A brit koronázás titkai: a koronázás szakralitása

II. Erzsébet királynő 2022. szeptember 8-i halála után a megüresedett trón első szülött fiára Károlyra szállt, aki ekkor 73 éves volt. A brit szokásjog szerint az uralkodói státusz és a koronázás nem függ össze közvetlenül, ugyanis az uralkodó halála utáni első másodpercben kijelölt utódja teljes jogon uralkodója lesz az országnak.

Károly választott nevén, mint III. Károly uralkodik azóta is, a koronázási szertartásra pedig 2023. május 6-án kerül majd sor. Időben azért ilyen későn, mert a nagyszabású esemény megszervezése, a vendégek meghívása, fogdása és biztonságuk garantálása meglehetősen sok szervezést igényel.

Természetesen minderre léteznek már protokollok, de mert a koronázást az egész világon élőben követhetik majd az érdeklődők, egy szemernyi porszem sem kerülhet a gépezetbe, ehhez pedig sok ember összehangolt munkájára lesz szükség.

Egy uralkodó koronázása minden időben és helyen szakrális eseménynek számít, azaz isteni beavatásnak, melynek pontos forgatókönyve van, ahol minden tárgynak, mozdulatnak és mondatnak jelentősége van.

Angliában az első koronázás 973-ban történt, amikor az angolszász Edgar került trónra, a ceremóniára pedig Bath-ban került sor. 1042 óta a koronázás minden esetben a londoni Westminster Abbey-ben történik, III. Károly pedig a 40. uralkodó akinek a fejére itt kerül fel a korona, valamint ő lesz minden idők legidősebb koronás fője, mivel 74 évesen koronázzák majd.

Egészen II. Erzsébet koronázási ceremóniájáig az 1042 óta betartott majd 3 órás szakrális rend változatlan maradt, azonban III. Károly döntése alapján az ő esetében egy rövidített szertartásra kerül majd sor. Szakralitás kérdésében ez számos gondolatot felvet, ugyanis egyelőre még nem teljesen világos, hogy mely mozzanatok maradnak majd ki.

Egészen a legutóbbi, azaz II. Erzsébet 1953. június 2-i koronázásáig a következő rendet tartották.

A ceremóniát egyedül a mindenkori Canterbury érsek vezényelheti, így az ő feladata a beavatás előtt az uralkodó bemutatása és annak elfogadtatása (Recognition) a megjelentek előtt, akik ezt "God save the King/Queen!" (azaz Isten óvd a Királyt/Királynőt!) felkiáltással meg is tesznek.

Ezután az uralkodó leteszi esküjét, hogy hűségesen, igazságossággal és irgalmassággal kormányoz, támogatja az evangéliumot, és megtartja az Egyház tanításait.

Csak ezek után kerülhet sor a ceremónia spirituálisabb részére, azaz a kenet feladására és a koronázásra. A kenet feladását szent olajjal végzik, ami a teljes ceremónia legünnepélyesebb és legszentebb pillanata, azonban ezt a jelenlévő kíváncsi szemek elől elrejtve végzik.

A kenetet a Canterbury érsek adja, azaz az illatos szentelt olajjal megkeni az uralkodó kezeit, mellkasát és homlokát, mialatt az uralkodó az ősi koronázó székben foglal helyet és feje fölé négy báró baldachint tart. Eközben a kórus Zadok himnuszát énekli, mely szavak 973 óta ugyanúgy hangzanak. A koronázó székhez érkezése előtt az uralkodót ünnepi palástjától és ékszereitől megszabadítják, és csak egy egyszerű fehér köpenyt húznak a díszes öltözete fölé.

A szentelt olaj egy titkos receptúra szerint készül, amiről annyit lehet tudni, hogy narancs, fahéj, rózsaolaj, pézsma és borostyán keveréke.

Ezután az uralkodót felöltöztetik a díszes koronázási palástba és megkapja a vallási kellékeket, azaz a gyűrűt, a kardot, az országalmát és a jogart mely tárgyak azután visszakerülnek az oltárra.

Ezután kerül a St. Edward korona az uralkodó fejére, megszólalnak a fanfárok és a résztvevők újra azt kiáltják, hogy "God save the King/Queen!" (azaz Isten óvd a Királyt/Királynőt!).

Az összegyűltek magas rangú tagjai ezután egyesével az uralkodó elé járulnak, térdre ereszkednek és megvallják hűségüket.

III. Károly hitvese Kamilla is megkapja a Queen Consort (azaz az uralkodói hitves) titulust, így ezután vele is megismétlik majd a kenet és a koronázás szertartását, ha azonban egy királynő férjéről lenne szó, ő nem kapna koronát.

Az úrvacsora felvétele után az uralkodó a koronázási palástot az állami lila palástra cseréli és a koronázáskor használt St. Edward koronát kicseréli az Imperial State Crown-ra (azaz a birodalmi állami koronára), majd elhagyja a Westminster Abbey épületét.

A szertartás során használt tárgyaknak természetesen megvan a maguk szakrális jelentősége, nézzük hát egyesével, melyik mit is jelképez.

Buzogány
Alapvetően a királyi tekintélyt szimbolizálja, valamint magát az uralkodót a távollétében. Ezért is van állandó jelleggel jelen egy-egy buzogány a londoni Parlament épületének felsőházában (Lordok háza), az alsóházban (választott képviselők termében) valamint a Lord Chemberlain (azaz a parlamenti kamarás) irodájában. Ha a buzogány nincs jelen, a parlamanti ülések nem megtarthatóak.

Kard
A kard az uralkodó fizikai és védelmező erejét szimbolizálja az egyház és a népe felé. A korai történelem során az uralkodók mind lovagkirályok voltak, azaz a kardforgatás avatott mesterei.

Koronázó palást
A palást arannyal körbetekert selyemszálból készült, megjelenésében a korai uralkodók által viselt palástot idézi. II. Károly (1661) és Viktória királynő (1838) koronázása közötti időben minden alkalomra újat készítettek, de a ma használatos V. György (1911) koronázása óta van használatban.

Országalma
A Canterbury érsek a kicsit több mint 1 kilós országalmát az uralkodó jobb kezébe helyezi azzal az emlékeztetővel, hogy csakúgy mint a gömb fölött a kereszt áll, úgy áll a világ Krisztus hatalmának alávetve. Az országalmán a 3 keresztpánt a középkorban ismert három földrészt jelképezi, de maga a gömb emellett a birodalmi hatalmat is jelképezi.

Koronázási gyűrű
A gyűrű a középkor óta az uralkodói méltóságot jelképezi, az érsek a koronázáskor az uralkodó jobb kezének gyűrűsujjára húzza azt. A 20. századig minden alkalomra új gyűrű készült, ami azután élethosszig az uralkodó saját tulajdonát képezte, nem tartozott a korona tulajdonába. I. Erzsébet pl. egész életében hordta, ezzel szimbolizálva, hogy a birodalommal kötött házasságot, erre tette fel életét.

Jogar
A jogar elsősorban az uralkodó jó pásztorként a nép lelki gondozásának jelképe okán került be a ceremóniába, a korona után a második legértékesebb tárgy amit a koronázás alatt használnak. 1910-ben, V. György koronázása idején építették bele a világ legnagyobb hibátlanul csiszolt 530.2 karátos (106.04 grammos) fehér Cullinan I nevű gyémántját. (karát: a gyémántok súlyának mérőszáma a gramm 1/5-öd része)

Koronázó korona (St. Edward crown)
Az uralkodói jelképek közül a legkiemelkedőbb, mely a királyi tekintélyt szimbolizálja, a korona fejre kerülése a ceremónia csúcspontja. Minden uralkodó életében csak egyszer, a koronázás alkalmával viseli ezt a relatíve nehéz, 2.23 kg-os koronát.

Birodalmi állami korona (Imperial State Crown)
Ez a korona lehet széleskörben a legismertebb, hiszen a mindenkori uralkodó a parlamenti ülésszak megnyitóján, minden évben ezt viseli. A jelenlegi 1660 óta már a harmadik korona, hiszen idővel elhasználódik, de a régi koronákról mindig átkerülnek a díszek és drágakövek az újakra. A koronán 2868 gyámánt található, 17 zafír, 11 smaragd, 269 igazgyöngy és 4 rubin.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

cover: Bernard Lens III, Public domain, via Wikimedia Commons