Londonban a Borough Market és a London Bridge közelében található egy aprócska temető, mely csak a köz összefogása okán létezik még a mai napig is. A temető nem csak mérete miatt, de története és az ide eltemetettek miatt is különleges. Ahhoz azonban hogy megismerjük szomorú történetét, szükség van egy kis időutazásra.

alt

1107-ben Winchester püspöke jókora területet kapott az uralkodótól a Temze déli partján, a mai Borough/Southwark városrészben. Ez a birtok nem tartozott a City, azaz az ’régi’ London joghatósága alá így itt olyan dolgok is megengedettek voltak, amik máshol nem. Ezen a területen működött a korabeli szórakoztatóipar: itt voltak a színházak, errefelé felléphettek a mutatványosok, cirkuszosok, de a joghézag miatt titkon több bordélyház is üzemelt, melyeket brothel néven emlegettek. A bordélyok működését azután 1161-ben II. Henrik király engedélyhez kötötte valamint működésüket szabályozta, a területen pedig Winchester püspöke lett a felügyelő, ő szedte a pénzt a nyilvános házak engedélyeiért és hozzá folyt be az adó is amelyet fizettek. Az örömlányokat ezért a nép „Winchester libáinak” azaz eredetiben ’Winchester Geese’-nek kezdte hívni.

alt

Rájuk emlékezik ez a helyi versike is: ’Southwark libájának születtem, köszönöm, én Máriám, szentem! Püspököd miatt megteszem, hogy a lábam szétteszem!’

alt

Amikor az örömlányok meghaltak - hiába hoztak jelentős bevételt a püspöki birtoknak - a bűnös életmódjuk miatt nem lehetett részük egyházi temetésben. Akkoriban a temetők mind a templomok mellett voltak, így a bűnös lelkek kiszorultak még a sírkertekből is, őket valamivel távolabb, egy megszenteletlen földterületen hantolták el. A bűnösök temetőjét 1853-ban bezárták, mivel addigra a parcellák teljesen megteltek, majd néhány évvel később a területet egy építési vállalkozó tervezte felvásárolni. A környékbeliek élesen tiltakoztak ez ellen, így a terv meghiúsult és a furcsa kis sírkert ma is a régi helyén áll.

alt

alt

Az 1990-es években elindult Londonban a Jubilee Line metróvonal kibővítése, a nyomvonal mentén pedig számos helyen ásatásokat kellett végezni. A londoni régészek több mint nyolc éven át dolgoztak a területen, amit addigra már Crossbones néven emlegettek. A munka során azt nyilatkozták, hogy a sírkert rendkívül zsúfolt lehetett, a holttesteket annak idején egészen egyszerűen egymásra dobálták, szinte semmire sem figyeltek. A vizsgálatok pedig kiderítették, hogy az áldozatok halálát részben TBC, himlő, csontritkulás és vitaminhiány okozta. A talált maradványok harmada csecsemőkre utalt, a felnőttek zöme azonban fiatal, a harmincas éveiben járó nő lehetett.

Később emléktábla is került a bejárat mellé a névtelen halottak tiszteletére, a kaput pedig szalagok, virágok, üzenetek, színes harisnyák díszítik, amiket az erre járó látogatók helyeznek el.

Crossbones temető hivatalos oldala

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota