző este, október 31 lett Halloween, ami valójában ’mindenszentek előestéje’ és bár az ünnep eleinte főleg az angolszász területeken terjedt el, mára már szinte az egész világot meghódította.

Aki ezen a jeles napon sötétedés után London utcáit járja, az bizonyára mindenféle jelmezbe öltözött emberekkel találkozhat majd, de ez nem is csoda, néhány igen érdekes szokás kapcsolódik az esthez.

photo by Free-Photos from Pixabay 

Az ünneplés a gyerekekkel kezdődik akik jelmezbe bújva végigjárják a szomszédságot, ahol a ’Trick or Treat!’ azaz ’Csokit vagy csalunk!’ kiáltással édességeket kérnek, cserébe azért, hogy ne kövessenek el csínyeket. A házról házra járás ennivalóért (amihez a magyar népszokások közül a regölés áll legközelebb) a kelták étel- és állat áldozataikra vezethető vissza, amelyekkel a holtak vándorlását akarták megkönnyíteni. A halottak házról házra járnak és ahol nem kapnak enni ott megátkozzák a ház lakóit.

A régiek úgy hitték, hogy ezen az éjszakán a határ is elvékonyodik az élők és holtak világa között, de ha az ember szellemnek vagy szörnynek öltözik és ijesztő arcú töklámpásokkal világít egész éjjel, akkor az ártó lények azt hiszik egy közülük, és nem viszik el a lelkét.

A tök egy jópofa ír monda révén kapcsolódik a fényhez: a monda főhőse ugyanis egy részeges naplopó Jack, aki átverte az ördögöt. A monda egyik változata szerint versenyre hívta fára mászásban, de amikor az ördög felmászott a fára, Jack keresztet karcolt a kéregbe, így az ördög nem tudott lejönni. A csíny miatt bosszúból az ördög nem engedte be Jacket a pokolba amikor a férfi meghalt, és mivel életvitele miatt a mennyországba sem mehetett, lelke örök bolyongásra ítéltetett.

Az átvert férfi egy izzó széndarabot tett egy kivájt karalábéba más források szerint marharépába és Jack azóta is e lámpás fényénél keresi nyugvóhelyét. Jack nevét a lámpás amerikai elnevezése (jack-o'-lantern) is őrzi, a karalábéból pedig akkor lett az esztétikusabb tök, amikor ír bevándorlók a 19. század közepén Amerikában meghonosították a zöldséglámpás szokását.

Halloweenkor szokásos játék az almahalászat, ahol is kéz használata nélkül, szájjal kell kikapni almákat egy lavór vízből. Nem véletlen, hogy éppen almát – ez a betakarítás és az aratás végének jelképes gyümölcse ugyanis. Sok babona társul ehhez is, állítólag aki először szed ki almát, az fog először megházasodni és az a lány, aki Halloween éjszaka az almáját a párnája alá teszi, a jövendő férjéről fog álmodni.

A lenti kisfilm London arcát mutatja Halloween-kor 2021-ben.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota

cover: photo by Free-Photos from Pixabay