A Templomos Lovagok kerek temploma Londonban

A mai bejegyzésben London azon részére kalauzollak benneteket, melynek neve Temple (azaz templom), ugyanis ez a városrész valójában egy bizonyos épületről kapta a nevét, amely nem más, mint a Templomos Lovagok kerek temploma mely a mai napig is áll.

Miért is annyira érdekes ez a templom és miben különbözik más templomoktól amelyek szinte számolatlanul találhatók London szerte? Egyrészt az alakja az amely eltér a szokványostól - ez ugyanis egy kör alakú templom - másrészről alapítói körül számos furcsa legenda kering. A templomos lovagokrol van tehát szó, egy a 12. század elején Jeruzsálemben kilenc lovag által alapított jelentéktelen lovagrendről, mely a ‘Krisztus szegény lovagjai’ néven kezdte a pályafutását.

alt

A lovagrend körüli számos történelmi rejtély kibogozását a rend történetének rövid áttekintésével kell hogy kezdjük, mivel csak így érthetünk meg később néhány fontos összefüggést. 1118-ban Jeruzsálemben kilenc francia lovag tett fogadalmat arra, hogy életüket a továbbiakban a szentföldi zarándokok oltalmazásának szentelik. A johanniták már a 12. század első évtizedében, mint betegápoló és katonai lovagrend, komoly befolyást szereztek a jeruzsálemi királyi udvarban, igy az újonnan alapított alig kilencfős szervezet, több mint jelentéktelen volt a gyarapodó „ispotályosok” mellett. II Balduin jeruzsálemi király azonban pártfogásába vette a „szegény lovagokat” – és a hagyomány szerint Salamon régi templomának területén adományozott székhelyet nekik, egy romos épületszárnnyal együtt, igy ekkortól kezdték el a „Templom lovagjainak”, vagy csak egyszerűen templomosoknak nevezni őket.

alt

Még két évtized sem telt el a kilenc alapító lovag eskütételét követően, amikorra már nagyon komoly befolyást szerzett a templomos rend. Egy pápai bulla kivette a rendet a püspökök joghatósága alól, teljes adómentességet biztosított számukra, és Róma püspöke lett a templomosok legfőbb patrónusa ami azt jelentette, hogy a pápán kívül senkinek sem tartoznak felelősséggel, és senki sem vonhatja felelősségre őket. De a „szegény lovagok” olyan többlet privilégiumot is kaptak a pápától, amellyel egyetlen más egyházi szervezet sem rendelkezett; nevezetesen kamatra kölcsönözhettek pénzt, amely a középkorban a hívő keresztényeknek tiltott dolog volt. Önként adódó kérdés, hogy miért szerezhettek ilyen különleges kiváltságot a templomosok a másik két nagy és befolyásos katonai renddel, a johannitákkal és a Jeruzsálemi Szentsír Lovagrenddel szemben?

A templomos rend legfőbb vezetője a Nagymester aki élethosszig tartó szolgálatot töltött be, s halálát követően összeült a káptalan, hogy új Nagymestert válasszon. E választó testület tagjai a tartományok – Nagymesterhez hasonló, de csak lokális kiterjedésű korlátlan hatalommal bíró – vezetői voltak, akik egyben tanácsaikkal is elősegítették a rend működését. Az általános helyettes a senechal volt, aki a legfőbb vezető távollétében hozzá hasonló jogokkal bírt. Az ezt követő legfontosabb szerep a marshalle volt, aki a hadi ügyeket felügyelte.

alt

A szerzetes és világi lovagokon túl - akik a templomos rendi keresztes sereg gerincét alkották - számos könnyű fegyverzetű tiszt, katona és káplán vett részt egy-egy hadjáratban. Ők nemesi ranggal általában nem rendelkeztek, legfőbb feladatuk az volt, hogy kettes-hármas csoportokban egy-egy lovaghoz csapódva segítsék, támogassák őt a csatában.

A templomosok jelvénye, amely több templomuk és katedrálisuk homlokzatán is megtalálható, két lovagot ábrázol, amint egy lovon ülve csatába indulnak. Szegélyén a következő körirat áll: “Sigillum Militum Xpisti” azaz “Krisztus katonáinak pecsétje”. A rend hivatalos jelmondata pedig így hangzik: “Non nobis, domine, non nobis, sed nomini tuo da gloriam” ami magyarul annyit tesz: “Nem miértünk, Uram, nem miértünk, hanem a Te nevednek dicsőségére”.

A rend legfőbb vezetőjét, a Nagymestert, általában fehér tunikában és fehér köpenyben ábrázolják, amely köpenyen vállrésznél a jellegzetes – a kelta keresztből eredeztethető - templomos jelvény, a vörös kereszt szerepel. A kereszt formája koronként változott, s vagy egy tucat olvasható ki a különböző forrásokból. Emellett használatos volt, bár ritkán, fekete és barna köpeny is. Kezében mindig ott tartotta a Nagymester az abacust, a pálcát, amelynek felső része egy kör alakú, keresztet ábrázoló formában végződött.

A templomos lovagok, hasonlóan a Nagymesterhez, fehér tunikában, de sodronyinggel is felvértezve indultak a csatába. Azok a lovagok - akik bár a templomosok seregében szolgáltak - de nem nemesi származásúak voltak, barna viseletet hordtak. Fejüket vas fejfedővel, testüket pajzzsal védték, amelyen a vörös kereszt szintén ott díszelgett. A lovagcsapat egyik legfőbb jelképe a bauceant volt, egy vízszintesen osztott, fekete-fehér alapú zászló, amelyben kezdetben fekete, majd a későbbiekben vörös kereszt állt.

alt

A rend viharos gyorsasággal terjeszkedett, 2 éven belül jelentős befolyást szerzett Franciaországban, és 10 éven belül megjelentek Skóciában is, ahol I. David skót király elit katonaságává váltak. A hálás uralkodótól jelentős birtokokat és komoly kiváltságokat kaptak hadi szolgálataikért cserébe.

A templomos rend a 13. század közepén élte a fénykorát, egész Európában hatalmas birtokokkal, és ami talán még fontosabb, nagyon komoly politikai befolyással rendelkeztek. A kapott pápai privilégium alapján vagyonukat ügyesen befektetve, kiterjedt pénzügyi műveletekbe és hitelezési tevékenységbe fogtak, néhány évtized alatt szinte valamennyi európai udvar eladósodott a templomosoknak.

alt

Kevéssé ismert, hogy a templomosok vezették be az első pénzhelyettesítő értékpapírt, a váltót is, ami annyit jelentett, hogy ha az utazó elindulás előtt a pénzét letétbe helyezte egy templomos rendház által működtetett pénzváltónál, az erről kiállított elismervényt Európa és a Szentföld bármelyik más templomos „bankjában” kiválthatta, elkerülve ezzel, hogy a középkorban egyáltalán nem ritkaságszámba menő útonállók kifoszthassák.

A templomosok addigi stabil helyzetében az 1200-as evek végén következett be érzékelhető változás, amikor IV. (Szép) Fülöp francia király, akinek a sok hadakozástól és költségesen könnyelmű, felelőtlen udvari életvezetése miatt üresen kongott a kincstára, fejébe vette, hogy megkaparintja a templomosok vagyonát.

alt

Mivel a lovagrend pápai oltalom alatt állt, megfelelő, és az egyházfő által sem kifogásolható indokot kellett találni a történelem első nagy koncepciós perének előkészítéséhez, igy a kieszelt vád az egyház elárulása, bálványimádás és eretnekség lett.

Akkoriban köztudott volt, hogy a templomosok a Szentföldön számos különlegesen érdekes ereklye és misztikus tárgy, dokumentum birtokába kerültek, melyekről késobb még szót ejtek.

Gondos előkészületek után, 1307. október 13-án pénteken (ekkortól számít egyébként az európai kultúrkörben a péntek 13 szerencsétlen napnak), ezen a napon szervezett akció keretében Fülöp emberei az egész ország területén egyidejűleg elfoglalták a templomos rendházakat és lefogták a mit sem sejtő lovagokat. A rendtagokat bebörtönözték, és kínvallatással igyekeztek kicsikarni belőlük a koholt vádak beismerését, de csak kevesen törtek meg, akik viszont ellenálltak, mind máglyán végezték, mint eretnekek.

alt

Jacques de Malay-t a templomos lovagok nagymesterét hét évvel később, 1314-ben égették meg. A máglyára lépő nagymester mind Fülöpöt, mind a pápát és vádlóját, hazugságaik miatt megátkozta. Tény és való, hogy egy év elteltével, már egyikük sem volt az élők sorában.

Mielőtt magáról a londoni templomról esne szó, meg kell említsünk néhány nagyon furcsa tényt a templomosok múltjábol, mint például hogy noha a lovagok a zarándokok kísérésére és oltalmazására tettek fogadalmat, mégsem ismerünk semmilyen olyan korabeli dokumentumot, amely arra utalna, hogy valaha is eleget tettek volna e vállalásuknak. A kutatoók szerint Salamon temploma, ahol a lovagrend az első időkben tanyát vert, legendás kegytárgyak, így többek között a menóra, és a Mózes kőtábláit őrző frigyláda otthona is volt és talán magát a misztikus Szent Grált is egy ideig a templom romjai közt rejtegették.

alt

A lovagok rögtön azt követően, hogy a királyi kegy jóvoltából birtokukba vehették a templom területét, a nyilvánosság elől leplezett ásatásokba fogtak, de hogy mit találhattak azt a mai napig homály fedi. A legenda szerint számos értékes ereklye és hatalmas értékű aranykincs, valamint az ókeresztény, sőt korábbi időkből származó különleges iratok kerültek a templomosok birtokába, igy – többek között – a templomosok őrizték a Krisztus halotti gyolcsának tartott és mind a mai napig parázs tudományos vitákat kiváltó torinói leplet, emellett birtokukban volt a Krisztus képmását őrző Veronika kendő, valamint Krisztus keresztjének egy darabja is. Érdekességként megemlíthetjük, hogy egy időben a templomosok birtokolták az 1222-es magyar Aranybulla egy példányát is.

Annak ellenére, hogy a kapzsi Fülöp jelentős értékű templomos vagyont kaparintott meg a koholt eretnekség vádjával, nagy bosszúságára a királyi katonaság által lefoglalt és feldúlt párizsi központból semmi sem került elő a szóbeszéd szerint ott őrzött legendás bibliai relikviákból és különleges kincsekből. Mind a mai napig élő legenda, hogy e titokzatos relikviákat néhány lovagtestvérnek az utolsó pillanatban sikerült kicsempésznie Párizsból, és Skóciába menekíteni. Az „skót kapcsolat” Dan Brown világhírű regényében a Da Vinci kódban is felbukkan, de vajon miért éppen Skócia?

A templomosok nagyon korán, már 1128-ban megjelentek a brit szigeteken. I. David skót király udvarában rövid idő alatt komoly befolyást szereztek, és a királytól jelentős birtokadományhoz jutottak. Két jelentősebb székhelyet alakítottak ki Skóciában, angliai központjukat pedig a mai London területén lévő Temple városrész környékén rendezték be. Amikor Fülöp szétverte a lovagrendet, a pápai dekrétummal szemben senki sem dacolhatott így a templomos rend utolsóként Angliában is feloszlatásra került. A francia sorstársaiknál szerencsésebb angol templomosok, ezt követően legnagyobb részt a johannita rendbe azaz a kórházas lovagok rendjébe olvadtak be. Ha volt mit menteniük Fülöp mohó és vérszomjas kapzsisága elől, annak biztos mentsvára valóban csak Anglia lehetett azokban az időkben.

De vajon, hová kerülhettek a Párizsból kimenekített titokzatos relikviák? A történelmi legendáriumban lehetséges helyszínként a skóciai Rosslyn és a mai londoni szerepelnek. Rosslyn neve minden bizonnyal ismerősen cseng azok előtt, akik olvasták Brown regényét, a Da Vinci kódot. Az angliai templomosokkal szoros kapcsolatban álló Saint Clair (a későbbiekben Sinclair) család ősi birtokán Rosslyn-ban áll az a kápolna, amelyet sokan a templomos kincsek rejtekhelyének tartanak.

alt Rosslyn kápolna, Skócia

A kápolna a Sinclair család temetkezési helye volt, egykori feljegyzések szerint, a kripta lejárata a kápolna hátsó bejáratának a közelében volt. 1837-ben, amikor a család egyik tagja, felelevenítve az ősi szokásokat, az elhagyatott templom kriptájába szeretett volna temetkezni, a hosszú keresgélés ellenére sem találták meg a lejáratot es azt mind a mai napig nem sikerült felfedezni, emiatt többen úgy vélik, hogy a kripta valójában egy olyan rejtett földalatti terem, amelyben a templomosok kincseit, sőt magát a Szent Grált is elrejtették.

A teóriának azonban több szépséghibája van, az első és legfontosabb azonban megiscsak az hogy az 1450-es években amikor Rosslyn épült, már több mint két évszázad telt el a templomos rend feloszlatása óta. Amíg Rosslyn esetleges templomos kapcsolata pusztán feltételezés, addig – ezzel szemben-, ma is Temple városkában áll Anglia egyetlen, bizonyítottan a lovagok tulajdonában volt apátsági templomának romja.

Most pedig vessünk egy pillantást a lovagrendhez bizonyíthatóan kapcsolódó Temple-ben található körtemplomra.

alt

Előzetesen érdemes tudni, hogy a Seaton család tagjai, akik szoros kapcsolatban álltak a skociai Sinclair klánnal és a templomos lovagokkal - sőt közülük többen a rend tagjai is voltak - a londoni Temple környékén rendelkeztek birtokokkal. Temple-ben elevenen élő hagyomány, hogy a Párizsból kimenekített kincseket az apátság területén rejtették el a templomos lovagok.”Fordítsd tekintetedet a tölgy és a szil felé, és meg fogod találni a rejtett milliókat” – tartja egy napjainkig ismert környékbeli középkori mondás, amely sokak szerint az itt elrejtett templomos kincsekre utal.

London belvárosában, az irodaházak és a szerkesztőségek között terül el a különös Temple negyed: a templomos lovagok egykori rendházának területén ma ügyvédekkel, joghallgatókkal találkozhatunk, valamint a klinkertéglás épületek között található Anglia egyik legszebb román kori temploma, és természetesen több gondozott és gyönyörű kert is.

alt

A templomos lovagok, ahogyan azt mar emlitettem korabban, a 12. században telepedtek meg a Fleet street és a Temze közötti, a folyó felé enyhén lejtő területen. Felépítették templomukat és rendházukat, mignem 1312-ben azt elkobozták tőlük és a Johannita lovagoknak adták. 1541-ig volt az ő birtokukban, mikor VIII. Henrik ugy növelte a királyi vagyont, hogy szerezetesrendeket oszlatott fel és ingatlanaikat magáévá tette. 1609-ben I. Jakab kiraly a jogászoknak adta a területet, így végül itt alakult meg a négy londoni jogászkollégium közül kettő, az Inner Temple és a Middle Temple. A jó angol hagyományok szerinti működést a második világháború zavarta meg: a Luftwaffe ezt a területet is szinte teljesen megsemmisítette - az újjáépítés a hatvanas évekig tartott.

Ma újra a jogászoké a környék, a kollégiumok mellett ügyvédi irodák, jogi könyvtárak, kamarák találhatók itt. A negyedhez a bejáratot nem könnyű megtalálni, de nektek most elárulom, hogy a Fleet Streetről kell bemenni. A Fleet Streeten több régi, favázas ház áll újabb kori társai között, az egyiknek a kapuja alatt van a bejáró, majd a kapualjból hosszú sikátor vezet a "jogászbirodalomba.

alt

A Temple Church, azaz a lovagok régi temploma, az öt angol középkori körtemplom egyike, a másik négy Cambridge-ben, Northampon-ban, Maplestead-ben és Ludlow-ban található. A templom előtt álló oszlopon egy templomos jelképet láthatunk: a lovukat egymással megosztó lovagokat. Meglepő, de csak 2000-ben állították ezt a szobrot, méghozzá pont azon a helyen, ahol az 1666-os nagy londoni tűzvészt megállították. A templomosoknak korábban Holborn városrészben már volt egy kisebb, szintén kerek alapú templomuk, de onnan átköltöztek a jelenlegi helyszínre. Az 1666-os nagy londoni tűzvész után Sir Christopher Wren újította fel az épületet, és ekkor került bele az orgona is.

A templom alapvetően egy 1170 körüli rotundából és egy 1240-ben hozzáépített hosszhajóból áll. A körtemplom az egyik legmisztikusabb épületforma, hiszen eredete több ezer évre nyúlik vissza. A középkorban a világ mintájára a tökéletes templomot is kör alaprajzúnak képzelték, különösen, miután a keresztes lovagok hírét hozták, hogy Jeruzsálemben is ilyen áll Krisztus sírja felett.

alt

A templomba belépve az első és legmeghatározóbb élmény az a kilenc életnagyságú kőből faragott élethű szobor, mely a legenda szerint a templomos lovagrend alapítóit hivatott megörökíteni és amelyek a földön fekve vannak elhelyezve. Valójában a kifaragott lovagok nem feltétlen voltak az alapítók között, ők valószínűleg olyan emberek akik csupán pénz vagy befolyás árán kaphattak kőből faragott öröklétet. A 9 személy közül 5-öt már sikerült is azonosítani. A kőszobrok keresztbe tett lábának legendája szerint akiket így ábrázoltak, azok a Szent Földön háborús eseményekben vettek részt, de egyelőre ez a legenda nem nyert még megerősítést, sőt az azonosítottak közül többekről bizton állíthatjuk, hogy életükben ők biztosan nem csatáztak. Sajnos a szobrok meglehetős károkat szenvedtek, mikor 1941-ben a második világháború alatt egy bomba robbant az éplületben, de szerencsére nagy részüket sikerült restaurálni. A valódi alapító lovagokat megörökítő mementókat sajnos szinten nem láthatjuk a templomban, elpusztításra kerültek, mikor Fülop korában a lovagrendet megsemmisítésre ítélték.

A templomosok története egyáltalán valójában kevésbé misztikus, korabeli céljaik, kapcsolatrendszerük nagyon is racionális, gyakorlati alapokon nyugodott, éppúgy, mint szervezetük feloszlatása. Történetük érdekek és érdekellentétek mentén alakult, szoros összefüggésben a középkori világi és egyházi hatalom egymáshoz való viszonyával.

  1. i.pinimg.com

  2. thenypost.files.wordpress.com

  3. www.ancient-origins.net

  4. media.port.hu

  5. www.1000flags.co.uk

  6. thetemplarknight.com

  7. timedotcom.files.wordpress.com

  8. www.ancient-origins.net

  9. cdn.tourradar.com

  10. c1.staticflickr.com

  11. media-cdn.sygictraveldata.com

  12. alondoninheritance.com

  13. humphrysfamilytree.com

Benedek Ágota

Magyar idegenvezető Londonban. Ha velem sétálsz megmutatom London azon arcát amely az útikönyvekben nem szerepel, de izgalmasabb mint a ’hivatalos’ útvonal. :) www.facebook.com/idegenvezeteslondon

London

Subscribe to Idegenvezetés Londonban

Get the latest posts delivered right to your inbox.

or subscribe via RSS with Feedly!