Különleges Anglia: a brit uralkodó hattyúi
Londonban a szabadparkokban, ahol van némi háborítatlan vízfelület, viszonylag gyakran találkozni hattyúkkal. A városi legenda pedig úgy tartja, hogy közülük a legtöbb az uralkodó saját tulajdonát képezi. Ez valóban igaz lehet?
A hattyúk a madárvilág óriásai közé tartoznak, hosszú kecses nyakukról és erőteljes felépítésükről könnyen felismerni őket. Nem csoda, ha a görög mitológiában Zeusz hattyú alakját vette fel, amikor fejébe vette, hogy elcsábítja Léda királynét.
A legendák szerint minden brit földön található hattyú a mindenkori uralkodó tulajdonát képezi, azonban a valóságban ez nem teljesen így van. Hogy egészen pontosak legyünk, az uralkodó rendelkezik az összes jelöltlen bütykös hattyúval az Egyesült Királyság nyílt vizein, de valójában csak azokra tart igényt, amelyek a Temze folyó bizonyos szakaszain és mellékfolyóin úszkálnak, elsősorban Windsor környékén.
A többi hattyú a 15. századi hagyomány szerint egyenlő arányban oszlik meg két ma is működő középkori céh között, ezek a Vintners' Company (borkereskedők) és a Dyers' Company (festőgyártók), és ezeket ellenőrzéskor gyűrűvel látják el.
A királyi udvartartáson kívül elég keveseknek van joguk az országban hattyúra vadászni avagy jelöletlen hattyút fogyasztani. Ezek közé a kevesek közé tartozik a cambridge-i St. John egyetem, bár a szabályozás eredete már nem fellelhető. Az egyetem Temze folyó melletti fala a mai napig tele van hattyúcsapdákkal, bár ezeket már régóta nem használják és a feljegyzések szerint valamikor 1896-ban fogyasztottak itt utoljára hattyút.
Na de mit is érdemes tudni a bütykös hattyúról (Cygnus olor)?
Eredetüket tekintve Eurázsia és szezonálisan Afrika részein őshonosok, tolluk fehér, csőrük narancssárga a többi hattyúfajhoz képest viszonylag csendesek. A "hattyúdal" kifejezés pedig onnan származhat, hogy állítólag haláluk előtt ezek a madarak jóval hangosabbá válnak.
Ahhoz hogy az uralkodó hattyúi mindenkor rendben legyenek, szükség van valakire akinek a feladata az állatok felügyelete és létezik is ez a poszt a királyi udvarban, úgy hívják, hogy Warden of the Swans and Marker of the Swans (azaz A hattyúk gondnoka és jelölője).
A hattyúszámlálás egy öt napos, július harmadik hetében évente ismétlődő rituálé, amelynek során a Temze folyó alsó részén az összes, kis és nagy bütykös hattyút összegyűjtik, egy részüket meggyűrűzik, egészségüket ellenőrzik majd elengedik őket.
A hattyú egyébként ma már védett állat az Egyesült Királyságban, megölése, netán elfogyasztása bűncselekménynek számít. 2024-ben mindössze 86 fiatal hattyút számoltak meg Sunbury Lock (Middlesex) és Abingdon Bridge (Oxfordshire) között, ami 45%-al kevesebb, mint egy évvel korábban.
Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com
Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf
Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
X (korábban Twitter): @Idegenvezetes_L
cover: by Pixabay
