Amikor Nagy-Britannia befogadta a menekülő magyarokat: 1956

Van egy évszám, mely a magyarok szívébe vörös színnel íródott és van néhány olyan nap melyekre így évtizedek távolából is tisztelettel tekintünk. 1956 őszén a magyarok úgy döntöttek, hogy elég volt a megalázottságból, a félelemből és kiszolgáltatottságból, az éjszakai elhurcolásokból és a rögtönítélő népbírósági perekből. Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt, mely a budapesti diákok békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be november 10-én.

alt

A világ félelemmel vegyes tisztelettel figyelte az eseményeket, de hogy igazi, hathatós segítséget miért is nem kaptunk sehonnan annak megvitatása messzire vezetne... Voltak országok - közöttük az Egyesült-királyság is - mely a megtorlások elől menekülő magyarokat szeretettel fogadta, nekik egy új életet biztosított, valamint rövid időn belül pénzt, lakást, ösztöndíjat és munkahelyet is adott nekik, szinte mindent ami az ország polgárainak is járt.

alt

Magyarországot 1956-ban hozzávetőleg 200 000 magyar hagyta el, közülük 11 000 érkezett a szigetországba, elsősorban Oxfordba és Londonba. Feljegyzések szerint a britek tárt karokkal fogadták és nagyra értékelték a bátrakat, nem csak a hivatalok de az átlagemberek is szívesen segítették őket beilleszkedni. 500-an kaptak állami egyetemi ösztöndíjat akik ma szinte egytől-egyig elismert professzorok új hazájukban.

alt

Az anyaországban 1956 után nehéz idők jártak, javában folytak a megtorlások, a visszatérők pedig hosszú börtönéveknek nézhettek volna elébe ha legyőzi őket a honvágy. Akkoriban úgy tűnt, hogy Magyarország hosszú távon kommunista ország marad, így rengeteg család maradt évtizedekre szétszakítva a politikai hatalmak szembenállása miatt.

alt

A menekültek egy csoportja azonban kevésbé volt szívesen látott vendég Nagy-Britanniában, ők pedig a bányászok voltak. Magyarországon ezt a nehéz munkát megbecsülték, viszont az új országban az itteni bányászok nemigen akarták megosztani velük a lehetőségeket. Ebben az időszakban a bányászatra ugyanis nehéz idők jártak, tömegesen szűntek meg munkahelyek a tervezett atomreaktorok miatt. Érdekes egybeesés ugyanis, hogy Nagy-Britanniában 1956-ban nyitották meg az első civil felhasználású atomreaktort Sellafield-ben, Cumbria megyében.

A brit önkormányzatok azonban addig mentek, hogy magyar nyelvű újságot is nyomtattak a bányászok számára, melyben az egyéb munkalehetőségekről tájékozódhattak.

alt

Ezekben az években a szigeten szinte teljes volt a foglalkoztatottság, de a képzett munkaerőnek így is nagyon örültek. Az ide érkező magyarok nagy része gond nélkül integrálódott és lett hasznos tagja a társadalomnak, így a megsegítésükre fordított összeget később többszörösen is megszolgálták. Közülük csak nagyon kevesen tértek haza Magyarországra, ami az akkori politikai és gazdasági viszonyokat ismerve nem nagy meglepetés.

alt

  1. photo 1: static.origos.hu

  2. photo 2: d.ibtimes.co.uk

  3. photo 3: www.refugees1956.org

  4. photo 4: c1.staticflickr.com

  5. photo 5: i.dailymail.co.uk

  6. photo 6: flashbak.com

Benedek Ágota

Magyar idegenvezető Londonban. Ha velem sétálsz megmutatom London azon arcát amely az útikönyvekben nem szerepel, de izgalmasabb mint a ’hivatalos’ útvonal. :) www.facebook.com/idegenvezeteslondon

London

Subscribe to Idegenvezetés Londonban

Get the latest posts delivered right to your inbox.

or subscribe via RSS with Feedly!