Magna Carta

Ha szembe jön velünk a Magna Carta elnevezés, akkor a legtöbbünknek beugrik valami ködös történelmi esemény vele kapcsolatban de a legtöbben nem igazán tudják, miért is volt ez a korabeli okirat annyira fontos, hogy a mai mindennapi életünkre is kihatással van. Nézzük hát meg miről is van szó pontosan.

Hozzávetőleg nyolcszáz évvel ezelőtt, 1215. június 15-én írta alá Földnélküli János (John Lackland) angol király a Magna Carta Libertatum (Nagy szabadságlevél) okmányt, melynek híres 61. cikkelye még a király hatalmát is korlátozza, ugyanis az okmány fő üzenete: senki sem áll a törvények fölött.

alt Földnélküli János király

Az eredeti, latin nyelvű, birkabőrre írt törvénytár 13 példányban készült el, amelyekből négy darab ma is létezik. Ezekből kettőt Londonban a British Library-ben, egyet a Salisbury székesegyházban és egyet az angliai Lincolnshire megyében található Lincoln katedrálisban őriznek.

alt Magna Carta, British Library

Lényegét tekintve, a Magna Carta eredetileg a lázadó bárók és a király közötti békeszerződés volt. Némi túlzással azt is állíthatnánk, hogy az okirat mintegy lefektette az évszázadokkal későbbi demokrácia alapjait, mindenképpen hatással volt a majdani amerikai alkotmányra és az ENSZ Emberi jogok nyilatkozatára.

Az aláírás helyszíne az angliai Surrey megyében lévő Runnymede nevű település, kb. 32 km-re nyugatra London központjától, a Temze mellet. Erről a kiránduló helyről korábban már írtam, ezen a linken meg is találjátok: Egy napos kirándulás Londonból: Runnymede, a Magna Carta aláírásának helyszíne

alt

A történelmi kort tekintve, Anglia kevésbé volt annyira angol mint manapság ugyanis a királyi család, a bárók, a főpapok, meg úgy általában mindenki aki számított, egytől egyig a normann hódítók leszármazottja voltak és még évszázadokig csak franciául beszéltek.

A normannok egyébként skandináv eredetű nép, akik jelentős szerepet játszottak Európa 9–13. századi történelmének alakulásában. A normann név jelentése „északi ember”, és eredetileg a mai Dánia, Norvégia és Svédország lakóit jelölte, más néven a vikingeket. Rövid de viharos történelmük folyamán elfoglalták Angliát, Dél-Itáliát és Szicíliát, de Észak-Afrikába és a Közel-Keletre is eljutottak.

alt Viking ábrázolás

Angliában a bajok akkor kezdődtek, amikor Oroszlánszívű Richárd keresztes hadjáratának költségei az országot a tönk szélére taszította, de a végső döfést Földnélküli János trónra lépése jelentette. János nem volt esélyes a trónra, de mert bátyjai sorban kihaltak előle, egyszer csak a trónon találta magát. Uralma nem volt éppen sikertörténet Anglia számára: másfél évtized alatt az uralkodó elvesztette franciaországi birtokai java részét, háborúi finanszírozására gyakran emelte az adókat és állandó konfliktusban állt az ország leghatalmasabb báróival, akik kudarcai miatt lenézték őt, önkényeskedéseit pedig nem tűrték.

alt Runnymede, emlékmű

A leghatalmasabb egyházi és világi uraságok ezért 1215 májusában egyesítették erőiket és szépen elfoglalták a főbb királyi erősségeket. Amikor végül Londonba is bevonultak, akkor János érezte, hogy szorul a hurok, vagy megegyezik, vagy elveszti a koronáját. Ezért a fővárostól nyugatra, a Temze partján fekvő Runnymede-nél találkozott a lázadók küldöttségével és beleegyezett követeléseikbe, melyeket azon melegében meg is szövegeztek, a király pedig pecsétjével hitelesítette, ez lett a Magna Carta (azaz a ’Nagy Szabadságlevél’).

alt

alt

A Magna Charta legfontosabb követelése az volt, hogy hagyjon fel az önkényeskedéssel de ebben a dokumentumban olyan dolgok is szerepeltek, amelyekre a későbbiekben mint alapvető emberi jogokként kezdtek gondolni, például:
* a kormány nem avatkozhat bele az egyház ügyeibe * minden szabad polgár birtokolhat és örökölhet földet * a polgárok védelmet élveznek a túlzott adóztatással szemben * megadta a földdel rendelkező özvegyeknek azt a jogot, hogy ne kelljen újra férjhez menniük, ha nem akarnak * lefektette a megfelelő jogszolgáltatás és a törvény előtti egyenlőség alapelveit * tartalmazott rendelkezéseket a megvesztegetés és a hivatali visszaélések ellen is

alt

Mivel akkoriban „szabad polgár”-on a nemeseket értették, ezért ez akkor talán nem tűnt túlságosan közérdekű követelésnek, azonban tíz évvel később már ugyanezt a törvénycikket minden emberre kiterjesztették, és így máris sokkal jelentőségteljesebbé vált.

Földnélküli János király azután 1216-ban - betegség következtében - egy évvel a Magna Carta aláírása után meghalt, őt a trónon III. Henrik király követte aki maga is kiegészítéseket tett a Magna Carta szövegében. A 13. században összesen 7 alkalommal alakítottak rajta, hogy a kialakult rendet megtarthassák.

  1. photo 1: www.royal.uk

  2. photo 2: precisionlighting.co.uk

  3. photo 3: wpengine.netdna-ssl.com

  4. photo 4: snagfilms-a.akamaihd.net

  5. photo 5: www.beautifulenglandphotos.uk

  6. photo 6: res.cloudinary.com

  7. photo 7: www.peterharrington.co.uk

  8. photo 8: 1.bp.blogspot.com

Benedek Ágota

Magyar idegenvezető Londonban. Ha velem sétálsz megmutatom London azon arcát amely az útikönyvekben nem szerepel, de izgalmasabb mint a ’hivatalos’ útvonal. :) www.facebook.com/idegenvezeteslondon

London

Subscribe to Idegenvezetés Londonban

Get the latest posts delivered right to your inbox.

or subscribe via RSS with Feedly!