Egy napos kirándulás Londonból: varázslatos Stonehenge

Stonehenge, a dél-angliai Salisbury-síkságon álló, nagy szürke homokkőtömbökből épült hatalmas műemlék, amely különös vonzerőt gyakorol a régészekre és élénk hatással van az emberek képzeletére a mai napig.

1986-ban az UNESCO világörökség része lett pedig 1917-ben tervben volt, hogy a köveket elhordják, ugyanis a magyarázatok szerint akadályozta a környékben az alacsonyan szálló repülőket! Ma az idegenforgalom fogadásra alkalmas komoly infrastruktúrával rendelkezik, évi látogatóforgalma megközelíti az egymilliót.

Keletkezésével és használatával kapcsolatban rengeteg elmélet született, de a mai napig nincs egy egységes magyarázat arra, hogy kik, hogyan, mikor és miért is építették meg a megalitokból es földsáncokból álló komplex építményt.

Korát pontosan csak az 1960-as években tudták megállapítani, amikor elkezdték használni a radiokarbonos kormeghatározást, így a földsáncokat jelenleg kb. 5000 évesre saccolják, benne a kőköröket 4500 év körülire, de a környéken talált szerves maradványok vizsgálata kimutatta, hogy ez a térség már i. e. 7200 körül is lakott terület volt.

Mi az iskolában úgy tanultuk, hogy a kőkorszak végén (azaz egészen pontosan a csiszolt-kőkorszakban) az emberek még gyűjtögetésből és vadászatból tartották fenn magukat, de itt a Salisbury síkságon már ilyen komoly építményeket emeltek, ami némi ellentmondáshoz vezet.

Az 1950-es kutatások azt is feltárták, hogy a kőkört és a körülötte lévő földsáncokat valószínűleg három nagy szakaszban építhették, közöttük több száz évnyi szünetekkel.

A kőkör átmérője több mint mint 30 méter, a legnagyobb elemei pedig 4,5 méter magasak, de az is kérdéses, hogy a köveket hogyan hordták ide, ugyanis a kövek egy részét (80 db 4 tonnás követ) bizonyíthatóan egy több száz mérföldre lévő Pembroke nevű hegységből szállítottak ide. Meglehet hogy tengeren és tengeri csatornákon át szállíthatták őket, mert a régészek találtak erre utaló jeleket, hajómaradványokat.

A közelben feltárták egy közeli, újkőkori falu maradványait is, a föllelt csontmaradványokból pedig megállapítható, hogy küzdelmes életük dacára az újkőkori Britannia lakói könnyebb csontúak voltak, mint a ma embere. Viszonylag épen maradt fogazatuk arra utal, hogy szénhidrátszegény étrenden éltek, és általában jó egészségnek örvendtek.

Ám az élet akkoriban is tartogatott veszélyeket. A koponyaleletek 5-6 százalékánál tompa tárgytól származó erős ütés nyoma észlelhető, a nők és férfiak koponyáján egyaránt. Az érintettek valószínűleg vagy valamilyen rituálé, vagy brutális erőszak áldozatai lehettek.

Azt, hogy hogyan mozgatták a hatalmas köveket még mindig nem sikerült pontosan rekonstruálni, 1996-ban önkéntesekkel megpróbálták ugyan modellezni az építkezést, görgőkkel, kötelekkel és korabeli szerszámokkal, de a próba nem volt maradéktalanul sikeres.

A kőkör használatával kapcsolatban is számos legenda és találgatás látott már napvilágot, de máig nincs egységes magyarázat se a keletkezésére se a funkciójára:
* druida templom (ők kr.e. 5. század környékén éltek a környéken, tehát Stonehenge már a druidák előtt is állt)
* nyári/téli napéjegyenlőséget jelölő egyfajta naptár
* szakrális geometria révén kialakított kő kör
* földönkívüli idegenek keze munkája
* nap- és hold alapú csillagászati építmény - obszervatórium
* 3D-s naptár
* gyógyító hely (ugyanis számos csontvázat találtak sérülésekkel, betegségekkel, sebészeti beavatkozások lenyomatával)
* rituális áldozati/temetkezési hely…

A kőtömbök azonban dacolva az időjárással mai napig is büszkén és hangtalanul állnak a dél-angliai síkság közepén és ha tudnak, talán meg kuncognak is a sok körülöttük nyüzsgő aprócska ember igyekezetén, hogy megfejtse titkukat. De jól is van így, a világnak szüksége van ezredéves rejtélyekre még a 21. században is.

Londonból viszonylag könnyedén elérhetőek ezek a híres kövek az alábbi útvonalon ami hozzávetőleg 2-2.5 óra:
London Waterloo vonat állomás - Salisbury vonat állomás - innen a Stonehenge Tour busz visz a kőkörig

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz, ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota