A Nemzetközösség, azaz a Commonwealth of Nations

Valószínűleg a legtöbben már hallottátok a Commonwealth kifejezést, de meglehet, hogy a valódi jelentésével nem feltétlen vagytok tisztában, ezért most megnézzük, hogy pontosan miről is szól ez az egész.

A hivatalos meghatározás szerint a Commonwealth of Nations (Nemzetközösség) egy olyan nemzetközi szervezet, amelyet túlnyomórészt az egykori Brit Birodalomból kivált független államok hoztak létre 1949-ben, jelenleg 56 szuverén állam a tagja.

Tulajdonképpen a szervezet már korábban is létezett, mert eredetileg 1926-ban alakult meg British Commonwealth of Nations (Brit Nemzetközösség) néven, de ezen formájában a II. világháború után veszítette el jelentőségét, egészen pontosan 1947-ben, amikor az addig angol gyarmat India visszanyerte függetlenségét, és a brit gyarmati birodalom is felbomlott.

A Nemzetközösség 56 tagországa itt lent található, zárójelben a legutolsó csatlakozásuk időpontja, mert van egy néhány közöttük aki kilépett majd újra belépett a csoportosulásba (*).

Antigua és Barbuda (1981)
Ausztrália (1931)
Bahama-szigetek (1973)
Banglades (1972)
Barbados (1966)
Belize (1981)
Botswana (1966)
Brunei (1984)
Ciprus (1961)
Dél-Afrika (1994)*
Dominikai Közösség (1978)
Fidzsi-szigetek (2006-ban felfüggesztve)
Gabon (2022)
Gambia (2018)
Ghána (1957)
Grenada (1974)
Guyana (1966)
India (1947)
Jamaica (1962)
Kamerun (1995)
Kanada (1931)
Kenya (1963)
Kiribati (1979)
Lesotho (1966)
Malajzia (1957)
Malawi (1964)
Maldív-szigetek (1982)
Málta (1964)
Mauritius (1968)
Mozambik (1995)
Egyesült Királyság (1931)
Namíbia (1990)
Nauru (1999)
Nigéria (1999)*
Pakisztán (2008)*
Pápua Új-Guinea (1975)
Ruanda (2009)
Saint Kitts és Nevis (1983)
Saint Lucia (1979)
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek (1979)
Salamon-szigetek (1978)
Seychelle-szigetek (1976)
Sierra Leone (1961)
Srí Lanka (1948)
Szamoa (1970)
Szingapúr (1965)
Szváziföld (1968)
Tanzánia (1961)
Togo (2022)
Tonga (1970)
Trinidad és Tobago (1962)
Tuvalu (1978)
Uganda (1962)
Új-Zéland (1931)
Vanuatu (1980)
Zambia (1964)

Mivel a Nemzetközösség alapvetően az egykori Brit Birodalomhoz kapcsolódik (bár Gabon, Mozambik, Ruanda és Togo sohasem volt brit gyarmati birodalom) így a mai napig a mindenkori brit uralkodó a vezetője, aki jelenleg III. Károly király.

Ez a közösség ma már szabad társulás, az operatív ügyeit pedig a főtitkár intézi, aki jelenleg a 6. a sorban, a neve Patricia Janet Scotland, aki a skót Asthal bárónője, és egy dominikai-brit családból származik. Pozícióját 2016 óta látja el, mint első női főtitkár.

Maga az, hogy a közösség vezetője III. Károly király, semmilyen hatalommal nem jár az adott tagállamokban, habár a történelem nyomán a közösségbe tartozik 15 olyan állam is, akik a brit uralkodót ismerik el saját uralkodójukként, ezek a következők:

Ausztrália
Kanada
Új-Zealand
Antigua és Barbuda
Bahama-szigetek
Belize
Grenada
Jamaica
Pápua Új-Guinea
Saint Kitts és Nevis
Saint Lucia
Saint Vincent és Grenadine-szigetek
Solomon szigetek
Tuvalu
Egyesült Királyság

A Nemzetközösségen belül köztársaságok és önálló monarchiák is megtalálhatóak, ezen utóbbiak Brunei, Lesotho, Malajzia, Szváziföld és Tonga.

Ennek az 56 országnak az együttes lakosságszáma 1,7 milliárd, ami a világ lakosságának majd negyede, összes területük a világ területének mintegy 21%-a, a világ összes GDP-jének pedig mintegy 16%-át ők állítják elő.

Érdekes, hogy bár korábban a Brit Birodalomhoz tartoztak, Egyiptom, Mianmar, Szudán, Szomália, Bahrein, Kuwait, Jordánia, Omán és Irak sosem kérte a felvételét a közösségbe. Ugyanígy az Egyesült Államok volt 13 keleti parti gyarmati területei sem, de ők ezt nem is tehetnék, mivel az amerikai alkotmány ilyen részleges csatlakozást teljességgel kizár.

Valamint itt van Hongkong különleges státusza is, akik ugye 1997-ben nyerték vissza függetlenségüket a britektől, de ezután Kína különleges közigazgatási területévé váltak, így önállóan csatlakozni szintén nem tudnak.

Érdekesség azonban, hogy Jemen, Kambodzsa és a Palesztin Nemzeti Hatóság tagfelvételi kérelmének elbírálása pedig jelenleg is folyamatban van.

Na de miért is gyűlnek össze ezek a földrajzilag is egymástól távol lévő országok, ebben a nemzetközi szervezetben? Elsősorban azért, hogy a különböző gazdasági és politikai hátterű államoknak lehetőséget teremtsenek a szorosabb, és egyenlő alapokon nyugvó kapcsolatra a gazdaságban, a demokrácia és az emberi jogok előmozdításában valamint a jó kormányzati gyakorlatok terjesztésében.

Természetesen ennek a tagságnak előnyei és hátrányai is vannak az egyes tagállamok szempontjából.

Előnye lehet, hogy a tagok egymás között szorosabb politikai és gazdasági kapcsolatokat ápolnak, ami segítheti a fejlődésüket és a stabilitásukat. Különböző kultúrális és oktatási csereprogramokat szerveznek, ösztöndíjakat biztosítanak a diákoknak. Külön kereskedelmi megállapodásokat kötnek egymás között, valamint a fejlődő országoknak különböző támogatásokat is biztosítanak.

Hátránya lehet, hogy bár a tagok egyenlőnek tekinthetők de az Egyesült Királyság politikai és gazdaségi befolyása még mindig jelentős, ami egyes országokban jobban érezhető. Az egyenlőségük ellenére jelentős gazdasági és életminőségbeli különbségek vannak a tagok között és a közösség döntései sem mindig kötelező érvényűek az egyes tagországok számára, így a közös döntések és az ezzel járó együttműködés is eltérő lehet. Az országok vallási és kultúrális háttere is meglehetősen vegyes, ami alkalmanként feszültségekhez vezethet.

A Nemzetközösség tagállamai 4 évente tartják a Nemzetközösségi Játékokat (Commonwealth Games), amely a világ második legnagyobb sporteseménye az Olimpia után. Legközelebb 2026-ban 23. alkalommal kerül majd erre sor Glasgow-ban.

A Nemzetközösség Napja (Commonwealth Day) korábban május 24-e volt, a néhai Viktória brit királynő születésnapja, de ez azóta változott és ma már a dátum minden év március második hétfője.

Ezen a napon világszerte, így Londonban is nagyszabású ünnepségeket tartanak, többek között a Brit Királyi Légió (The Royal British Legion) is megemlékezést szervez, hogy emlékezzenek azokra a milliókra, akik az I. világháború óta a brit fegyveres erők kötelékében harcoltak.

Emellett számos rendezvényt is tartanak világszerte, közösséghez kapcsolódó polgári és hitéleti összejövetelekkel, iskolai megemlékezésekkel, ünnepélyes zászlófelvonásokkal és kulturális eseményekkel.

Londonban a Nemzetközösség Titkársága (Commonwealth Secretariat) ünnepélyes fogadást ad a tagállamok képviselőinek, a Westminster Abbey-ben pedig egy élénk, több vallást is megjelenítő istentisztelettel ünnepli a Nemzetközösség sokszínűségét és egységét. A Westminster Abbey egyébként már 1970 óta a központi helyszíne a Nemzetközösségi Nap eseményeinek.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
X (korábban Twitter): @Idegenvezetes_L