Britannia tegnap: avagy hogyan is éltek, dolgoztak és játszottak a britek 1900 és 1980 között - 17. rész

Az első világháború utáni britanniában nem volt elegendő férfi, azok a nők akik a harcokban elveszítették partnerüket sohasem tudtak már szert tenni egy másikra, de sokaknak egész életük során egy sem jutott. Egy egész generációra maradt a feladat, hogy értelmet találjanak életüknek egyedülállóként is. A nők megjelenése is gyökeres változáson ment keresztül, Hollywood befolyását követve egyre többen kezdtek el rúzst, körömlakkot, parókát és arcfestéket hordani, sőt a szőkített haj divatja is ekkoriban érte el a szigetországot. Ez ideig ezek a kiegészítők csak a színházakban és a bordélyházakban voltak mindennapiak, most azonban kikerültek az utcára, a mindennapi életbe.

alt

A kozmetikai ipar soha nem látott fejlődésnek indult, szépségideálnak a hosszú láb, a lapos mellkas és a keskeny csípő számított, az edwardi ideál tökéletes ellentéte. A szokványos anyaszerep háttérbe szorult, ebben a korban ezek a fiús kinézetű lányok elsősorban szórakozni vágytak, nem a családalapításra, még a hajviseletük is kissé férfiasabbra váltott. Napközben szívesen teniszeztek, vagy férfi barátaik motorjának hátsó üléséről élvezték a sebességet. Hogy pontosan el tudjuk képzelni a milyen is volt a korban a tökéletes nő, érdemes megtekintenünk Coco Channel néhány tervezését.

alt

A mindennapi életben a motor hajtotta járművek még mindig meglehetősen drágának bizonyultak, de az 1920-as évek végére a leggazdagabbak szinte mindegyike rendelkezett már egy vagy több darabbal. Apró családi vállalkozások ekkoriban kezdtek próbálkozni a járművek tömeggyártásával, csakúgy mint a még ma is jól hangzó Ford, Austin vagy Morris művek.

alt

Az amerikai Ford cég 1910-ben Manchesterben nyitotta meg első brit gyárát, melyben a méltán híres Ford T-modell járműveket gyártották. 1922-re már 315 000 bejegyzett jármű kölekedett az utakon de 7 év alatt számuk megháromszorozódott, ekkorra már 1 millió felett járt. 1929-re a teherautók száma is rohamosan megnövekedett, ekkor 334 000 ilyen járművet számoltak, messze túlhaladva a kor szokányos, ló vontatta teherszállítóinak számát.

Ezzel egyenes arányban természetesen a gépjárművek árai is csökkenni kezdtek, míg 1920-ban egy Austin £495-ba kerül (ami egy dolgozó ember éves fizetésének felelt meg) addig 1923-ban már csak £225 majd 1930-ra már csak £125-ot kellett érte kifizetni, sőt aki kívánta immár részletre is megvehette áhított autóját.

  1. photo 1: 2.bp.blogspot.com

  2. photo 2: i.pinimg.com

  3. photo 3: www.br.de

Benedek Ágota

Magyar idegenvezető Londonban. Ha velem sétálsz megmutatom London azon arcát amely az útikönyvekben nem szerepel, de izgalmasabb mint a ’hivatalos’ útvonal. :) www.facebook.com/idegenvezeteslondon

London

Subscribe to Idegenvezetés Londonban

Get the latest posts delivered right to your inbox.

or subscribe via RSS with Feedly!