A Királyi Csillagvizsgáló Londonban: King’s Observatory
Ha most arra számítotok, hogy a Greenwich városrészben található királyi csillagvizsgálóról olvashattok, akkor előre szólok, hogy ez a bejegyzés nem arról szól, hanem egy másik londoni csillagvizsgálóról, amiről talán még nem is hallottatok.
Ez a szóban forgó csillagvizsgáló III. György király (uralkodott: 1760-1820) számára épült, a város nyugati felén, Richmond városrészben, az Old Deer Parkban. Maga a négyzet alaprajzú épület egy nagyobbacska zöld terület közepén álldogál, egy golf klub közvetlen szomszédságában.
Az épület legfelső szintjén, a kupolában ma is áll a teleszkóp, amellyel 1769. június 3-án például a Vénusz bolygó Nap előtti átvonulását követték figyelemmel. Ez azért is volt akkoriban nagyon fontos dátum, mert a korabeli csillagászok az ekkor megejtett méréseikkel pontosabban meg tudták határozni, hogy mekkora is lehet a naprendszerünk, valamint közelítőleg azt is ki tudták számolni, hogy mekkora a távolság a Föld és a Nap között.
Érdekes módon maga az uralkodó is meglehetősen érdeklődött a csillagászat tudománya iránt, így az obszervatórium megtervezését a neves angol építészre, Sir William Chambersre bízta. Chambers korábban találkozott már Anders Celsius svéd csillagásszal - aki 1740-ben a svédországi Uppsala Obszervatóriumot is tervezte - így vele konzultálva készítette el a terveket.
Maga az obszervatórium az épület legkeskenyebb, egyszemélyes lépcsőjén keresztül érhető el, valamint maga a terem is igen aprócska ahol a teleszkóp áll, mégis 1769-ben a Vénusz megfigyelése alatt III. György király 14 másik emberrel álldogált itt és vizslatta az eget.
Az épület azonban a csillagvizsgálás mellett más célokat is szolgált III. György uralkodása alatt, ugyanis volt itt pl. iskola a királyi család gyermekei számára, de emellett komoly tudományos tárgy gyűjteménye is volt a matematika és a természetrajz témaköréből, sőt az uralkodó németországi bányákból származó ércgyűjteményét is itt helyezték el.
Emellett egy komoly óragyűjtemény is helyet kapott a falak között, amelynek egyik kiemelkedő darabja volt a Benjamin Vulliamy királyi órás által készített kimagaslóan pontos óraszerkezet. Ez a szerkezet annyira megbízhatónak bizonyult, hogy III. György udvarában ehhez az órához mérték a pontos időt, mely funkciót azután később átvette Greenwich.
Az épület ebédlőjében a falon egy nagyon izgalmas nagy méretű tapétát találhatunk, amely Alexander Hume (1726-1794) angol tengerészkapitány és az East India Company (EIC) kereskedőjének megrendelésére 1772-ben készült festmény alapján került kivitelezésre. A képen Hong Kong egy kellemes, csendes részletét láthatjuk, ám érdekes módon a festmény elkészülte után egy hónappal egy rendkívül heves tájfun pusztított a helyszínen, a felkorbácsolt tenger az összes környékbeli gyárat elöntötte, a kikötött hajókat és csónakokat halomra törte melyek nagy része elsüllyedt, sokszor a legénységgel együtt.
A király halála után, egészen pontosan 1840-ben, Viktória királynő uralkodása alatt (1837-1901) a Királyi Obszervatórium királyi kézből a British Association for the Advancement of Science-hez (azaz a Brit Tudományfejlesztési Szövetséghez) került, majd 1871-ben a Kew Committee of the Royal Society felügyelete alá került, ekkoriban csak mint Kew Observatory (Kew Obszervatórium) néven emlegették. Még később a kormányzathoz tartozó épület lett, ezután néhány cég irodája, ma pedig érdekes módon bérelhető magánlakás, amellett hogy a National Heritage (Nemzeti Örökség) része. Az épületet 2019-ben havi £50 000 (azaz akkori értéken kb. 20 000 000 Ft) havi összegért lehetett bérelni.
Szerencsénkre évente néhány hónapra, az egykori királyi obszervatórium ajtajai megnyílnak és korlátozott számban ugyan, de lehetőség van a történelmi épületet körbejárni és még a kupolába is felmászni, ahol a híres teleszkópot is megcsodálhatjuk.
Mivel magánlakásról van szó, a látogatáshoz eldobható cipővédőket osztanak ki, így ha mennétek, mindenképpen lapos cipőben tegyétek.
Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com
Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf
Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
X (korábban Twitter): @Idegenvezetes_L