Hasfelmetsző Jack öt áldozata: a harmadik, Elizabeth Stride
Ha valaki vonzódik az évszázados bűntények témájához, akkor valószínűleg előkelő helyet foglalhat el a listáján a londoni Hasfelmetsző Jack (eredetiben Jack the Ripper) történet.
Nem csoda, a gyilkosságsorozat a mai napig is élénken foglalkoztatja nem csak a közvéleményt, hanem a szakembereket is, ugyanis a rejtélynek, hogy ki is lehetett az elkövető, a mai napig nincs egy mindenki által elfogadott megoldása.
Ez sem meglepő, hiszen a kor gyilkosságai közül az az öt amit biztosan Hasfelmetszőnek tulajdonítanak, 1888. augusztus 31. és 1888. november 9. között történtek, egészen pontosan 70 nap alatt, idestova 136 éve, amikor a mai értelemben vett rendőrségi nyomozás még gyermekcipőben járt.
A történtekről sokat tudunk, rengeteg cikk, könyv, dokumentumfilm és játékfilm készült a megtörtént eseményekből, de magukról az áldozatokról idegen kevés információnk van. Amennyi van, az azzal intézi el ezeket a szerencsétlen sorsú nőket, hogy prostituáltak voltak. Nos ez nem igaz, nem voltak...legalábbis nem mindannyian.
Ebben az öt részes sorozatban az ő életükbe tekintünk be, egészen a haláluk pillanatáig, minden további véres részlet nélkül.
A harmadik áldozat: Elizabeth Stride (1843-1888)
Elizabeth (születési nevén Elizabeth Ericsson) Svédországból származott, édesapja egy ottani gazdaságot vezett, melyből a családot nem gazdagon, de meglehetős jómódban el tudta tartani. A lány vallásos családba született, rendszeresen jártak is istentiszteletekre, majd 17 éves korában Elizabeth elszegődött egy házhoz szolgálni, ahol nővére is dolgozott.
A korabeli viszonyok között nem volt ritka, hogy a gazdagabb házak férfi tagjai időleges viszonyba kezdtek a szolgálatukban álló fiatalabb lányokkal, így ez történt Elizabeth-tel is, habár ennek a bizonyos férfinak a nevét a lány egész életében titokban tartotta, annak ellenére, hogy 1865-ben tudhatóan állapotos lett.
Svédországban egy 1859-es a prostitúcióról szóló törvény értelmében két nyilvántartást is vezettek, az egyikbe a tudottan prostitúcióval foglalkozó nők adatait vették fel, míg a másikba a feltételezhető, de nem bizonyított prostituáltak kerültek. Ez utóbbiak közé tartoztak az egyedülálló várandós nők, azok a nők akik gyakran mutatkoztak férfiakkal, valamint a szeretői státuszban lévő nők is.
Így történt, hogy Elizabeth is bekerült a nyilvántartásba, mely azután egy sor méltatlan és megalázó helyzetbe hozta az egyébként sem könnyű helyzetben lévő nőket. Családjával is megromlott a viszonya amint kiderült szégyenletes bűne, sőt időközben édesanyja is meghalt TBC-ben.
Elizabeth-nek a feltételezett prostituált státusza miatt rendszeres orvosi ellenőrzéseken kellett részt vennie, ahol egy alkalommal kiderült, hogy szifiliszes amit feltehetően a gyermek apjától kaphatott el. Egészen 1910-ig a szifilisz gyógyíthatalan betegség volt, az élet további részében számtalan komplikációt okozott, így történehetett, hogy Elizabeth babája 7 hónaposan, koraszülöttként jött világra, akit a nő el is veszített.
Az ekkoriban Elizabeth-ről történt feljegyzések meglehetősen hézagosak, nem nagyon lehet tudni történt vele néhány évig, de meglehet hogy álneveket használt. Annyit sikerült kideríteni, hogy betegsége néhány alkalommal fellángolt, melyre orvosi kezelést kapott.
Svédországban akkoriban létezett egy szervezet, mely a "bukott nőket" volt hivatott segíteni a társadalomba visszailleszkedni, így került velük kapcsolatban Elizabeth is, aki égül egy zeneszerző családjához került segítségnek, ahol éppen az első gyermeket várták.
Ekkoriban történt az is, hogy Elizabeth meghalt gyermekének apja újra felbukkant és mintegy a lány fájdalmát csillapítandó, egy nagyobb összeget ajándékozott neki melynek egyik oka talán az volt, hogy ezzel próbálta a lány hallgatását továbbra is megvásárolni.
Akkoriban az angolok komoly befektetéseket eszközöltek Svédországban, így a két ország között elég élénk volt a gazdasági kapcsolat, így Elizabeth munkaadója is úgy döntött, hogy Londonba költözik a családjával, ahová az ekkor 22 éves lány is velük tartott.
A család a Hyde Park környékén telepedett le, ahol Elizabeth hamarosan összeismerkedett egy bizonyos John Stride asztalossal, akinek azonban nagyszabású tervei voltak, egy coffee house-t (korabeli kávézó, teázó) szeretett volna nyitni. A szerelmesek hamarosan el is jegyezték egymást, annak ellenére, hogy John majd kétszer annyi idős volt mint Elizabeth.
Az élet jól alakult számukra, London Poplar városrészében hamarosan meg is nyitották a tervezett coffee house-t, ami azonban nem hozta a várakozásokat így hamarosan átköltöztették azt egy másik helyszínre. Házasságukba nem érkezett meg a várt gyermekáldás mely nehéz helyzetet teremtett, ugyanis akkoriban egy nő hasznossága a gyermekei számában volt elsősorban mérhető.
A pár azonban továbbra is keményen dolgozott, a második coffee house-t már annak tudatában vették meg, hogy John nagyon idős apja vélhetően hamarosan meghal és majd az örökség kisegíti őket a tartozásból, de ez nem így lett. Apja halála után John semmit sem kapott a hagyatékból, az öreg mindenét a másik két gyermekére hagyta.
Adósságaik felhalmozódása miatt Elizabeth és férje végül arra kényszerült, hogy bezárják mind a két coffe house-t, miközben házasságuk is megromlott, melyhez biztosan köze volt az anyagi mélyrepülésüknek és a gyermektelenségüknek is, a nő az italhoz nyúlt majd házasságkötásük után 8 évvel, 1877-ben elhagyta férjét.
A következő évben, 1878-ban Londonban a Temzén egy tragikus hajószerencsétlenség történt, a Princess Aliz nevű hajó összeütközött egy másikkal, összességében majd 650 áldozatot hagyva maga mögött. Az áldozatoknak hatalmas összeget gyűjtöttek össze az együttérző britek, de mert pontos utaslista nem állt rendelkezésre ezért több csaló is előkerült, akik segítségért jelentkeztek, holott nem is voltak a hajó közelében.
Mivel Elizabeth igen meg volt szorulva ebben az időben, így ő is csaláshoz folyamodott, összeeszkábált egy hihetőnek tűnő történetet a sajtóban megjelent hírekből, de nem járt sikerrel, pénzhez nem jutott.
Ezekben az években mint bejáró háztartási kisegítő próbálta magát eltartani és elsősorban londoni zsidó családoknál talált munkát, akik vallási okokból szombaton egyáltalán nem dolgoztak (Sábbát), de mert Elizabeth megtanult alap szinten jiddisül, mindenhol örömmel fogadták.
1884-ben meghalt a férje John, így Elizabeth még attól az igen szerény összegtől is elesett, melyet volt férje törvényileg köteles volt számára biztosítani, így végül teljesen kicsúszott a lába alól a talaj, egyre többet ivott, amiért töbször le is tartóztatták, majd muszájból prostituáltnak állt.
Így ismerkedett meg Michael Kidney-vel, akivel sikerült egy olcsó tömegszálláson (lodging house) meghúzniuk magukat, ám a férfi szintén ivott és többször volt a nővel agresszív. Elizabeth alkoholizmusa is elharapózott, többször elvitte a rendőrség, mert vállalhatatlanul viselkedett az utcán, valamint epileptikus rohamai is elkezdtek sűrűsödni.
Elizabeth 1888. szeptember 30-án, vasárnap este esett a sorozatgyilkos áldozatává, egyedül, elhagyatottan, barátok és család nélkül halt meg.
Ha kíváncsi vagy a sorozat többi bejegyzésére is, akkor ezeken a linkeken elolvashatod őket:
* Hasfelmetsző Jack öt áldozata: az első, Polly Nichols
* Hasfelmetsző Jack öt áldozata: az második, Annie Chapman
* Hasfelmetsző Jack öt áldozata: a negyedik, Catherine Eddowes
* Hasfelmetsző Jack öt áldozata: az ötödik, Mary Jane Kelly
Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com
Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf