A londoni Hampton Court Palace középkori konyhája

A londoni Hampton Court Palace középkori konyhája

Hampton Court Palace az egyik legnagyobb és legszebb királyi palota Londonban és annak környékén, egészen pontosan a város nyugati részén, Richmond városrészben.

A palotát eredetileg Wolsey bíboros, egy hentes fia építette, aki kalandos életútja során VIII. Henrik főminiszterévé emelkedett. Rezidenciájának pompája elkápráztatta kortársait, de amikor megromlott a viszonya az uralkodóval, átadta a palotáját a királynak abban a hiú reményben, hogy ez majd megmentheti a kapcsolatot közöttük. Nem így történt, azonban VIII. Henrik 1529-ben nekiállt a palotát még grandiózusabbá tenni, azon belül is elsősorban a konyhát, mert meg kellett oldani a majd 1200 fős királyi udvar ellátását.

DiscoA340, CC BY-SA 4.0 <https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0>, via Wikimedia Commons

Maga az építkezés majd három éven keresztül folyt, a központi konyha méretét megkétszerezték, az udvarban számos további előkészítő helyiséget alkítottak ki, valamint a pékség is kikerült a főépületből, elsősorban tűzbiztonsági szempontok miatt. Az új konyha végül majd 50 különböző helyiségből és három pincéből álló komplexum lett.

Az alapanyagok beszerzésének felügyeletét a Clerks of Greencloth tagjai (azaz tükörfordításban a Zöld terítő hivatalnokai) látták el, nevük pedig onnan származik, hogy az asztalok melyeken dolgoztak, durva zöld színű posztóval voltak letakarva. Irodáik a konyha felé vezető kapuk fölött voltak, így akár az ablakból is ellenőrizni tudták a ki- és beszállított áruk mozgását.

DiscoA340, CC BY-SA 4.0 <https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0>, via Wikimedia Commons

Ez a hatalmas konyha csak az udvartartást látta el természetesen, az uralkodónak magának egy másik, biztonságos helyszínen készítették a fogásokat, egészen pontosan az uralkodó lakosztálya alatti privát konyhán.

Az udvartartás a legtöbb esetben a nagyteremben étkezett, ahol alkalmanként 300 fő tudott leülni, az udvarban viszont szezontól függően legalább 600 ember szolgált, így minden alkalommal minimum kétszer kell teríteni. Négy fő kapta egy tálban az adagjait, melyet azután maguk között elosztottak.

VIII. Henrik idejében már meglehetősen sokféle zöldséget ismertek az angolok, azonban az étkezésük alapját mégiscsak a különböző húsok tették ki. Évente a palotában elfogyott nagyjából 1240 ökör, 8200 birka, 2330 őz, 760 borjú, 1870 disznó és 53 vaddisznó. Ezeket az állatokat elsősorban roston forgatva készítették, ritkábban főzve.

NH53, CC BY 2.0 <https://creativecommons.org/licenses/by/2.0>, via Wikimedia Commons

Hogy ki hány fogást kaphatott attól függött, hogy hol állt a palota hierarchiájában. A szolgálóknak 4 járt, míg a királyi kamarásnak már 16, melyet két részletben szolgáltak fel számára, melyet természetsen nem fogyasztott el teljesen, a maradékot a rangban alatta állók még megkaphatták. A palota végleges maradékait pedig a kerítésnél tanyázó koldusok között osztották szét a nap végén.

A palotában minden a rangsor szerint működött, még az is, hogy ki milyen fajta kenyérhez juthatott. A legjobb minőségú lisztből az elöljáróknak sütöttek, míg a szolgálók rangjuk szerint jóval alacsonyabb alapanyagokból készített kenyereket fogyasztották.

Attól függően hogy melyik évszakban jártak avagy volt-e éppen bármilyen vallási ünnep, az meghatározta azt is, hogy milyen ételeket készítettek a konyhán. Mivel akkoriban még nem volt lehetőség fagyasztott tartósításra és a szállítási idők is hosszúak voltak, a konyhán elsősorban szezonális alapanyagokkal dolgoztak. Friss zöldségek és gyümölcsök egyértelműen a nyári hónapokra voltak csak jellemzőek, vallási okokból pedig tartózkodtak a húsfogyasztástól böjt idején, péntekenként, szerdánként és szombatonként. Ilyen napokon halat fogyasztottak melyet vagy a tengerpartról szállítottak sós vizes hordókban, avagy a palota kertjében lévő halastavakból halászták.

Étkezések idején a megfelelő etikett mindenkitől elvárás volt, többek között a fogások közötti kézmosás valamint az is hogy nem könyököltek az asztalra.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az  "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf