Britannia tegnap: avagy hogyan is éltek, dolgoztak és játszottak a britek 1900 és 1980 között - 3. rész

A Viktória királynő halálát és így a Viktoriánus korszak végét követő Edward-i era társadalma ’olyan merev volt mint egy bálnacsontból készült fűző’. Az élet minden pillanatát bonyolult és kényelmetlen társadalmi szabályok szabták meg, habár ez a folytogató szabályrendszer lassan mintha engedni kezdett volna a szorításból.

A nők azonban minden egyes nap megvívták a maguk harcát a fűzőikkel és csak akkor lehettek elégedettek, ha elérték az áhított - természetes vonalakkal tökéletesen ellentétes - homokóra formát. Hogy ezt valójában hogyan csinálták, azt a nők személyes titokként kezelték, sem az öltöztető hölgynek, sem a hölgy személyes fűző készítő mesterének nem volt szabad beszélni az alkalmazott megoldásokról. Ez a téma akkoriban olyannyira személyes kérdésként volt kezelendő, hogy a nagyobb áruházak a fűzőket és az egyéb alsóruházatot csak az áruház legfelső emeletén, a férfi szemektől elrejtve árusították.

alt

Ez a fűző őrület azonban mégiscsak megmaradt a legfelsőbb osztályok problémájának, az alsóbb osztályokban a nők nem voltak ennyire a hatása alatt, habár a jó megjelenés nekik is fontos volt természetesen. A középosztály köreiben inkább az a széles sál jelentette a tiszteletreméltóságukat, melyet a válluk körül hordtak. Ez kiváló megoldásnak tűnt, ugyanis könnyedén helyettesíthette a kabátot azoknál, akik nem igazán engedhették azt meg maguknak.

alt

Az 1909-ben megnyitott Selfridge’s áruház és a többi hozzá hasonló bevásárló központ arra szakosodott, hogy az unatkozó viszont dúsgazdag felső réteget bevonzza és lehetőleg minnél hosszadalmasabb vásárolgatásra csábítsa őket. Befektetője egy Chicago-ból elszármazott amerikai volt, nevezetesen Harry Gordon Selfridge, akirol maga az áruház is a nevét kapta. Álma az volt, hogy a rendszeres bevásárlást átemelje a kötelező nemszertem munkák köréből azon élvezetek közé mely az embereket megelégedettséggel és örömmel tölti el.

Az áruházban 100 különböző osztályt alakított ki és újszerű marketing megoldásainak köszönhetően az emberek csak úgy özönlöttek befelé.

Az élményhez talán az is nagyban hozzájárult hogy ez az üzlet volt az első az országban, mely külön hölgyek számára kialakított mellékhelyiségeket is kínált. A korban megalakult szüfrazsett mozgalom, azaz a küzdelem a nők választójagáért gyorsan felfedezte a lehetőséget és sokszor itt tartották rövid találkáikat, összekötve azt egy hosszabb bevásárló túrával a falak között.

alt

A Selfridges volt az első olyan üzlet Londonban, mely a kirakatát arra kezdte használni, hogy rajta keresztül vásárlókat csalogasson az áruházba, ugyanis korábban ez az üzletvezetők dolga volt: kint állni a bejáratban és betessékelni az arra járókat. A gyönyörűen felöltöztetett kirakatok azonban gyorsan átvették ezt a szerepet és a kevéssé agresszív megoldás még több vásárlót nyert az üzletnek.

  1. thepenningtonedition.files.wordpress.com

  2. s-media-cache-ak0.pinimg.com

  3. s-media-cache-ak0.pinimg.com

Benedek Ágota

Magyar idegenvezető Londonban. Ha velem sétálsz megmutatom London azon arcát amely az útikönyvekben nem szerepel, de izgalmasabb mint a ’hivatalos’ útvonal. :) www.facebook.com/idegenvezeteslondon

London

Subscribe to Idegenvezetés Londonban

Get the latest posts delivered right to your inbox.

or subscribe via RSS with Feedly!